Az aszalt füge a friss füge víztartalmának nagy részét elvesztett változata. A szárítás Magyarországon és a Földközi-tenger térségében is évszázadok óta bevett tartósítási mód, de nem csak tartósít: koncentrálja a gyümölcsben lévő anyagokat is. Egy szlovén kutatás friss és szárított fügét hasonlított össze háromszori éves mintavétellel, és azt találta, hogy a szárítási folyamat után a cukortartalom és a szerves savak mennyisége is magasabb volt, mint a friss gyümölcsben - a nap alatt szárított minták cukor/szervessav aránya volt a legkedvezőbb a vizsgáltak közül, míg a kemencében szárított minták fenoltartalma volt magasabb. Ez azt jelenti, hogy grammra vetítve az aszalt füge nem "könnyű", hanem sűrített étel: kisebb súlyban is több cukrot és energiát ad, mint ugyanannyi friss füge, ezért az adagolás más megfontolást igényel, mint a friss gyümölcsé.
Az aszalt füge magas rosttartalmáról szóló állítást két, emberen végzett randomizált vizsgálat is alátámasztja. Egy dél-koreai, randomizált, kettős vak, placebókontrollos vizsgálatban 80, krónikus székrekedéssel élő felnőttet osztottak két csoportba: az egyik nyolc héten át fügepasztát, a másik placebót kapott. A fügepasztát fogyasztók csoportjában szignifikánsan csökkent a vastagbél-áthaladási idő, és javult a székletforma, valamint a hasi diszkomfort is a placebóhoz képest.
Egy iráni vizsgálatban 150, székrekedéssel járó irritábilis bél szindrómában (IBS-C) szenvedő beteget osztottak be fügét, mézontófüvet vagy kontrollt kapó csoportba négy hónapra. A fügét fogyasztók csoportjában javult a székelési gyakoriság, csökkent a kemény széklet előfordulása, és nőtt az életminőség-mutató, bár a hasi fájdalom súlyosságára nem volt kimutatható hatása.
Egy 2025-ös, kisebb iráni vizsgálat terhes nőknél is azt találta, hogy a füge alapú szirup (önmagában vagy dióval kombinálva) javította a székrekedéses panaszokat és az életminőséget a placebóhoz képest, bár a szerzők maguk is jelzik, hogy nagyobb vizsgálatok kellenének a megerősítéshez.
Fontos ugyanakkor egy 2022-es, 11 vizsgálatot összesítő metaanalízis fenntartása: a benne szereplő három magas minőségű tanulmány szerint a kivi hatásosabb volt a székletkonzisztencia javításában, mint a fügepaszta. A füge tehát nem az egyetlen és nem feltétlenül a legerősebb rostforrás e tekintetben - a hatás valós, de mértékét nem szabad túlbecsülni.
Egy olasz vizsgálat három fügefajta (Dottato, San Francesco, Citrullara) aszalt termését elemezte, és jelentős mennyiségű fenolos vegyületet, flavonoidot és antocianint mutatott ki bennük. A Dottato fajta mutatta a legerősebb szabadgyök-megkötő aktivitást a laboratóriumi tesztekben, a San Francesco pedig a legmagasabb fenol- és flavonoidtartalmat. Ez a fajta vizsgálat azonban kémcsőkísérlet (in vitro antioxidáns aktivitás), nem emberi egészségügyi kimenetel - vagyis abból, hogy egy vegyület laboratóriumban szabadgyököt köt meg, nem következik automatikusan betegségmegelőző vagy gyógyhatás. A szerzők maguk is csak annyit állítanak, hogy az aszalt füge "hasznos kiegészítője lehet az étrendnek", konkrét betegségre vonatkozó hatást nem igazolnak.
Az aszalt gyümölcsök - köztük a füge - fontos kálium- és rostforrásnak számítanak, de ez nem jelenti azt, hogy kalóriaszegény ételek. Egy amerikai, 25 590 felnőtt étkezési naplóját feldolgozó keresztmetszeti vizsgálat (NHANES, 2007-2016) szerint azokon a napokon, amikor a résztvevők aszalt gyümölcsöt fogyasztottak, magasabb volt a rost- és káliumbevitelük, ugyanakkor a napi energiabevitelük is 208-215 kalóriával nőtt azokhoz a napokhoz képest, amikor nem ettek aszalt gyümölcsöt. A szerzők külön kiemelik: az aszalt gyümölcs fogyasztása nem szorította ki a többi kalóriaforrást az étrendből, hanem hozzáadódott ahhoz.
Ez a vizsgálat az aszalt gyümölcsök teljes kategóriájára vonatkozik az amerikai felnőtt lakosságban, nem kizárólag a fügére, és megfigyeléses (nem beavatkozásos) jellegű, tehát önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést. A pontos kálium-, kalcium- és magnéziumtartalmat (100 grammra vetítve, aszalt formában) nem sikerült ellenőrzött elsődleges forrásból megerősíteni, ezért ezeket a számokat itt nem közöljük.
A cikk korábbi változata azt állította, hogy az aszalt füge "alacsony glikémiás indexe miatt segíthet a vércukorszint szabályozásában". Erre az állításra fügére vonatkozó, embereken végzett elsődleges forrást a kutatás során nem sikerült találni: sem glikémiás indexet mérő, sem vércukorszint-változást vizsgáló, kifejezetten aszalt fügére vonatkozó klinikai vizsgálatot nem lehetett azonosítani PubMed-en vagy PMC-n keresztül. Ami viszont igazolható: az aszalás koncentrálja a cukortartalmat, az aszalt gyümölcsök fogyasztása pedig mérhetően növeli a napi energia- és szénhidrátbevitelt anélkül, hogy más kalóriaforrást kiváltana. Emiatt a mennyiség - nem a gyümölcs típusa - az, ami cukorbetegségben vagy inzulinrezisztenciában számít. Aki vércukor-anyagcsere-problémával él, annak érdemes orvosával vagy dietetikusával egyeztetnie az adagot, nem pedig a "diétás gyümölcs" címkére hagyatkoznia. Gyógyhatást vagy vércukor-csökkentő hatást a jelenleg elérhető, fügére vonatkozó humán bizonyíték nem támaszt alá.
Az aszalt füge a rost- és káliumbevitelhez hasznos kiegészítő lehet, és a fent idézett vizsgálatok szerint mértékkel fogyasztva támogathatja a rendszeres székelést. Ugyanakkor koncentrált cukortartalma miatt nem tekinthető alacsony kalóriájú "diétás" ételnek: egy maroknyi aszalt füge jelentősen hozzáadhat a napi energiabevitelhez. A pontos ajánlott napi mennyiséget tápanyagtartalmi adat hiányában nem lehet felelősséggel megadni; általános irányelvként a mértékletesség és - cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia esetén - a szénhidráttartalom szem előtt tartása javasolt.
A fenti vizsgálatokban használt forma is számít: a székrekedéssel foglalkozó kutatásokban jellemzően fügepasztát vagy fügeszirupot adtak a résztvevőknek napi rendszerességgel, hetes-hónapos időtávon, nem alkalmi nassolást. Ebből nem következik automatikusan, hogy néhány szem aszalt füge alkalmankénti fogyasztása ugyanazt a hatást hozza - erre vonatkozó közvetlen összehasonlító vizsgálatot a kutatás során nem találtunk.
Az aszalt füge rosttartalma emberi vizsgálatokban is kimutathatóan segítette a rendszeres székelést, bár a hatás mértéke elmarad például a kivitől. A "diétás" vagy alacsony kalóriájú jelző félrevezető: az aszalás koncentrálja a cukrot, és a fogyasztás mérhetően növeli a napi energiabevitelt anélkül, hogy más ételt kiváltana. A vércukorszint-szabályozó hatásra vonatkozó korábbi állítás nem igazolható elsődleges forrásból, ezért az új szövegből kimaradt.