A jázmin tea jótékony hatásai mögött valójában két, jól elkülöníthető dolog áll: az alaptea, amit jázminvirággal illatosítanak, és maga a virágillat. A kettő nem ugyanaz, és a kettő nem is ugyanazt csinálja a szervezetben. Ez a cikk szétválasztja, mit tud igazoltan a tea maga, és mit az illat, majd végigveszi azt is, mire érdemes figyelni fogyasztás közben.
A jázmin tea nem önálló teafajta, hanem egy feldolgozási eljárás eredménye: a hagyományos teacserje (Camellia sinensis) leveleiből készült alapteát - jellemzően zöld teát, de fehér vagy oolong teát is - jázminvirággal (Jasminum sambac) illatosítják. A folyamat Kína Fujian tartományában alakult ki: a friss, még csukott jázminbimbókat összekeverik a kész tealevelekkel, órákon át egy rakásban tartják, amíg a virágok kinyílnak és leadják illatanyagukat, majd a virágokat kiválogatják, a teát pedig 90-100°C-on szárítják. Erősebb illat érdekében ezt a lépést többször megismétlik; ez a fajta illatosítási kör nem változtatja meg a tealevél belső kémiai összetételét, csak az aroma intenzitását növeli.
Ez a magyarázata annak, hogy a jázmin tea élettani hatásait firtató kérdésre nincs egyetlen válasz: a csésze tartalma nagyrészt a mögöttes zöld (vagy fehér) tea kémiája, és csak kis részben a jázminvirág illóanyagai. A catechin- és koffeintartalom forrása végig a tealevél, nem a virág.
A zöld tea catechin nevű polifenolokban gazdag, ezek közül a legtöbbet vizsgált az epigallokatechin-gallát (EGCG). Egy 20 randomizált vizsgálatot feldolgozó, 1415 résztvevőt érintő metaanalízis szerint a napi 145-3000 mg közötti catechin-bevitel 3-24 hét alatt átlagosan 5,46 mg/dl-lel csökkentette az összkoleszterin-szintet és 5,30 mg/dl-lel az LDL-koleszterin-szintet a kontrollcsoporthoz képest. A HDL-koleszterinre és a triglicerid-szintre ugyanez a metaanalízis nem talált statisztikailag kimutatható hatást.
Ez a hatásméret statisztikailag kimutatható, de klinikai értelemben szerény: önmagában nem old meg egy magas koleszterinszint-problémát, és a vizsgált dózisok egy része meghaladja azt, amit néhány csésze jázmin tea elfogyasztásával el lehet érni. A jázmin tea fogyasztása nem helyettesíti az orvosi kezelést, és nem tekinthető gyógyhatásúnak.
Mivel a jázmin tea alapja zöld (ritkábban fehér) tea, koffeintartalma is ehhez igazodik: egy 240 ml-es csésze zöld tea átlagosan 28 mg koffeint tartalmaz, ami körülbelül fele a fekete teáénak és jóval kevesebb, mint egy csésze kávéé. A pontos érték a felhasznált levél mennyiségétől és az áztatási időtől is függ: hosszabb áztatási idő és forróbb víz több koffeint old ki a levelekből, rövidebb áztatás és alacsonyabb hőmérséklet kevesebbet.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) állásfoglalása szerint egészséges felnőtteknél napi 400 mg koffein - ez körülbelül 2 csésze kávénak vagy jóval több csésze teának felel meg - nem jelent egészségügyi kockázatot. Várandós és szoptató nőknél ennél alacsonyabb, napi 200 mg a biztonságosnak tartott felső határ. Aki koffeinérzékeny, vagy ebbe a két csoportba tartozik, annak érdemes a napi teafogyasztását ehhez a mennyiséghez igazítania.
A jázminvirág illatának szerepét külön, kifejezetten a jázmin teára vizsgálta egy 2005-ös, az European Journal of Applied Physiology-ban megjelent kutatás 24 egészséges önkéntes bevonásával. A résztvevők öt percig belélegezték a jázmin tea illatát, majd összevetették a szívritmusukat, a szívritmus-variabilitás paraszimpatikus aktivitásra utaló komponensét és a hangulatukat (POMS-teszttel mérve) egy kontrollszaghoz képest.
Az eredmény: alacsony intenzitású jázmin tea illat belélegzése után a résztvevők szívritmusa csökkent, a paraszimpatikus aktivitásra utaló mutató nőtt, a hangulati tesztben pedig a "nyugodt" és "élénk" kategóriák értékei emelkedtek. A kutatók a jázmin illat egyik fő komponensét, a linalool nevű illóanyagot is önmagában tesztelték, és hasonló, bár önmagában kisebb mértékű hatást találtak. Ez egyetlen, kis mintaszámú vizsgálat eredménye, kifejezetten az illatra, nem a tea elfogyasztására vonatkozik, ezért nem általános érvényű garancia mindenkire, és nem jelenti azt, hogy a jázmin tea ivása kezeli a stresszt vagy a szorongást.
A tea - a jázmin tea alapját adó zöld és fekete tea egyaránt - polifenol- és tannintartalma gátolja a növényi eredetű (nem hem) vas felszívódását a bélben, mert oldhatatlan vas-tannát komplexeket képez. Egy, a polifenoltartalmú italok hatását vizsgáló tanulmány szerint a fekete tea 79-94%-kal csökkentette a nem hem vas felszívódását egy adott étkezéshez társítva. A hatás kifejezetten a növényi eredetű vasra vonatkozik, a húsból, halból származó hem-vas felszívódását ez a mechanizmus kevésbé érinti. A tea és az étkezés közötti legalább egyórás időköz beiktatásával a hatás jelentősen mérsékelhető.
Ez a szempont különösen azoknak fontos, akiknél amúgy is alacsony a vasbevitel vagy fennálló vashiány áll fenn: nekik érdemes a jázmin teát nem közvetlenül étkezés közben vagy után fogyasztani.
A catechinek biztonságosságát 2018-ban vizsgálta felül az EFSA. A megállapítás szerint a forró vízzel készült teafőzetből, illetve a hasonló catechin-tartalmú instant és készre kevert teaitalokból származó catechin-bevitel általánosságban biztonságosnak tekinthető, még magas fogyasztás mellett is. A kockázat a koncentrált catechin-tartalmú étrend-kiegészítőknél jelentkezik: napi 800 mg vagy afeletti EGCG-bevitel étrend-kiegészítő formájában a vizsgálatokban mérhetően megemelte a májenzimek szintjét a kontrollcsoporthoz képest. A szokásos teafogyasztással ez a dózis a gyakorlatban nem érhető el; a figyelmeztetés a koncentrátumokra és kapszulákra vonatkozik, nem a csészényi teára.
Aki rendszeresen szed vérhígítót, pajzsmirigy-gyógyszert vagy más olyan készítményt, amelynél a felszívódást ételek, italok befolyásolhatják, annak érdemes a rendszeres teafogyasztásról kezelőorvosával egyeztetnie.
A jázmin tea jótékony hatásai valójában két forrásból erednek. A mérhető, kutatásokkal alátámasztott rész - a catechin-tartalom és a koleszterinszintre gyakorolt szerény, de kimutatott hatás, valamint a mérsékelt koffeintartalom - a mögöttes zöld vagy fehér teából származik, nem a jázminvirágból. A jázminvirág illata önálló, kifejezetten a jázmin teára vizsgált hatással bír: egy kontrollált kísérletben mérhetően csökkentette a szívritmust és növelte a nyugalomra utaló autonóm idegrendszeri aktivitást. Emellett van két gyakorlati szempont, amit érdemes figyelembe venni: a koffeinérzékenyeknek és várandósoknak a napi mennyiséget korlátozni kell, a vashiányra hajlamosaknak pedig a teát nem közvetlenül étkezéshez kötve érdemes fogyasztani. A jázmin tea fogyasztása kellemes szokás mérhető, szerény élettani hatásokkal - nem gyógyszer és nem betegségmegelőző eljárás.