A szakértők szerint: az ecetes torma jótékony hatásai

Mitől csípős és mitől hat a torma?

Az ecetes torma alapanyaga a torma (Armoracia rusticana) gyökere. A csípősségéért és a kutatásban vizsgált hatásaiért nem egyetlen "csodaanyag" felel, hanem egy enzimreakció. A friss tormagyökérben glükozinolátok találhatók, ezek közül a szinigrin teszi ki a mennyiség nagy részét: egy 27 tormafajtát vizsgáló elemzés szerint a szinigrin a gyökér összes glükozinolátjának mintegy 83 százalékát adja. Amikor a gyökeret reszelik vagy vágják, a sejtek megsérülnek, és a szinigrin a mirozináz nevű enzimmel érintkezve allil-izotiocianáttá (AITC) alakul. Ez az illékony vegyület adja a torma csípős szagát, és ez a fő vizsgált hatóanyag a legtöbb kutatásban.

Az ecetes, páclében eltett torma ugyanezt a folyamatot használja ki: a reszelés pillanatában már megtörténik az AITC-képződés, az ecet és a víz utólag hígítja a masszát. Ez azt jelenti, hogy egy ecetes tormás üveg AITC-koncentrációja jellemzően alacsonyabb, mint a frissen reszelt, tömény gyökéré, mivel a legtöbb vizsgálat friss gyökérrel vagy abból készült kivonattal dolgozik, nem a kész, pácolt termékkel.

Antibakteriális hatás sejt- és laborkísérletekben

A torma antibakteriális hatását több tanulmány is vizsgálta, kizárólag laboratóriumi körülmények között. Egy 2013-as vizsgálat szerint a tormagyökérből nyert izotiocianátok baktericid koncentrációja 1,25-5,00 mg/ml között mozgott száj eredetű kórokozók (többek között Streptococcus mutans, Staphylococcus aureus, Enterococcus faecalis) és a Candida albicans gomba ellen, utóbbi esetében a leghatékonyabban, már 1,25 mg/ml-nél. Egy 2022-es fitokémiai összehasonlítás megerősítette, hogy kizárólag az izotiocianát-tartalmú kivonatok és frakciók fejtettek ki antibakteriális hatást, a torma egyéb összetevői (polifenolok, flavonoidok) ebben nem játszottak szerepet. Egy 2026-os közlemény pedig azt találta, hogy tormagyökér-kivonatok gátolják a multirezisztens Pseudomonas aeruginosa kvórumérzékelését, csökkentve a virulenciagének kifejeződését és a biofilmképződést, emellett szinergiát mutattak meropenemmel és gentamicinnel. Egy áttekintő közlemény ennél is tömény, mikrohullámú extrakcióval nyert gyökérkivonatot vizsgálva 3,75-30 mikrogramm/milliliteres gátló koncentrációt mért 16 kórokozóval szemben, ezen belül a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) törzsnél is 3,75 mikrogramm/milliliternél. Ezek mind sejtes vagy laboratóriumi kísérletek, emberi fogyasztásra nem vonatkoznak közvetlenül.

Húgyúti és légúti panaszok: torma és kerti sarkantyúka kombinációja

A tormával kapcsolatos legerősebb humán bizonyíték nem a magában fogyasztott gyökérről szól, hanem egy szabványosított gyógyszerkészítményről, amely tormagyökeret és kerti sarkantyúka (Tropaeolum majus) füvét kombinálja. Egy 2024-es, német járóbeteg-adatokon alapuló retrospektív kohorszvizsgálat 2277, ezt a kombinációt szedő beteget hasonlított össze 11 385 antibiotikummal kezelt beteggel: a korai (1-30 napos) visszatérő húgyúti fertőzés aránya 7,5% volt a kombinációnál, 9,9% az antibiotikumnál, a visszatérő fertőzések aránya pedig 2,8%, illetve 4,3%. Egy 2006-os in vitro vizsgálat szerint ugyanez a kombináció MIC90 értéke 50-400 mg/ml között mozgott olyan kórokozók ellen, mint a Haemophilus influenzae, a Pseudomonas aeruginosa és az MRSA. Fontos: ez egy meghatározott gyógyszerkészítmény szabványosított kivonatáról szóló adat, nem az ecetes tormáról mint élelmiszerről. Az ecetes torma önmagában fogyasztva ilyen hatást nem igazolt vizsgálat.

Gyulladáscsökkentő hatás sejtkísérletben

Egy 2017-es vizsgálat vizes tormagyökér-kivonatot tesztelt emberi immunsejteken, laboratóriumi körülmények között. Az eredmény szerint a kivonat koncentrációfüggő módon csökkentette a TNF-alfa termelődését legalább 37 mikrogramm/milliliteres koncentrációtól, a COX-2 enzim és a PGE2 gyulladásos mediátor szintjét pedig már 4 mikrogramm/milliliternél gátolta. Ez sejtkísérlet, nem emberen végzett, fogyasztás utáni hatásvizsgálat, ezért a torma étkezési mennyiségére nem vetíthető át egy az egyben.

Rákkutatás: korai stádiumú, sejtszintű eredmények

A torma hatóanyagait rákos sejtvonalakon is vizsgálták. Egy áttekintő közlemény szerint a gyökérből nyert illóanyag emberi tüdőrák-sejteken (A549) 2,62 mikrogramm/milliliteres, hólyagrák-sejteken (T24) 0,57 mikrogramm/milliliteres koncentrációnál gátolta felére a sejtek szaporodását, feltételezett mechanizmusként sejtciklus-leállást és fokozott glutation-szintet említve. Ez kizárólag tenyésztett sejteken végzett, in vitro eredmény, egérkísérlet vagy emberi vizsgálat nem társul hozzá, ezért rákmegelőző vagy -kezelő hatás nem állítható. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) 1999-es értékelése az allil-izotiocianátot a 3-as csoportba sorolta, vagyis emberi rákkeltő hatása a rendelkezésre álló adatok alapján nem sorolható be: patkánykísérletben magas dózisnál a hím állatoknál a húgyhólyag nyálkahártyáján alacsony arányú, jóindulatú elváltozást találtak, emberre vonatkozó adat nem állt a testület rendelkezésére.

Emésztőrendszeri hatás: kettős kép

A torma emésztőrendszerre gyakorolt hatásáról a kutatás nem egyértelmű. Egy 2007-es patkánykísérletben az allil-izotiocianát alacsony dózisban (a vizsgált károsító szertől függően 1,6-6,5 mg/ttkg között) éppen védő hatásúnak bizonyult etanol, sósav, ammónia és aszpirin okozta gyomornyálkahártya-károsodással szemben. Ezzel szemben egy 2008-as sejtkísérlet szerint az allil-izotiocianát koncentrációfüggő módon gátolta a gyomorhámsejtek sebgyógyulását patkányeredetű sejtvonalon, magasabb koncentrációban. Emberi, étkezési mennyiségű ecetes tormafogyasztásra vonatkozó biztonságossági vizsgálat nem áll rendelkezésre, ezért sem a védő, sem a károsító hatás nem vetíthető át közvetlenül a torma étkezési adagjára. Emésztőrendszeri panasz vagy fekélybetegség esetén ez a bizonytalanság önmagában indokolja az óvatos, kis mennyiségű fogyasztást, mert a nagy dózisú izotiocianát-hatás mechanizmusa igazoltan érinti a gyomornyálkahártyát, akár védő, akár károsító irányban.

Pajzsmirigy és glükozinolátok

A torma a keresztesvirágú növények (Brassicaceae) családjába tartozik, ahogyan a káposzta, a brokkoli vagy a kelbimbó is. Egy 2016-os humán áttekintés szerint egyes glükozinolát-bontástermékek, köztük a goitrin és a tiocianát, elegendő mennyiségben gátolhatják a pajzsmirigy jódfelvételét; a vizsgálat kifejezetten a kelkáposztát, a kelbimbót és bizonyos kelfajtákat nevezte meg olyan zöldségként, amely elég goitrint tartalmaz ehhez. A tormára vonatkozó külön humán vizsgálat nincs, de mivel a hatásmechanizmus a családra jellemző glükozinolátokhoz kötődik, jódhiányos étrend vagy fennálló pajzsmirigybetegség esetén indokolt az óvatosság nagy, rendszeres mennyiségű fogyasztásnál.

Tápanyagtartalom

Az ecetes torma C-vitamin- és nátriumtartalmát ehhez a cikkhez nem sikerült megbízható, elsődleges forrásból megerősíteni, ezért ezeket az értékeket becsléssel nem pótoljuk, és konkrét számot itt nem közlünk.

Összefoglalás

Az ecetes torma csípősségét és vizsgált hatásait az allil-izotiocianát nevű vegyület adja, amely a szinigrin nevű glükozinolátból keletkezik reszeléskor. A hatóanyag antibakteriális és gyulladáscsökkentő tulajdonságait eddig túlnyomórészt sejt- és laborkísérletekben mutatták ki, embereken végzett bizonyíték elsősorban egy szabványosított, tormát és kerti sarkantyúkát kombináló gyógyszerkészítményről született, húgyúti fertőzések kapcsán. Nagy mennyiségben fogyasztva a hatóanyag mind védő, mind irritáló hatást mutatott állat- és sejtkísérletekben, ezért emésztőrendszeri panasz vagy pajzsmirigybetegség esetén a mértékletes fogyasztás indokolt.

Források
  1. Li X, Kushad MM: Correlation of glucosinolate content to myrosinase activity in horseradish (Armoracia rusticana). Journal of Agricultural and Food Chemistry, 2004. — forrás
  2. Biological Effects of Glucosinolate Degradation Products from Horseradish: A Horse that Wins the Race. PMC review. — forrás
  3. Park HW, Choi KD, Shin IS: Antimicrobial activity of isothiocyanates (ITCs) extracted from horseradish (Armoracia rusticana) root against oral microorganisms. Biocontrol Science, 2013. — forrás
  4. Negro EJ et al.: Phytochemical and functional analysis of horseradish (Armoracia rusticana) fermented and non-fermented root extracts. Fitoterapia, 2022. — forrás
  5. Stanisavljević NS et al.: Repurposing an ethnomedicinal herb: Horseradish as a source of quorum sensing inhibitors to attenuate Pseudomonas aeruginosa virulence. Journal of Ethnopharmacology, 2026. — forrás
  6. Kassner N, Wonnemann M, Ziegler Y, Vahlensieck W, Kranz J, Kostev K: Effectiveness of a Combination of Nasturtium Herb and Horseradish Root (Angocin Anti-Infekt N) Compared to Antibiotics in Managing Acute and Recurrent Urinary Tract Infections: A Retrospective Real-world Cohort Study. Antibiotics (Basel), 2024. — forrás
  7. Conrad A et al.: In vitro study to evaluate the antibacterial activity of a combination of the haulm of nasturtium and of the roots of horseradish. Arzneimittelforschung, 2006. — forrás
  8. Herz C et al.: Evaluation of an Aqueous Extract from Horseradish Root (Armoracia rusticana Radix) against Lipopolysaccharide-Induced Cellular Inflammation Reaction. Evidence-Based Complementary and Alternative Medicine, 2017. — forrás
  9. Matsuda H, Ochi M, Nagatomo A, Yoshikawa M: Effects of allyl isothiocyanate from horseradish on several experimental gastric lesions in rats. European Journal of Pharmacology, 2007. — forrás
  10. Hayashi S, Nakamura E, Kubo Y et al.: Impairment by allyl isothiocyanate of gastric epithelial wound repair through inhibition of ion transporters. Journal of Physiology and Pharmacology, 2008. — forrás
  11. Felker P, Bunch R, Leung AM: Concentrations of thiocyanate and goitrin in human plasma, their precursor concentrations in brassica vegetables, and associated potential risk for hypothyroidism. Nutrition Reviews, 2016. — forrás
  12. Allyl Isothiocyanate. In: Some Chemicals that Cause Tumours of the Kidney or Urinary Bladder in Rodents and Some Other Substances. IARC Monographs on the Evaluation of Carcinogenic Risks to Humans, Vol. 73, 1999. — forrás

Hirdetés
Gyógygomba készítmények egy helyen
Reishi, cordyceps és Hunza barack a gyogygomba.eu kínálatában. Nézd meg a termékeket és az összetevőket.

Kínálat megtekintése