A fejenállás jótékony hatásai: kevés bizonyíték, valós kockázatok

Mi az a Sirsasana?

A fejenállás, szanszkrit nevén Sirsasana, haladó jógapóz. A gyakorló a fejtetőre és az alkarra helyezi a testsúlyt, a lábak a magasba nyúlnak, a törzs a fej fölött egyenesedik ki. A pózt gyakran a jóga egyik legreprezentatívabb elemeként mutatják be, és sok cikk agyi vérkeringést fokozó, koncentrációjavító és stresszcsökkentő hatást tulajdonít neki. Ezekhez az állításokhoz elsődleges, ellenőrzött vizsgálatot nem találtunk: sem a fokozott agyi vérellátásra, sem az izomerő mérhető növekedésére, sem a stresszcsökkentő hatásra nincs kifejezetten a fejenállásra vonatkozó kontrollált kísérlet.

Amit a szakirodalom valóban dokumentál, az elsősorban a póz kockázata. Két testrészt terhel meg jellegzetesen: a szemet és a nyaki gerincet. Mindkettőre léteznek elsődleges, orvosi szaklapokban közölt vizsgálatok és esetleírások, ezeket foglaljuk össze alább.

A szemnyomás megduplázódik

Egy 75 tapasztalt jógagyakorlót vizsgáló kutatás szerint a szemnyomás a fejenállás felvétele után azonnal, majd 5 perccel később is közel a kétszeresére nőtt a kiindulási értékhez képest. Az átlagos emelkedés 15,1, illetve 15,8 Hgmm volt, és a jelenség életkortól, valamint a vizsgált szemészeti paraméterektől függetlenül, egyenletesen jelentkezett a résztvevőknél. A vizsgálat 75 résztvevőjéből mindössze egy fő szemnyomása haladta meg nyugalmi állapotban a normál felső határt, vagyis maga a fejenállás okozta emelkedés jóval nagyobb kockázat, mint a résztvevők eleve fennálló szemnyomás-eltérése.

Ez a mechanizmus nem elméleti kockázat. Több esetleírás dokumentálja, hogy a rendszeres fejenállás glaukómára hajlamos vagy más szempontból veszélyeztetett betegeknél ténylegesen károsodáshoz vezetett. Egy páciensnél évekig tartó napi gyakorlás után progrediáló látótér-kiesést és a látóideg vérzését írták le. Egy másik esetben véralvadásgátló kezelés alatt álló betegnél a fejenállást követően a centrális retinavéna zárult el, ami tartós látásromlást okozott. Egy harmadik esetben magas vérnyomásos betegnél a fejenállás után egy retinaágvéna záródott el. Mindhárom esetben már fennálló kockázati tényező - glaukóma, magas vérnyomás vagy véralvadásgátló szedése - állt a háttérben. Az utóbbi esetet közlő szerzők azt is megjegyzik, hogy a szakirodalomban a fejenállással összefüggésbe hozott szemészeti szövődmények között szerepel még a dekompressziós retinopátia és a kötőhártya-visszér trombózisa is.

Fontos, hogy ezek egy része eseti megfigyelés, nem populációs szintű kockázatbecslés: nem tudjuk megmondani, hány fejenállást gyakorló emberből lesz egy ilyen szövődmény. Azt viszont a kontrollált vizsgálat igazolja, hogy a szemnyomás-emelkedés maga rendszeresen és kiszámíthatóan bekövetkezik, méghozzá olyan mértékben, ami glaukómás vagy erre hajlamos szemben elméletileg is károsíthatja a látóideget.

A nyaki gerinc terhelése

A fejenállás a testsúly jelentős részét a fejre és a nyakra helyezi. Egy 45 gyakorlót vizsgáló biomechanikai elemzés szerint a fej és a nyak a testsúly 40-48 százalékát viseli a póz felvételekor, ezt a terhelést pedig néhány négyzetcentiméteren, a fejtetőn és a nyaki csigolyákon keresztül kell tartani. A terhelés nagysága és sebessége a belépési technikától függ: nyújtott, összezárt lábbal belépve a terhelés kisebb és lassabb, mint aszimmetrikus vagy behajlított lábtechnikánál, és a nyaki gerinc is semlegesebb helyzetben marad. A vizsgálat szerzői kifejezetten biztonsági szempontból ajánlják ezt a belépési módot.

Ez a terhelés ritkán, de dokumentáltan súlyos gerincvelő-károsodáshoz vezethet. Egy szakfolyóiratban közölt eset szerint a fejenállás nyomáskompressziós gerincvelő-károsodást (myelopathiát) okozott, a gerincvelő szövetének lágyulásával (myelomalacia) együtt. Ilyen sérülés elsősorban akkor fordul elő, ha a nyaki gerincben már fennáll szűkület vagy elfajulás - ez korántsem ritka állapot középkorú és idősebb felnőtteknél, gyakran anélkül, hogy az érintett tudna róla -, az eset ugyanakkor azt is mutatja, hogy a kockázat nem csupán elméleti, hanem valós klinikai szövődményként dokumentált.

Van-e igazolt jótékony hatás?

A fejenállásnak tulajdonított jótékony hatások - agyi vérkeringés fokozása, koncentrációjavulás, stresszcsökkentés - mellett nem található elsődleges, kontrollált vizsgálat. Ezek az állítások a jógairodalomban gyakran visszatérnek, de a fentebb idézett szemészeti és biomechanikai kutatások egyike sem mérte, és nem is arra irányult, hogy ezeket a hatásokat igazolja vagy cáfolja.

Ami tényszerűen dokumentált, az a póz fizikai terhelése: a testsúly jelentős része a vállövre és a felkarra nehezedik, hiszen ezek tartják egyensúlyban a fej mellett a törzset és a lábakat. Ebből azonban nem következik automatikusan igazolt erő- vagy egyensúlyfejlesztő hatás. Kifejezetten a fejenállásra vonatkozó, kontrollált edzésvizsgálatot ilyen hatásokról nem találtunk, így ezt az állítást nem lehet tényként közölni, legfeljebb annyit lehet megállapítani, hogy a póz fenntartása jelentős stabilizáló izommunkát igényel.

Az Egyesült Államok Nemzeti Kiegészítő és Integratív Egészségügyi Központjának (NCCIH) a jóga hatásosságáról és biztonságáról szóló összefoglalója szerint a jóga általában biztonságos testmozgásforma, ha képzett oktató vezetésével gyakorolják, de kezdőknek kifejezetten javasolja a fejenállás, a vállállás, a lótuszülés és az erőltetett légzéstechnikák elkerülését. Ugyanez az összefoglaló szerint a glaukómával, egyensúlyproblémával vagy súlyos magas vérnyomással élőknek az oktatóval egyeztetve kell módosítaniuk a gyakorlatokat, a felügyelet nélküli, önállóan tanult jóga pedig a vizsgálatok szerint magasabb sérülésrizikóval jár. A 65 év felettieknél a jógával összefüggő sérülések miatti sürgősségi ellátás aránya is magasabb, mint a fiatalabb korosztálynál.

Kinek kockázatos, és mikor érdemes elkerülni

A bemutatott vizsgálatok alapján a fejenállás különösen kockázatos:

  • glaukómával diagnosztizált vagy arra hajlamos személyeknek;
  • magas vérnyomással élőknek;
  • véralvadásgátló kezelés alatt állóknak;
  • fennálló nyaki gerincproblémával (szűkület, sérv, korábbi sérülés) élőknek;
  • olyan kezdőknek, akiknél a belépési technika még nem biztos;
  • 65 év felettieknek.

Gyakorlati tanács

Ha a fenti kockázati tényezők egyike sem áll fenn, a fejenállást csak képzett oktató felügyelete mellett, fokozatosan, kezdetben fal melletti biztosítással érdemes tanulni. Belépéskor a nyújtott, összezárt lábtechnika kevesebb és lassabb terhelést ró a nyakra, mint az aszimmetrikus vagy behajlított lábbal történő belépés, ezért kezdőknek ez a biztonságosabb választás. A pózt nem érdemes hosszú percekig tartani csak azért, mert menni tud: a szemnyomás-emelkedés a tartás időtartamával nem csökken, a fáradó nyakizomzat pedig éppen akkor engedi el a kontrollt, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.

Glaukóma, magas vérnyomás, véralvadásgátló szedése vagy nyaki gerincprobléma esetén a pózt csak a kezelőorvossal, glaukóma esetén szemésszel egyeztetve érdemes kipróbálni. Bármilyen hirtelen látászavar, szemfájdalom, zsibbadás vagy nyaki fájdalom esetén a gyakorlatot azonnal abba kell hagyni, tartós tünet esetén pedig orvoshoz kell fordulni. Aki csupán a fejenállástól várt "agyi frissítést" vagy stresszoldást keresi, annak érdemes tudnia, hogy erre a hatásra nincs igazoló vizsgálat, miközben a dokumentált kockázatok - a szemnyomás megduplázódása és a nyaki gerinc jelentős terhelése - valósak és mérhetők.

Források
  1. Baskaran M, Raman K, Ramani KK, Roy J, Vijaya L, Badrinath SS. Intraocular pressure changes and ocular biometry during Sirsasana (headstand posture) in yoga practitioners. Ophthalmology. 2006. — forrás
  2. Hector R, Jensen JL. Sirsasana (headstand) technique alters head/neck loading: Considerations for safety. J Bodyw Mov Ther. 2015. — forrás
  3. Gallardo MJ, Aggarwal N, Cavanagh HD, Whitson JT. Progression of glaucoma associated with the Sirsasana (headstand) yoga posture. Adv Ther. 2006. — forrás
  4. Shah NJ, Shah UN. Central retinal vein occlusion following Sirsasana (headstand posture). Indian J Ophthalmol. 2009. — forrás
  5. Balamurugan A, Srikanth K. A rare case of branch retinal vein occlusion following Sirsasana. Int J Yoga. 2016. — forrás
  6. Ferreira MA, Galvez-Jimenez N. Sirsasana (headstand) pose causing compressive myelopathy with myelomalacia. JAMA Neurol. 2013. — forrás
  7. NCCIH. Yoga: Effectiveness and Safety. — forrás

Hirdetés
Gyógygomba készítmények egy helyen
Reishi, cordyceps és Hunza barack a gyogygomba.eu kínálatában. Nézd meg a termékeket és az összetevőket.

Kínálat megtekintése