A balzsamkörte (Momordica charantia), magyarul keserűdinnye, Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában elterjedt kúszónövény termése. Éretlenül, még zöld állapotban fogyasztják, jellegzetesen keserű íze miatt legtöbbször más alapanyagokkal, fűszerekkel párosítva kerül az ételekbe. A hagyományos gyógyászatban régóta használják, a modern kutatás elsősorban a vércukorszintre gyakorolt hatását vizsgálja. A cikk ezt a kutatást tekinti át, a bizonyítékok erősségével és a fontos biztonsági tudnivalókkal együtt.
A balzsamkörte alacsony kalóriatartalmú zöldség, jelentős C-vitamin-forrás, és tartalmaz A-vitamint, folsavat, káliumot és rostot is. Ezek a tápanyagok minden zöld zöldségre jellemzőek, önmagukban nem tesznek különleges gyógyhatásúvá egy élelmiszert. A balzsamkörtét emiatt érdemes egy változatos, zöldségekben gazdag étrend részeként kezelni, nem pedig gyógyszer helyettesítőjeként.
A növény rostot és fenolos vegyületeket is tartalmaz, ezek mennyisége azonban a fajtától, az érettségi állapottól és az elkészítés módjától is függ. Ebből konkrét, számszerű állítást a jelen forrásokkal nem lehet levezetni, ezért a cikk erre nem tesz kísérletet. A gyakorlatban a balzsamkörte úgy illeszthető be az étrendbe, mint bármelyik keserű, zöld zöldség: pároltan, wokban, levesben, gyakran édesebb vagy savanykásabb hozzávalókkal párosítva, amelyek tompítják a jellegzetes keserűséget.
A balzsamkörte legismertebb hírneve a vércukorcsökkentő hatáshoz kötődik. A növény charantin, momordicin és úgynevezett polypeptid-P nevű vegyületeket tartalmaz, amelyeket a kutatók az inzulinhatáshoz hasonló mechanizmussal hoznak összefüggésbe: sejtes és állatkísérletekben ezek a vegyületek fokozták a perifériás izomsejtek glükózfelvételét, és gátolták a bélből történő glükózfelszívódást. A kérdés nem az, hogy ezek a vegyületek léteznek-e, hanem hogy a tényleges fogyasztás embereken mérhető, megbízható hatást vált-e ki. Erre a kérdésre a szakirodalom nem ad egyértelmű választ, mert a sejtes és állatkísérleti eredmények nem mindig ismétlődnek meg emberi vizsgálatokban.
A Cochrane szervezet 2012-es szisztematikus áttekintése négy randomizált vizsgálatot elemzett, összesen 479 résztvevővel, legfeljebb három hónapos időtávon. A következtetés szerint a balzsamkörte-készítmények placebóhoz képest nem okoztak statisztikailag szignifikáns különbséget a vércukorkontrollban, metforminhoz vagy glibenklamidhoz hasonlítva szintén nem mutatkozott megbízható eltérés. A szerzők kimondták: nincs elég bizonyíték a balzsamkörte hatásosságára 2-es típusú cukorbetegségben, és további, egységesített készítményekkel végzett kutatásra van szükség.
Ezzel szemben egy 2019-es metaanalízis, amely tíz vizsgálatot vont össze, azt találta, hogy a balzsamkörte-monoterápia placebóhoz képest szignifikánsan csökkentette az éhomi vércukrot, az étkezés utáni vércukrot és a HbA1c-t. A szerzők ugyanakkor maguk is hangsúlyozták, hogy ez a következtetés alacsony vagy nagyon alacsony minőségű bizonyítékon nyugszik, elsősorban a vizsgálatok kis mintanagysága és a készítmények (lé, kapszula, főzet, por) közti nagy eltérés miatt.
Az egyedi vizsgálatok is vegyes képet adnak. Egy 2018-as, 24 fős, placebókontrollos vizsgálatban napi 2000 mg balzsamkörte-por három hónap alatt javította az inzulinszekréciót és csökkentette a HbA1c-t. Egy 2020-as, 90 fős, 12 hetes vizsgálatban az éhomi vércukor csökkent, a HbA1c viszont nem változott egyik csoportban sem. Összességében a kutatás iránya biztató, de a módszertani gyengeségek - kis minták, rövid időtáv, eltérő készítményformák - miatt ma nem lehet kijelenteni, hogy a balzsamkörte bizonyítottan, megbízhatóan csökkenti a vércukrot. Aki cukorbetegségre vagy vércukorproblémára szedi, azt kiegészítésként, nem gyógyszer helyett teheti, orvosi felügyelet mellett.
A legfontosabb biztonsági szempont, hogy a balzsamkörte additív módon hathat más vércukorcsökkentő szerekkel. Ez azt jelenti, hogy inzulinnal vagy szájon át szedhető cukorbetegséggyógyszerekkel együtt fogyasztva a vércukor a kelleténél jobban leeshet, ami hipoglikémiát okozhat. Ezt a kockázatot egy 2003-as áttekintés is külön kiemeli, amely szerint a balzsamkörte "additív hatást fejthet ki más vércukorcsökkentő szerekkel együtt szedve". Egy 2021-es esetismertetés arról számolt be, hogy a balzsamkörte és a pazopanib nevű rákellenes gyógyszer kölcsönhatása egy 65 éves betegnél akut hasnyálmirigy-gyulladást okozott, ami jól mutatja, hogy a növény nem "ártalmatlan étel", ha valaki egyidejűleg gyógyszert szed. Cukorbetegséggyógyszert vagy inzulint szedők ezért csak orvosi egyeztetés után, a vércukor szoros ellenőrzése mellett fogyasszanak balzsamkörtét.
A balzsamkörte magja és a belőle készült lé terhesség alatt kerülendő. A hagyományos gyógyászat régóta abortívumként (vetélést előidéző szerként) is használta a növényt, és ezt állatkísérletek is alátámasztják: a magban lévő alfa-momorcharin nevű fehérje egerekben gátolta a beágyazódást és károsította a magzat korai fejlődését, egy másik vizsgálatban pedig a momorcharinok teratogén hatásúnak bizonyultak a tenyésztett egérembriókon. Bár ezek állatkísérletek, a hagyományos használat és a laboratóriumi eredmény együtt elég ok az óvatosságra: terhesség és szoptatás alatt a balzsamkörte magja és leve nem ajánlott, a kockázatot emiatt a legtöbb klinikai vizsgálat is kizáró oknak tekinti a résztvevők kiválasztásánál.
Nagy mennyiségben, hosszabb időn át fogyasztva a balzsamkörte gyomorfájást, görcsöt vagy hasmenést okozhat. Kisgyermekeknél leírtak már hipoglikémiás kómát és görcsrohamot is a túlzott fogyasztás után, ezért gyerekeknek csak mértékkel, felügyelet mellett adható. Ritkán, favizmusra hajlamos (G6PD-hiányos) személyeknél a balzsamkörte hasonló tüneteket válthat ki, mint a fecskebab. Állatkísérletekben magas dózisú kivonat májenzim-emelkedést és csökkent termékenységet is okozott, ami újabb érv amellett, hogy a fogyasztás étkezési mennyiségben, ne pedig koncentrált kiegészítőként történjen, orvosi tanács nélkül.
Egy másik gyakori félreértés a gyógyszerkölcsönhatásokkal kapcsolatos: nem csak a cukorbetegséggyógyszerek érintettek. A növény hatással lehet a máj gyógyszerlebontó enzimrendszerére is, ami más, egyidejűleg szedett gyógyszerek felszívódását vagy hatását módosíthatja. Emiatt a rendszeres gyógyszert szedők, különösen a daganatos vagy krónikus betegségben kezelt páciensek, mindenképp jelezzék kezelőorvosuknak vagy gyógyszerészüknek, ha rendszeresen fogyasztanak balzsamkörtét vagy az abból készült kiegészítőt.
A balzsamkörte tápláló, alacsony kalóriatartalmú zöldség, amelynek vércukorra gyakorolt hatását a tudomány még nem tisztázta egyértelműen: egyes metaanalízisek javulást mutatnak, a Cochrane-áttekintés viszont nem talált megbízható különbséget placebóhoz képest, és mindkét irányú eredmény gyenge minőségű vizsgálatokon alapul. Ami viszont egyértelmű: cukorbetegséggyógyszerrel vagy inzulinnal együtt szedve additív hipoglikémia-kockázatot jelent, ezért csak orvosi egyeztetéssel ajánlott, terhesség és szoptatás alatt pedig - főleg a mag és a lé formájában - kerülendő. Aki krónikus betegség kezelésére szeretné használni, mindenképp beszéljen kezelőorvosával, mielőtt beépíti az étrendjébe.