A cikória kávé nem valódi kávé, hanem a cikória (Cichorium intybus) gyökeréből készült forrázat. A gyökeret megszárítják, felaprítják, megpörkölik, majd forró vízzel leöntve vagy kávéfőzőben készítik el, hasonlóan a hagyományos kávéhoz. Íze enyhén földes, kesernyés, karamellás jegyekkel - sokan a valódi kávéhoz hasonlítják, bár összetétele attól alapvetően eltér.
A cikóriagyökér természeténél fogva nem tartalmaz koffeint. Ez nem feldolgozási eljárás eredménye, mint a koffeinmentesített kávénál, hanem a növény összetételéből fakad: a cikóriában nincsenek jelen azok az alkaloidok, amelyek a kávécserjében koffeint termelnek. A pörkölt cikória bioaktív összetevőit vizsgáló szakirodalom kifejezetten koffeinmentes italként ("caffeine-free brew") azonosítja az instant cikóriát, amelyet világszerte kávépótlóként fogyasztanak. Ez teszi alkalmassá azok számára, akik csökkenteni szeretnék a koffeinbevitelüket, vagy egyszerűen érzékenyek rá.
A cikóriagyökér kávétól leginkább eltérő tulajdonsága az inulintartalma. Az inulin prebiotikus rost, amely az emberi vékonybélben nem emésztődik meg, hanem a vastagbélbe jutva a bélbaktériumok táplálékául szolgál. A cikóriagyökér az egyik legkoncentráltabb természetes inulinforrás: egy 2025-ös, extrakciós eljárásokat összehasonlító vizsgálat szárazanyagra vetítve 43,88-50,95 gramm/100 gramm közötti inulintartalmat mért a gyökérkivonatokban.
Emberi vizsgálat is történt a témában. Egy 47 egészséges felnőtt bevonásával végzett, randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban a résztvevők 4 héten át napi 300 ml pörkölt cikóriagyökér-kivonatot fogyasztottak. A kezelt csoportban a HbA1c-érték (a hosszú távú vércukorszint egyik mutatója) csökkent, és a székletminőséget mérő vizuális analóg skála eredménye is javult a placebóhoz képest, miközben az éhomi vércukor, az inzulinszint és a vérzsírparaméterek a két csoport között nem különböztek szignifikánsan. Ez egy kis mintaszámú, négyhetes vizsgálat: az eredmény ígéretes irány, nem elég ahhoz, hogy a cikóriakávét vércukor- vagy koleszterinszabályozó szerként ajánljuk.
A testsúlyra gyakorolt hatást egy 32 randomizált kontrollos vizsgálatot, összesen 1184 fő testsúly-adatával összesítő, 2024-es metaanalízis vizsgálta. A cikóriából származó inulintípusú fruktánok szedése a placebóhoz képest átlagosan kis mértékű, nagyjából 1 kilogramm körüli testsúlycsökkenéssel, valamint a testtömegindex, a zsírtömeg és a derékkörfogat kismértékű csökkenésével járt együtt. A szerzők szerint az adag és az időtartam nem befolyásolta egyértelműen a hatás nagyságát. Ez egy sok vizsgálatot összesítő statisztikai átlaghatás, nem ígéret arra, hogy egy csésze cikóriakávé fogyást eredményez.
A cikóriagyökér polifenolokban is gazdag. A fentebb idézett, extrakciós eljárásokat összehasonlító vizsgálat 816,7-906,4 milligramm/100 gramm közötti összpolifenol-tartalmat mért a kivonatokban, a felhasznált módszertől függően. A polifenolok antioxidáns vegyületek, amelyek laboratóriumi körülmények között semlegesítik a szabad gyököket. Ez ugyanakkor kémiai és sejtes mérés, nem azt jelenti, hogy a cikóriakávé rendszeres fogyasztása igazoltan csökkentene valamely betegség kockázatát az emberi szervezetben - ehhez a cikóriakávéra kifejezetten kidolgozott klinikai vizsgálat kellene, ilyen egyelőre nem áll rendelkezésre.
A cikóriagyökér szeszkviterpén-laktonokat (például laktucin, laktukopikrin) tartalmaz, amelyek laboratóriumi körülmények között, sejtkultúrában gyulladáscsökkentő hatást mutattak. Egy vizsgálat emberi bélhámsejteken (Caco-2 sejtvonalon) igazolta, hogy egyes ilyen vegyületek átjutnak a bélgáton, és a vizsgált molekulák közül a 11β,13-dihidrolaktucin mutatta a legerősebb gyulladáscsökkentő hatást a sejtkísérletben. Fontos hangsúlyozni: ezek sejtes, nem emberi klinikai vizsgálatok. Abból, hogy egy vegyület sejtkultúrában gyulladáscsökkentő, nem következik, hogy egy csésze cikóriakávé elfogyasztása mérhető gyulladáscsökkenést okoz a szervezetben. Ez egy kutatási irány, nem embereken igazolt hatás.
Az inulin a FODMAP-ok, vagyis a fermentálható oligo-, di-, monoszacharidok és poliolok csoportjába tartozik. Ezek a rövid szénláncú szénhidrátok a vékonybélben nem szívódnak fel, hanem a vastagbélbe kerülve a baktériumok erjesztik őket, ami gázképződéshez és puffadáshoz vezethet. Ez a legtöbb embernél normál, ártalmatlan folyamat, de irritábilis bél szindrómában (IBS) vagy FODMAP-érzékenységben szenvedőknél kifejezett kellemetlenséget okozhat.
Egy 23 gyermeket vizsgáló, kettős vak, placebokontrollos, keresztezett elrendezésű vizsgálat kimutatta, hogy fruktántartalmú étrend mellett a Rome III kritériumok szerint IBS-sel diagnosztizált gyermekek 52,2 százaléka "fruktánérzékenynek" minősült: náluk a hasi fájdalom gyakorisága legalább 30 százalékkal nőtt a fruktán fogyasztása alatt a kontrollanyaghoz (maltodextrin) képest. A kutatók szerint az érzékenység előre, a kiindulási tünetek vagy a bélgáztermelés alapján nem volt megjósolható.
A gyakorlati következtetés: aki IBS-szel vagy ismert FODMAP-érzékenységgel él, annak érdemes kis mennyiséggel kezdenie a cikóriakávét, és figyelnie a szervezete reakcióját. Hirtelen nagy mennyiségben fogyasztva puffadást, gázképződést, hasi görcsöket okozhat.
A cikória az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozik, amelybe többek között az articsóka, az üröm és a parlagfű is tartozik. Az irodalom dokumentál cikóriával szembeni, IgE-mediált allergiás reakciót: egy esetleírás nyírfapollen-allergiával összefüggő szájüregi allergiás szindrómát írt le cikóriafogyasztás után, nyírfa-cikória keresztreaktivitással. Ez az eset elsősorban meglévő nyírfapollen-allergiához kötődik, nem gyakori, általános népességi jelenség, de aki Asteraceae-allergiás vagy nyírfapollen-allergiás, annak érdemes óvatosan, kis mennyiséggel kipróbálnia a cikóriakávét.
A cikória kávét forró vízzel leöntve vagy hagyományos, illetve filteres kávéfőzőben egyaránt el lehet készíteni. A boltokban leggyakrabban instant por vagy granulátum formájában kapható, de pörkölt, őrölt gyökérként is beszerezhető, amelyet vízzel felfőzve, majd leszűrve fogyasztunk, hasonlóan a főzött kávéhoz. Íze önmagában erőteljesebb és kesernyésebb a kávénál, ezért sokan tejjel, növényi tejjel vagy fűszerekkel, például fahéjjal, vaníliával lágyítják. Gyakori megoldás az is, hogy a cikóriaport kis arányban valódi kávéhoz keverik: így a koffeinbevitel csökken, de nem szűnik meg teljesen, ezért ez a keverék nem alkalmas azoknak, akiknek a teljes koffeinmentesség a cél.
A cikória kávé koffeinmentes alternatívája a hagyományos kávénak, magas inulintartalommal. Az inulin bélflórára gyakorolt hatása, valamint a vércukorra és a testsúlyra gyakorolt szerény, statisztikailag kimutatott hatása embereken végzett vizsgálatokban is megjelenik, bár ezek mérete és időtartama korlátozott. A gyulladáscsökkentő hatás egyelőre sejtes vizsgálatok szintjén áll. IBS-eseknek és FODMAP-érzékenyeknek óvatosan, kis adaggal érdemes kezdeni, az Asteraceae- vagy nyírfapollen-allergiásoknak pedig figyelniük kell a saját reakciójukra. Krónikus betegség, terhesség vagy rendszeres gyógyszerszedés esetén érdemes orvossal vagy dietetikussal egyeztetni, mielőtt valaki rendszeresen fogyasztani kezdi.