A datolyaszilva a Diospyros kaki gyümölcse. Magyarul kaki vagy sharon néven is árulják - a sharon egy nem fanyar, magvatlan kaki-fajta neve, nem külön gyümölcsfaj. Két fő csoportja van: a fanyar (csersavas) és a nem fanyar fajták. A fanyar fajták éretlenül ehetetlenül csípősek, és csak teljes megpuhulás után veszítik el a fanyarságukat. A nem fanyar fajták - mint a sharon - már kemény állapotban is fogyaszthatók. Éretten mindkét típus narancssárga, lágy húsú gyümölcs. Éretlenül viszont magas csersavtartalma miatt fanyar, és - amint lejjebb részletezzük - egészségügyi kockázatot is jelenthet.
A datolyaszilva gazdag polifenolokban és karotinoidokban. Egy 2021-es szakirodalmi összefoglaló szerint a gyümölcs fitokémiai profilját karotinoidok, proantocianidinek és galluszsav jellemzik, ami jelentős antioxidáns kapacitást ad neki (Direito és mtsai., Nutrients, 2021). Egy 2012-es összehasonlító vizsgálat három ehető gyümölcsöt - a somot, a datolyaszilvát és a babérmeggyet - hasonlított össze nyolc különböző antioxidáns teszttel, és a datolyaszilva-kivonat mutatta a legmagasabb aktivitást a legtöbb tesztben, ami összefüggött a magas fenoltartalmával (Celep és mtsai., Food Chem Toxicol, 2012). Ez in vitro, kivonaton mért eredmény, nem emberi vizsgálat - a tényleges egészségügyi hatásról önmagában nem bizonyít semmit.
A gyümölcs rostban is gazdag. Egy 2021-es áttekintés szerint a datolyaszilva magas bioaktív vegyület-, rost-, ásványianyag- és vitamintartalma miatt kap figyelmet a táplálkozástudományban, és a benne lévő proantocianidinek állatkísérletekben segíthetnek a hiperlipidémia és a hiperglikémia megelőzésében - ez utóbbi humán, klinikai bizonyíték nélkül egyelőre hipotézis, nem igazolt gyógyhatás (González, Hernando, Moraga, Foods, 2021).
A digesztiós vizsgálatok azt is megmutatták, hogy a datolyaszilvában lévő bioaktív vegyületek felszívódása a fogyasztás módjától és formájától függ: az in vitro emésztési modellekben eltérő volt a kinyerhetőségük attól függően, milyen élelmiszer-mátrixban - friss gyümölcsként vagy feldolgozott termékként - jutottak be a szervezetbe (González, Hernando, Moraga, Foods, 2021). Ez azt jelenti, hogy a friss, egész gyümölcs és egy belőle készült feldolgozott termék tápanyag-hasznosulása nem feltétlenül azonos.
A datolyaszilvát jellemzően frissen, önmagában vagy salátába vágva fogyasztják, érett állapotban.
A datolyaszilva pontos tápértékét (energia, rost, C-vitamin, A-vitamin) 100 grammra vetítve ehhez a cikkhez nem sikerült elsődleges forrásból megerősíteni, ezért itt nem közlünk konkrét számot.
Ez a cikk legfontosabb üzenete: az éretlen, fanyar datolyaszilva nagy mennyiségben, különösen éhgyomorra fogyasztva gyomorban összeálló, emészthetetlen rosttömeget - fitobezoárt - okozhat. A datolyaszilvából képződő bezoárt a szakirodalom diospyrobezoárnak nevezi.
2025-ben közöltek egy esetet egy 93 éves férfiról, aki naponta két datolyaszilvát evett. A hasi CT bélelzáródást mutatott ki a felső csípőbélben. A kólás öblítés és az endoszkópos szétdarabolás nem járt sikerrel, ezért műtétre volt szükség: az eltávolított, 5x5 centiméteres tömeg több mint 98%-ban csersavból állt. A szerzők külön kiemelik, hogy a beteg esetében nem volt korábbi gyomorműtét vagy cukorbetegség - a puszta mennyiség és az életkor is elég volt a bezoár kialakulásához (Habuka és mtsai., Cureus, 2025).
A datolyaszilva-bezoár azért is veszélyesebb más fitobezoároknál, mert ellenállóbb a szokásos kezelésnek. Egy 2015-ös áttekintés szerint a kóla-oldásos kezelés - amit más növényi bezoároknál gyakran sikerrel alkalmaznak - a datolyaszilva-bezoárok esetében kevésbé hatékony, mert ezek a csersav miatt keményebb állagúak (Iwamuro és mtsai., World J Gastrointest Endosc, 2015).
A kockázat nem egyenletesen oszlik el. Egy 42 beteget vizsgáló retrospektív elemzés szerint a betegek 85,7%-ánál volt legalább egy hajlamosító tényező, leggyakrabban korábbi gyomorműtét (a betegek 42,8%-ánál), és a több egyidejű kockázati tényező összeadódó hatást mutatott a bezoár kialakulásában. Ugyanebben a vizsgálatban a bélelzáródás volt a leggyakoribb szövődmény, a betegek 42,8%-ánál alakult ki. Endoszkópos szétdarabolást 14 betegnél kíséreltek meg, ez 10 esetben, azaz a betegek 71,5%-ánál járt sikerrel, a többieknél végül műtétre volt szükség (Kement és mtsai., World J Gastroenterol, 2012). Egy másik esetleírás egy cukorbeteg férfit mutat be, akinek 14 évvel korábban gyomor-eltávolító műtétje volt: nagy mennyiségű datolyaszilva elfogyasztása után bélelzáródás és bélperforáció alakult ki nála, sürgősségi műtétre volt szükség (de Toledo és mtsai., Case Rep Gastroenterol, 2012).
A fenti esetek alapján a kockázat elsősorban azoknál nő meg, akiknek korábban volt gyomorműtétjük, akik cukorbetegek, vagy akik idősek - de a 93 éves beteg esete mutatja, hogy ezek hiányában is kialakulhat a probléma, ha valaki rendszeresen nagy mennyiséget eszik a gyümölcsből. A Kement-féle vizsgálatban a betegek több mint fele - 54,8%-uk - egyszerre több hajlamosító tényezővel is rendelkezett, ami a szerzők szerint tovább növeli a kockázatot azokhoz képest, akiknél csak egy tényező áll fenn.
Az esetek közös pontja az éretlen vagy nagy mennyiségű fogyasztás. Érdemes megvárni, amíg a gyümölcs teljesen megérik és puha lesz, kerülni az éhgyomorra, nagy adagban történő fogyasztást, és a fent említett kockázati csoportba tartozóknál - korábbi gyomorműtét, cukorbetegség, idős kor - különösen figyelni a mennyiségre. A Cureus-esetben leírt beteg napi két gyümölcsöt fogyasztott rendszeresen - ez a mennyiség és gyakoriság már önmagában, más kockázati tényező nélkül is elegendő volt a bezoár kialakulásához. Hasi fájdalom, hányinger vagy hányás esetén datolyaszilva-fogyasztás után orvoshoz kell fordulni, mivel a bezoár okozta bélelzáródás sürgősségi ellátást igényelhet. A diagnózist jellemzően hasi CT-vizsgálattal állítják fel, a kezelés pedig az esettől függően kólás öblítéstől az endoszkópos szétdaraboláson át a sebészeti eltávolításig terjedhet.
A datolyaszilva antioxidánsokban és rostban gazdag gyümölcs, amelynek in vitro vizsgálatokban magas az antioxidáns aktivitása. Ugyanez a magas csersav- és rosttartalom teszi kockázatossá éretlenül vagy nagy mennyiségben, éhgyomorra fogyasztva: a szakirodalom több dokumentált esetben írja le, hogy a datolyaszilva-bezoár sebészeti beavatkozást igénylő bélelzáródáshoz vezetett. A gyümölcs érett állapotban, mértékkel fogyasztva biztonságos része lehet az étrendnek.