A cikk címe gyógygombákról beszél, a szövege viszont egyetlen fajra fókuszál: a kínai hernyógombára, latin nevén Cordyceps sinensis. A gomba jelenlegi tudományos neve Ophiocordyceps sinensis, a rendszertani átsorolás 2007-ben történt, a szakirodalom nagy része mégis a régi néven hivatkozik rá. Vadon a tibeti fennsíkon és a Himalája magas régióiban terem, ahol egy hernyófaj lárváját fertőzi meg és mumifikálja - innen a magyar elnevezés.
Fontos elválasztani egy másik, gyakran összekevert fajtól: a Cordyceps militaristól. Ez egy rokon, de eltérő faj, amelyet ma már ipari méretben termesztenek szubsztráton, nem hernyóban. A két faj hatóanyag-profilja és kockázati profilja is eltér, ezért a cikkben külön jelezzük, melyik vizsgálat melyik fajra vonatkozik. Az eredeti szöveg csak a Cordyceps sinensist említi, a lenti kutatási áttekintés ezért elsősorban erre a fajra épül, a militarisra vonatkozó adatokat kiegészítésként, jól elkülönítve közöljük.
A hernyógombát gyakran sportolóknak szánt kiegészítőként hirdetik, azzal az ígérettel, hogy javítja az oxigénfelvételt és a terhelésre adott választ. A közvetlenül Cordyceps sinensist (Ophiocordyceps sinensis) vizsgáló, kereskedelmi forgalomban kapható készítménnyel végzett, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban 96 fiatal felnőtt (43 nő, 53 férfi) kapott alacsony vagy magas dózisú kivonatot, illetve placebót 28-33 napon át. Az eredmény egyértelmű: "a kiegészítők nem befolyásolták a VO2max-ot vagy a maximális terhelésre adott fiziológiai válaszokat", és az anaerob teljesítményparamétereken sem mutatkozott hatás (Tsuk és mtsai, 2018).
Ezzel szemben a rokon, de eltérő fajjal, Cordyceps militarisszal végzett vizsgálatokban már mértek hatást. Egy 28 fős, placebokontrollos vizsgálatban napi 4 g gombakivonat 3 hetes szedése után a VO2max 4,8 ml/kg/perc-rel nőtt a kontrollcsoporthoz képest, és a kimerülésig eltelt idő is hosszabb lett; egyheti szedés után még nem volt mérhető különbség (Hirsch és mtsai, 2017). Ez a vizsgálat kis mintaszámú, és Cordyceps militarisra vonatkozik, nem a cikk címadó fajára, a Cordyceps sinensisre - ezt a különbséget a fogyasztónak is érdemes ismernie, mert a piacon kapható kiegészítők jelentős része valójában a tenyésztett militaris fajt tartalmazza, nem a vad hernyógombát.
Összességében: a Cordyceps sinensis emberi vizsgálatban eddig nem igazolt egyértelmű oxigénfelvétel-javulást, a Cordyceps militarisnál van erre utaló, de kis mintás humán adat.
A gomba immunmoduláló hatását több humán vizsgálat is vizsgálta. Egy 79 fős, randomizált, kettős vak vizsgálatban egy Cordyceps micéliumkivonatot (a vizsgálatban használt törzs neve CBG-CS-2, gombafaja Paecilomyces hepiali, amelyet a kereskedelemben gyakran "Cordyceps" néven forgalmaznak, de nem azonos a vad Cordyceps sinensisszel) szedtek a résztvevők 8 héten át, napi 1,68 g dózisban. A természetes ölősejt-aktivitás a placebóhoz képest 38,8%-kal nőtt a kiindulási értékhez viszonyítva (p<0,019) (Jung és mtsai, 2019). Ez a vizsgálat egészséges felnőtteken mért laboratóriumi immunparamétert, nem betegségmegelőzést vagy -kezelést igazol, és a vizsgált készítmény nem a vad kínai hernyógomba, hanem annak egy tenyésztett rokon törzse.
A hagyományos kínai orvoslásban a hernyógombát régóta használják vesebetegségek kiegészítő kezelésére. A Cochrane-adatbázis két rendszeres áttekintése foglalkozik ezzel a területtel. A krónikus vesebetegségre vonatkozó áttekintés 22 vizsgálatot és 1746 résztvevőt elemzett; a Cordyceps-kiegészítést kapó csoportokban alacsonyabb volt a szérumkreatinin (átlagos különbség -60,76 μmol/l) és magasabb a kreatinin-clearance (átlagos különbség 9,22 ml/perc) a kontrollhoz képest. A szerzők ugyanakkor kifejezetten leszögezik: "a bizonyítékok alacsony minősége miatt végleges következtetés nem vonható le" (Zhang és mtsai, 2014, Cochrane Database of Systematic Reviews).
A vesetranszplantált betegekre vonatkozó másik Cochrane-áttekintés 5 vizsgálatot és 447 résztvevőt foglalt össze. A Cordyceps-kiegészítés a graftfunkció javulásával és kevesebb fertőzéssel járt együtt, de a graft- és betegtúlélésben nem volt szignifikáns különbség a hagyományos immunszuppresszív kezeléshez képest, és a szerzők hosszabb távú vizsgálatokat sürgetnek az előny-kockázat mérleg tisztázásához (Hong és mtsai, 2015, Cochrane Database of Systematic Reviews). Ezek az eredmények kiegészítő terápiás kontextusból származnak, orvosi felügyelet mellett zajlott vizsgálatokból - önmagában vényköteles kezelés helyettesítésére nem alkalmasak, és nem igazolnak egészséges vesefunkciójú embereknél várható hatást.
Kifejezetten vércukorszintre vonatkozó, jó minőségű humán RCT-t a fenti sportteljesítmény-vizsgálatokon kívül (ahol a vércukor mint biztonsági paraméter szerepelt, és nem mutatott szignifikáns változást egyik csoportban sem) nem találtunk; dedikált, kifejezetten a vércukorszintre irányuló humán vizsgálat eredményét a Cordyceps sinensisre nem sikerült elsődleges forrásból megerősíteni, ezért erről konkrét számot itt nem közlünk.
A vad Cordyceps sinensis a tibeti fennsík talajából nő ki, és dokumentáltan képes koncentrálni a talaj nehézfémtartalmát, ezen belül az arzént. Egy 2019-es, kifejezetten erre fókuszáló elemzés szerint "a magas arzénmaradvány miatt a Cordyceps sinensis Kínában aggodalomra ad okot", és a gombában lévő, még nem azonosított arzénformák szervezetben szervetlen arzénné alakulhatnak át, ami fokozza a toxicitást; a szerzők összegzése szerint a fogyasztás "potenciális egészségügyi kockázatot" jelenthet (Li és mtsai, 2019, Frontiers in Pharmacology).
Egy másik, biohozzáférhetőségi vizsgálat ennél árnyaltabb képet ad: a mért mintákban a szervetlen (mérgezőbb) arzénformák - As(III) 0,56 mg/kg, As(V) 0,29 mg/kg - a teljes arzéntartalomnak mindössze 8,69%-át tették ki, a gyomor-bélrendszeri oldatba pedig ennek is csak 2-2,73%-a jutott át; az így számolt kockázati mutató (célveszély-hányados) 1 alatt maradt, vagyis a vizsgálat szerzői szerint ésszerű fogyasztás mellett nem jelentett egyértelmű veszélyt (Zhou és mtsai, 2018, Chinese Medicine). A két elemzés együtt azt mutatja: a teljes arzéntartalom vad Cordyceps sinensisben dokumentáltan magas, a tényleges kockázat mértéke azonban a forma és a bejutó mennyiség függvénye, és a szakirodalom ebben nem egységes.
Ez a kockázat elsősorban a vadon gyűjtött, tibeti eredetű gombára vonatkozik. A tenyésztett Cordyceps militaris - amelyet kontrollált szubsztráton állítanak elő, nem talajból - ebből a szempontból más kockázati kategóriába tartozik, mert nincs kitéve a vad termőhely fémfelvételének; erre vonatkozó, kifejezetten arzénre fókuszáló humán expozíciós adatot azonban nem találtunk. EU-szintű, kifejezetten Cordyceps sinensisre vonatkozó EFSA-véleményt vagy uniós arzénhatárértéket élelmiszer-kiegészítőkre ebben a kutatásban nem sikerült elérni; ez a hiány önmagában nem cáfolja és nem is igazolja a fenti PubMed-forrásokban dokumentált kockázatot, csak azt jelzi, hogy uniós szabályozói álláspont nélkül a fogyasztói döntés elsősorban ezekre a toxikológiai vizsgálatokra támaszkodhat.
A jótékonyhatas.hu eredeti cikke a kínai hernyógombáról (Cordyceps sinensis) szól, nem generikus "gyógygombákról". Az emberi vizsgálatok alapján a faj sportteljesítmény-fokozó hatása nem igazolt, immunmoduláló hatására van humán jelzés, vesefunkcióra vonatkozó adatai ígéretesek, de a bizonyítékok minősége alacsony, a vad gomba pedig dokumentáltan arzént halmozhat fel a talajból. Egyetlen fenti eredmény sem alkalmas gyógyhatás ígéretére vagy önálló kezelés helyettesítésére; a hagyományos kínai orvoslásban évszázados alkalmazási múltja van, de ez a bizonyítékok minőségét nem pótolja. Aki mégis kiegészítőként fogyasztaná, azt kezelőorvosával, különösen fennálló vesebetegség vagy immunszuppresszív kezelés esetén, előzetesen egyeztesse.