A dióolaj jótékony hatásai - mit igazol valóban a kutatás?

Miben más a dióolaj, mint a dióbél

A dióolaj a dióbélből hidegen sajtolva vagy oldószeres extrakcióval nyert olaj. A dióbél tápértékéről és a szív-érrendszeri hatásokról szóló humán vizsgálatokat külön cikkben mutattuk be - az ott idézett eredmények a TELJES dióra vonatkoznak, ami rostot, fehérjét és az olaj mellett más tápanyagokat is tartalmaz. A dióolaj ezzel szemben koncentrált zsírforrás: nem tartalmazza a dióbél rostját és fehérjéjét, viszont a zsírban oldódó vegyületek (zsírsavak, tokoferolok, polifenolok egy része) tömény formában vannak jelen benne. A két termék éppen ezért nem cserélhető fel automatikusan egymással a kutatási eredmények értelmezésekor: aki a rostbevitel vagy a jóllakottság-hatás miatt fogyaszt diót, az az olajjal ezt a hatást nem kapja meg, és fordítva, aki koncentrált zsírsavbevitel céljából választja az olajat, annak nem szabad számítania a dióbélre jellemző rost- és fehérjehatásra sem.

Zsírsav-összetétel: túlnyomórészt többszörösen telítetlen

Egy, a hidegen sajtolt és az oldószeres (Soxhlet) extrakcióval nyert dióolajat összehasonlító vizsgálat szerint a linolsav (omega-6 zsírsav) aránya a hidegen sajtolt mintákban 55,19-56,71 százalék között mozgott, ami a dióolaj domináns zsírsavkomponense. A vizsgálat a tokoferol- (E-vitamin-) tartalmat is mérte: a hidegen sajtolt olajban 9,41-10,83 mg/100g tokoferolt találtak, ami magasabb volt, mint az oldószeres extrakcióval nyert olajban mért 8,76-9,33 mg/100g. A savasság, a peroxidszám és a nem elszappanosítható anyagok mennyisége is alacsonyabb volt a hidegen sajtolt mintákban - ez azt jelzi, hogy a kíméletesebb, hidegen sajtolt előállítási mód jobb minőségű, kevésbé oxidálódott olajat eredményez, mint az oldószeres eljárás.

Az omega-3 tartalom: valós, de a pontos arányt nem közöljük megbízható forrás nélkül

A dió és a dióolaj a leggyakrabban idézett növényi eredetű alfa-linolénsav- (ALA, omega-3 zsírsav) források közé tartozik egy, a növényi omega-3-forrásokat áttekintő 2020-as szakirodalmi összefoglaló szerint - a lenmag mellett a dió a leggyakrabban vizsgált forrás ezen a területen. Az összefoglaló nem ad meg pontos, kifejezetten a dióolajra vetített ALA-arányt, ezért ezt a cikk sem közli számmal - annyi mondható el megbízhatóan, hogy a dióolaj zsírsav-összetétele többségében többszörösen telítetlen, és ezen belül mind az omega-6, mind az omega-3 csoport képviselve van, ellentétben sok más, túlnyomórészt csak omega-6-ot tartalmazó növényi olajjal.

Koleszterinre és trigliceridszintre gyakorolt hatás: két önálló humán vizsgálat

A dióolaj lipidprofilra gyakorolt hatását - a teljes dióétól függetlenül - is vizsgálták kontrollos humán kísérletekben. Egy 100, magas vérzsírszinttel élő, 2-es típusú cukorbeteget bevonó, randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban a résztvevők 90 napon át napi 15 milliliter perzsa dióolajat vagy placebót kaptak. A kezelt csoportban az összkoleszterin átlagosan 30,04 mg/dl-lel, az LDL-koleszterin 30,44 mg/dl-lel, a trigliceridszint 15,04 mg/dl-lel csökkent a placebóhoz képest, az összkoleszterin/HDL arány pedig 0,72-vel javult - mindegyik statisztikailag szignifikáns változás volt. A vizsgálat végén a dióolajat kapó csoportban a résztvevők 20 százaléka érte el a 100 mg/dl alatti LDL-célértéket, a placebocsoportban senki.

Egy korábbi, 60 fős, magas vérzsírszinttel élő résztvevőket bevonó vizsgálatban a résztvevők napi 3 gramm dióolajat kaptak kapszula formában, 45 napon át. A kezelt csoportban a plazma trigliceridszintje a kiindulási értékhez képest 19-33 százalékkal csökkent. Mindkét vizsgálat kifejezetten az OLAJRA, nem a teljes dióra vonatkozik, ami azért fontos, mert így elkülöníthető, hogy a hatás nem csak a dióbél rost- vagy fehérjetartalmának köszönhető.

Miért romlik gyorsabban, mint sok más olaj

A dióolaj magas többszörösen telítetlen zsírsavtartalma egyben a legnagyobb gyakorlati hátránya is: ez a fajta zsírsav a legérzékenyebb az oxidációra, ami avasodáshoz vezet. Egy nyolc konyhai olajat összehasonlító vizsgálat szerint a dióolaj bizonyult a legkevésbé stabilnak a vizsgált olajak közül - a szerzők szerint a dióolaj tényleges eltarthatósága 15-20-szor rövidebb volt, mint amit a gyártói "minőségét megőrzi eddig" jelölés sugallt, ez lényegesen nagyobb eltérés, mint amit a többi vizsgált olajnál mértek. A gyakorlati következtetés: a dióolajat hűvös, sötét helyen, lezárt üvegben, viszonylag kis kiszerelésben érdemes tárolni, és nem hőkezelésre (sütésre, magas hőmérsékletű főzésre), hanem hidegen, salátára vagy már elkészült ételre csepegtetve érdemes felhasználni.

Amit a bőrre vagy más helyi alkalmazásra gyakorolt hatásról tudni érdemes

A dióolajat gyakran ajánlják bőrápolásra, helyi alkalmazásra is. A keresés során kifejezetten a dióolaj bőrre gyakorolt hatását vizsgáló, kontrollos humán vizsgálatot nem sikerült találni - a fellelhető humán kutatások szinte kizárólag a lipidprofilra (koleszterin, triglicerid) gyakorolt, szájon át bevitt hatásra összpontosítanak. Ez nem jelenti azt, hogy a helyi alkalmazás biztosan hatástalan, csak azt, hogy jelenleg nincs hozzá közvetlen, kontrollos humán bizonyíték - a bőrápolási ajánlások egyelőre inkább hagyományon és a zsírsav-összetétel elméleti megfontolásán, mint klinikai vizsgálaton alapulnak.

Kinek nem ajánlott, mire kell figyelni

Dióallergia esetén a dióolaj - még ha a feldolgozás során a fehérjetartalom nagy része el is távozik - elméleti kockázatot jelenthet nyomokban maradó fehérje miatt, ezért allergiásoknak kerülendő, hacsak a termék kifejezetten nem jelzi az allergénmentességet. Mivel a dióolaj koncentrált, energiadús zsírforrás, a napi zsírbevitel tervezésekor érdemes ezt figyelembe venni, különösen ha valaki emellett még dióbelet vagy más olajat is fogyaszt rendszeresen. Vérzsírcsökkentő gyógyszer mellett a rendszeres, nagyobb mennyiségű dióolaj-fogyasztás előnyös kiegészítés lehet, de nem helyettesíti a gyógyszeres kezelést - erről érdemes kezelőorvossal egyeztetni, mielőtt valaki emiatt önállóan módosítaná a gyógyszeradagját.

Összefoglalás

A dióolaj a dióbéltől eltérő, koncentrált zsírforrás, amelynek koleszterin- és trigliceridcsökkentő hatását két önálló, kifejezetten az olajra vonatkozó kontrollos humán vizsgálat is igazolta. A hidegen sajtolt előállítási mód jobb minőségű, magasabb tokoferoltartalmú olajat eredményez, mint az oldószeres extrakció. A dióolaj ugyanakkor a magas többszörösen telítetlen zsírsavtartalma miatt gyorsan avasodik, ezért tárolása és felhasználási módja (hidegen, ne hőkezelve) nem mindegy. A bőrre gyakorolt hatásról jelenleg nincs kontrollos humán bizonyíték. Dióallergia esetén kerülendő, vérzsírcsökkentő kezelés mellett érdemes orvossal egyeztetni a rendszeres fogyasztásról.

Források
  1. Ahmed IAM. et al.: Effects of Cold-Press and Soxhlet Extraction Systems on Antioxidant Activity, Total Phenol Contents, Fatty Acids, and Tocopherol Contents of Walnut Kernel Oils. J Oleo Sci, 2019. PubMed: — forrás
  2. Zibaeenezhad MJ. et al.: Effects of walnut oil on lipid profiles in hyperlipidemic type 2 diabetic patients: a randomized, double-blind, placebo-controlled trial (100 fő, 90 nap). Nutr Diabetes, 2017. PubMed: — forrás
  3. Zibaeenezhad MJ. et al.: Antihypertriglyceridemic effect of walnut oil (60 fő, 45 nap). Angiology, 2003. PubMed: — forrás
  4. Kochhar SP, Henry CJ: Oxidative stability and shelf-life evaluation of selected culinary oils. Int J Food Sci Nutr, 2009. PubMed: — forrás
  5. Santos HO, Price JC, Bueno AA: Beyond Fish Oil Supplementation: The Effects of Alternative Plant Sources of Omega-3 Polyunsaturated Fatty Acids upon Lipid Indexes and Cardiometabolic Biomarkers - An Overview. Nutrients, 2020. PubMed: — forrás

Hirdetés
Gyógygomba készítmények egy helyen
Reishi, cordyceps és Hunza barack a gyogygomba.eu kínálatában. Nézd meg a termékeket és az összetevőket.

Kínálat megtekintése