A barackmagolaj a kajszibarack magbeléből hidegen sajtolt növényi olaj, amelyet bőrápolásban és étolajként használnak. Fontos elöljáróban tisztázni, hogy ez a cikk kizárólag az olajról szól. Magának a barackmagnak a fogyasztásáról, a benne lévő amigdalinról és a keserű mag valódi mérgezési kockázatáról külön írtunk a barackmagról szóló cikkünkben; ott szerepelnek a biztonságos fogyasztás szabályai is. Aki tehát a mag fogyasztásáról keres információt, annak az a cikk való, itt az olaj összetételéről és felhasználásáról lesz szó.
A boltokban kapható barackmagolaj édes és keserű magvú fajtákból egyaránt készülhet, és ez nem mindegy, ha valaki tudni akarja, mit vesz. Egy tíz fajtát követő, a mag fejlődését végigmérő vizsgálat szerint az édes magvú fajtáknál az amigdalin és az előanyagát jelentő prunazin a mag fejlődésének egyetlen szakaszában sem volt kimutatható. A keserű magvú fajtáknál viszont az érés során az amigdalin mennyisége meredeken emelkedett, és a fejlődés során a prunazin uralta állapotot az amigdalin uralta állapot váltotta fel. A keserű íz tehát nem véletlen jellemző, hanem a magas cianogén glikozid tartalom jele. Kozmetikai olajnál ez a különbség kevésbé lényeges, étkezési olajnál viszont érdemes megnézni, mit ír a gyártó a felhasznált alapanyagról.
A barackmagolaj legfontosabb összetételi jellemzője az olajsav túlsúlya. Egy több fajtát is vizsgáló elemzésben a kezeletlen magokból sajtolt olajok olajsavtartalma 65,98 és 71,86 százalék között mozgott. Ugyanez a vizsgálat azt is megnézte, hogyan hat a magok mikrohullámú pörkölése az összetevőkre. A legnagyobb, hétszázhúsz wattos teljesítményen végzett pörkölés csökkentette a magok összes fenoltartalmát: a kezeletlen mintáknál mért, száz grammra vetített ötvennégy és hatvan milligramm közötti értékek a pörkölés után huszonhét és harmincöt milligramm közé estek vissza. Egyes egyedi fenolos vegyületek mennyisége viszont nőtt. A gyakorlati üzenet az, hogy a pörköletlen, hidegen sajtolt olaj őrzi meg a legtöbbet az eredeti kísérő vegyületekből.
A növényi olajokról él egy általános feltételezés, amely szerint mindegyik jót tesz a bőrnek. Ezt egy kísérlet közvetlenül megcáfolta. Tizenkilenc felnőtt önkéntes, köztük atópiás bőrgyulladás előzményével rendelkezők, saját alkarjukat használták kontrollként: az egyik csoport négy héten át naponta kétszer olívaolajat kent az egyik alkarjára, a másik csoport az egyik karjára olívaolajat, a másikra napraforgóolajat. Az olívaolaj szignifikánsan rontotta a bőr felső rétegének épségét, és enyhe bőrpírt okozott, méghozzá azoknál is, akiknek nem volt atópiás előzményük. A napraforgóolaj ezzel szemben megőrizte a bőrgát épségét, nem okozott bőrpírt, és javította a bőr hidratáltságát.
A különbség hátterében a zsírsavösszetétel áll: az olívaolaj olajsavban gazdag, a napraforgóolaj linolsavban. A barackmagolaj zsírsavprofilja az előbbihez áll közelebb, tehát a fenti eredményből az következik, hogy a bőrre kenés kedvező hatása nem magától értetődő, és nem lehet más olajok eredményéből levezetni. Ez nem jelenti azt, hogy a barackmagolaj rontaná a bőrgátat, mert vele ilyen vizsgálat nem készült; azt viszont igen, hogy a "természetes olaj, tehát jó a bőrnek" gondolatmenet nem áll meg.
A növényi olajok bőrgyógyászati alkalmazását áttekintő közlemény tizenkilenc olaj mellett a keserű barackmagolajat is tárgyalja, gyulladáscsökkentő és bőrgát-helyreállító szempontból. Ez az áttekintés összegzi a rendelkezésre álló adatokat, nem pedig új klinikai vizsgálatot közöl, és a barackmagolajról szóló rész is túlnyomórészt laboratóriumi és állatkísérletes eredményeken alapul. Emberen végzett, a barackmagolaj bőrápoló hatását mérő klinikai vizsgálatot nem találtunk. Ez nem azt jelenti, hogy az olaj használhatatlan, hanem azt, hogy a hidratálásról, a ráncok csökkentéséről és a bőrgyulladás enyhítéséről szóló állítások nem klinikai vizsgálatokra épülnek.
Belső hatásról egyetlen kísérletes adat áll rendelkezésre, és az állatokra vonatkozik. Egy patkánykísérletben a barackmagolaj csökkentette az alkohollal kiváltott gyomornyálkahártya-károsodás mértékét: a kezelt csoportban kevesebb gyomorléziót találtak, és a gyulladásos, valamint az oxidatív stresszre utaló mutatók is kedvezőbben alakultak. Állatmodellből származó eredmény, tehát emberre nem vihető át, és nem jelenti azt, hogy a barackmagolaj gyomorpanaszok kezelésére alkalmas lenne.
A barackmagolaj kétféle célra kerül forgalomba, és a két termék nem cserélhető fel. A kozmetikai célra szánt olajat nem élelmiszerként állítják elő és nem is így ellenőrzik, ezért fogyasztásra nem alkalmas, még akkor sem, ha ugyanabból a magból származik. Az étkezési célra árult olajnál viszont az élelmiszerekre vonatkozó előírások érvényesek. A címkén érdemes megnézni, hogy hidegen sajtolt-e a termék, hogy tartalmaz-e bármilyen egyéb összetevőt, és hogy fel van-e tüntetve a felhasználhatósági idő. A tapasztalat szerint a keverékolajok gyakoriak: ha az összetevők között más olaj is szerepel, akkor a termék nem tiszta barackmagolaj, és a fenti összetételi adatok sem érvényesek rá.
Az olajsavban gazdag, hidegen sajtolt olajok viszonylag jól bírják a tárolást, de a fény, a meleg és a levegő őket is avasítja, és az avas olaj a bőrön irritálhat. Sötét üvegben, hűvös helyen érdemes tartani, felbontás után néhány hónapon belül felhasználni, és az avas, szúrós szagú olajat kidobni. Kozmetikai célra adalékmentes, hidegen sajtolt terméket érdemes keresni, és első használat előtt kis bőrfelületen kipróbálni, majd egy napot várni. Arcra kevés is elég, néhány csepp, enyhén nedves bőrre; hajra a hajvégekre való, nem a fejbőrre. Étkezési célra hidegen, salátára vagy kész ételre használható, sütéshez nem javasolt, mert a hevítés a kísérő vegyületeket lebontja.
Csonthéjas gyümölcsökre vagy magvakra ismerten érzékeny embereknél az óvatosság indokolt, és bármilyen bőrreakció, viszketés, pirosság vagy csalánkiütés esetén a használatot abba kell hagyni. Aknéra hajlamos bőrön az olajos készítmények egy része rontja a helyzetet, ezért itt a kis felületen való kipróbálás különösen fontos. Csecsemő bőrápolására a fenti bőrgátas eredmény miatt semmilyen növényi olajat nem érdemes önkényesen választani, ez gyermekorvosi vagy bőrgyógyászati kérdés.
A barackmagolaj olajsavban gazdag növényi olaj, amelynek pörköletlen, hidegen sajtolt változata őrzi meg a legtöbb kísérő vegyületet. A bőrápoló hatásáról emberen végzett klinikai vizsgálat nem áll rendelkezésre, belső hatásáról pedig csak állatkísérletes adat van. Egy másik olajokkal végzett kísérlet azt is megmutatta, hogy a növényi olajok nem egyformán viselkednek a bőrön: az olajsavban gazdag olívaolaj rontotta a bőrgát épségét, a linolsavban gazdag napraforgóolaj nem. A magok fogyasztásának kockázatairól külön cikkben írtunk, mert az egészen más kérdés, mint az olaj használata.