A cseresznye (Prunus avium, magyarul édes cseresznye) az egyik legnépszerűbb nyári gyümölcsünk. Fontos tisztázni egy gyakori félreértést: a magyar "cseresznye" szó az édes cseresznyére vonatkozik, ami botanikailag más faj, mint a meggy (Prunus cerasus). Ez a különbség azért lényeges, mert a nemzetközi szakirodalom nagy része - különösen az alvásra, a köszvényre és az izomláz csökkentésére vonatkozó vizsgálatok - nem a cseresznyét, hanem a meggyet (angolul "tart cherry" vagy "Montmorency cherry") vizsgálta. Ebben a cikkben kifejezetten az édes cseresznyére (Prunus avium) vonatkozó kutatásokra támaszkodunk, és külön jelezzük, ha egy téma erősebb bizonyítékai valójában a meggyről szólnak.
A cseresznye jellegzetes vörös színéért az antocianinok felelősek, amelyek a polifenolok csoportjába tartozó vegyületek. Egy 24 olasz cseresznyefajtát vizsgáló kutatás szerint a teljes antocianintartalom fajtánként 6,21 és 94,20 mg cianidin-3-glükozid-egyenérték/100 g friss gyümölcs között szórt, a teljes fenoltartalom pedig 84,96 és 162,21 mg galluszsav-egyenérték/100 g között mozgott. Minden vizsgált minta érdemi antioxidáns kapacitást mutatott laboratóriumi (ORAC) tesztben. Egy másik vizsgálat az érés különböző szakaszaiban követte nyomon a cseresznyét, és azt találta, hogy az antioxidáns aktivitás és a fenoltartalom az éréssel párhuzamosan, az antocianin-felhalmozódással együtt nő - vagyis az érettebb, sötétebb szemű cseresznye valóban több antioxidáns vegyületet tartalmaz, mint a még halványabb.
Fajtától nagyban függ a pontos érték: a legmagasabb antocianintartalmú fajták akár háromszor annyi antocianint tartalmaztak, mint a kereskedelmi forgalomban megszokott fajták egy Bologna-i kutatás szerint.
A cseresznye gyulladáscsökkentő hatását két, kifejezetten édes cseresznyével (nem meggyel) végzett emberi vizsgálat is alátámasztja. Az egyikben 18 egészséges felnőtt 28 napon át naponta 280 gramm Bing fajtájú édes cseresznyét fogyasztott. A vizsgálat végére a C-reaktív fehérje (CRP) szintje 25%-kal, a RANTES nevű gyulladásos marker 21%-kal csökkent a kiindulási értékhez képest; a koleszterin-, trigliceridszintet és a vércukorszintet a cseresznyefogyasztás nem befolyásolta.
Egy 2023-as vizsgálatban elhízott felnőttek (BMI 30-40) 30 napon át napi kétszer 200 ml sötét édes cseresznye alapú italt kaptak. A csoportnál a szisztolés és diasztolés vérnyomás is csökkent a placebóhoz képest, és csökkent az interferon-gamma nevű gyulladásos marker szintje is, ami összefüggött a vérnyomás-csökkenéssel. A vér zsírprofilját, a vércukorszintet és a májenzimeket ez a vizsgálat sem találta érintettnek. Ez a két vizsgálat együtt arra utal, hogy a rendszeres cseresznyefogyasztásnak lehet mérsékelt, kimutatható hatása néhány gyulladásos markerre és a vérnyomásra - de mindkét vizsgálat kis létszámú volt, és egyik sem bizonyít hosszú távú, klinikai értelemben vett betegségmegelőzést.
A cseresznyét gyakran ajánlják alvássegítőként, ez az állítás azonban jórészt a meggyre vonatkozó kutatásokból ered, nem a cseresznyére. A meggyalapú (Montmorency) lével végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a meggylé fogyasztása megnövelheti a keringő melatoninszintet és javíthatja az alvás minőségét - ez azonban Prunus cerasus, azaz meggy, nem cseresznye.
Az édes cseresznyével (Prunus avium) kapcsolatban jóval szűkebb a bizonyítékbázis. Nyolc cseresznyefajta melatonin- és szerotonintartalmát megmérő kutatás szerint a legmagasabb melatoninértéket a "Burlat" fajtában mérték, 22,4 ng/100 g friss gyümölcsben - ez a mennyiség lényegesen alacsonyabb, mint amit a meggyben mértek korábbi vizsgálatok. Fontos: ez a kutatás kizárólag a gyümölcs melatonin-tartalmát mérte laboratóriumban, nem végzett emberi alváskísérletet. Vagyis jelenleg nincs olyan klinikai vizsgálat, amely kifejezetten édes cseresznye fogyasztása és az alvásminőség közötti összefüggést emberben igazolta volna. Aki alvásjavító hatás miatt fogyaszt cseresznyefélét, arról tudnia kell, hogy az igazolt hatású kutatások a meggyről szólnak.
A cseresznyét sokszor emlegetik köszvény elleni természetes szerként. Az erre vonatkozó legismertebb vizsgálat, egy 633 köszvényes beteget követő 2012-es esettanulmány, azt találta, hogy a cseresznyefogyasztás egy adott kétnapos időszakban 35%-kal, a cseresznyekivonat-fogyasztás pedig 45%-kal alacsonyabb köszvényrohamkockázattal járt együtt, allopurinollal kombinálva pedig 75%-os csökkenést mutatott. Lényeges korlátozás: ez a vizsgálat a "cherry" (cseresznyeféle) szót fajmegjelölés nélkül használta, sem a cikk, sem az absztrakt nem határozza meg, hogy a résztvevők édes cseresznyét, meggyet vagy mindkettőt fogyasztottak-e. Emiatt ez az eredmény nem tekinthető kifejezetten az édes cseresznyére vonatkozó bizonyítéknak, hanem általánosságban a cseresznyefélékre.
Van azonban egy kifejezetten édes cseresznyével végzett, sejtszintű (in vitro) vizsgálat: spanyol és külföldi cseresznyefajták kivonatai laboratóriumi körülmények között gátolták a xantin-oxidáz enzim működését, amely enzim a húgysav termeléséért felelős a szervezetben. Ez mechanisztikus, sejtkultúrás bizonyíték, nem emberi vizsgálat - vagyis jelzi a lehetséges hatásmódot, de önmagában nem igazolja, hogy a cseresznye fogyasztása embernél ténylegesen csökkenti a húgysavszintet. Összességében: a köszvényre vonatkozó legerősebb klinikai bizonyíték fajmegjelölés nélküli, az édes cseresznyére specifikus bizonyíték egyelőre csak laboratóriumi szintű.
A cseresznye káliumot, rostot és C-vitamint is tartalmaz, ezek a tápanyagok általánosságban hozzájárulnak a szív- és érrendszer, illetve az emésztés egészséges működéséhez. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a felnőttek napi legalább 90 mmol (kb. 3510 mg) káliumot vigyenek be táplálkozásukkal, mert ez összefüggésbe hozható az alacsonyabb vérnyomással és a sztrók-kockázat csökkenésével - ez azonban általános, nem cseresznye-specifikus ajánlás, a cseresznye csupán az egyike a kálium- és rostforrásoknak.
Az édes cseresznye pontos kalória-, cukor-, rost-, kálium- és C-vitamin-tartalmát 100 grammra vetítve ehhez a cikkhez nem sikerült elsődleges forrásból ellenőrizni, ezért ezeket a konkrét számokat itt nem közöljük.
Az édes cseresznye antioxidánsokban, köztük antocianinokban gazdag gyümölcs, és két kis létszámú emberi vizsgálat szerint mérsékelt gyulladáscsökkentő és vérnyomáscsökkentő hatása lehet. Ami viszont fontos: az alvásjavító és a köszvény elleni hatásról szóló, legismertebb és legerősebb kutatások jórészt nem az édes cseresznyéről, hanem a meggyről szólnak, vagy fajmegjelölés nélkül általánosítanak "cseresznyeféléket". Aki ezekkel a céllal fogyaszt cseresznyét, annak érdemes tudnia, hogy a kifejezetten rá vonatkozó bizonyíték szűkebb, mint amit a köztudatban gyakran állítanak. Gyógyhatás egyik vizsgált területen sem igazolt: a cseresznye egészséges étrend része lehet, de nem helyettesíti a kezelést vagy az orvosi tanácsot.