Angyalgyökér jótékony hatásai: mit mutatnak a tudományos vizsgálatok

Melyik növényről van szó valójában

Az "angyalgyökér" magyar név több, botanikailag különböző növényt is takarhat. A leggyakoribb az európai angyalgyökér (Angelica archangelica), egy ernyősvirágzatú, keserű ízű gyökerű növény, amelyet hagyományosan emésztést segítő szerként használnak. Létezik ugyanakkor a kínai angyalgyökér is (Angelica sinensis, más néven dong quai), amelyet a hagyományos kínai orvoslásban elsősorban nőgyógyászati, hormonális panaszokra alkalmaznak, és amelynek biztonsági profilja is eltér az európai fajtól. A két növény nem cserélhető fel egymással: más a felhasználási területük, és más kockázatokkal is számolni kell náluk. Ez a cikk kizárólag az európai angyalgyökérről (Angelica archangelica) szól, mert ez a keserű, emésztést támogató felhasználásra utaló faj, nem a kínai dong quai.

Fontos pontosítás az is, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Gyógynövénykészítmények Bizottsága (HMPC) az angyalgyökeret jelenleg még értékelés alatt álló növényi anyagként tartja nyilván, végleges uniós gyógynövény-monográfia a kutatás idején nem volt elérhető róla. Létezik viszont egy önálló, elfogadott HMPC-dokumentum, amely kifejezetten a növény furokumarin-tartalmú készítményeinek biztonsági kockázatával foglalkozik, erre a cikk később külön kitér.

Emésztésre gyakorolt hatás: mit mutatnak a vizsgálatok

Az angyalgyökeret a népi gyógyászat régóta emésztést könnyítő, keserű gyökérként tartja számon. Egy 2001-es vizsgálat nyolc növényi kivonat, köztük az angyalgyökér, keveréki hatását tesztelte patkányokon, indometacinnal kiváltott gyomorfekély ellen (Khayyal és mtsai, 2001). A vizsgált kombinációs készítmény (STW 5, illetve STW 5-II) dózisfüggő védőhatást mutatott: csökkentette a savtermelést, növelte a nyálkatermelést, emelte a prosztaglandin E2 felszabadulását, és csökkentette a leukotriének szintjét. Tíz milliliter/testtömegkilogramm dózisnál a hatás összemérhető volt a 100 mg/kg cimetidinnel elért védelemmel, és a hatást szövettani vizsgálat is megerősítette. A szerzők a sejtvédő hatást részben a kivonatok flavonoidtartalmának és szabadgyök-megkötő tulajdonságának tulajdonították. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a kilenc növényből álló keverék együttes hatása volt, a vizsgálat nem különítette el, mekkora részt vállal ebből önmagában az angyalgyökér. Emberi, kizárólag angyalgyökeret vizsgáló emésztési tanulmányt a kutatás során nem találtunk.

Nyugtató, szorongásra vizsgált hatás: patkánykísérletek

Az angyalgyökér nyugtató hatásáról szóló állítások mögött elsősorban egy indiai kutatócsoport patkánykísérletei állnak. Az egyik vizsgálatban a növény különböző részeiből (gyökér, szár, levél, termés, teljes növény) készült metanolos kivonatokat hasonlítottak össze emelt keresztlabirintus-teszttel, 200 és 400 mg/kg testtömeg dózisban; a teljes növényből és a gyökérből készült kivonat mutatta a legerősebb, a 400 mg/kg-os dózisnál jelentkező szorongáscsökkentő hatást, a levél és a termés közepes, a szár a legkisebb hatást adta (Kumar és Bhat, 2012). Ugyanebben a vizsgálatban egy akut toxicitási teszt szerint a 3200 mg/kg dózisú kivonat sem okozott mérgezési tünetet patkányokban, ami a szűk vizsgálati kereten belül biztonságosnak tűnő dózistartományra utal. Egy másik, ugyanattól a kutatócsoporttól származó vizsgálat a növényből izolált kumarinokat, köztük az imperatorint és az izoimperatorint tesztelte, és azt találta, hogy ezek a vegyületek, illetve keverékük, összefüggésbe hozhatók a GABA-A receptorra ható szorongáscsökkentő hatással (Kumar és mtsai, 2013). Mindkét vizsgálat állatkísérlet volt, humán klinikai adat a nyugtató hatásra nem áll rendelkezésre, és mindkét eredmény ugyanattól a szűk szerzői körtől származik, ami önmagában óvatosságra int az általánosítással.

Gyulladás és oxidatív stressz: állatkísérletes jelek

Egy 2020-as vizsgálat egerekben, reserpinnel kiváltott fibromyalgia-modellben tesztelte az optimalizált (60 fokon, 36 óra alatt készült metanolos) angyalgyökér-kivonatot, és azt találta, hogy a kezelés mérsékelte a fájdalomra utaló viselkedést, javította a mozgáskoordinációt, és csökkentette a gyulladásos citokinek, valamint az oxidatív stressz markereinek szintjét (Kaur és mtsai, 2020). Egy 2021-es átfogó farmakológiai áttekintés a növényt a hagyományos gyógyászatban "angyalnövényként" számon tartott fajként mutatja be, és a szakirodalom alapján széles körű, elsősorban állatkísérletes vagy in vitro bizonyítékokra épülő hatásprofilt azonosított: ide sorolja a szorongáscsökkentő, görcsgátló, gyulladáscsökkentő, gyomorvédő, antivirális és sugárvédő hatást, valamint a kognitív funkciókra és a kolinészteráz-enzimre gyakorolt hatást (Kaur és Bhatti, 2021). A szerzők is hangsúlyozzák, hogy ezeket a hatásokat nagyrészt preklinikai modellekben mérték, emberi vizsgálatok nélkül.

Illóolaj-összetétel és antibakteriális hatás

Az angyalgyökér gyökeréből nyert illóolajat is vizsgálták laboratóriumban. Egy szerb kutatás vadon termő növények gyökeréből vízgőz-desztillációval nyert illóolajat elemzett: a gyökér tömegének 0,10 százaléka volt illóolaj, amelynek fő összetevői az alfa-pinén (29,7 százalék), a 3-karén (14,2 százalék), valamint a fellandrén és limonén keveréke (13,2 százalék) voltak (Aćimović és mtsai, 2017). Az illóolaj gátolta a Staphylococcus aureus és az Escherichia coli baktériumok szaporodását, a minimális gátló koncentráció 14,2, illetve 28,4 mikroliter/milliliter volt. Ez laboratóriumi, Petri-csészés kísérlet: azt mutatja, hogy az illóolajnak van mérhető antibakteriális hatása, de önmagában nem bizonyítja, hogy a teakészítmény vagy egy étrend-kiegészítő emberi szervezetben hasonló hatást fejtene ki.

Biztonsági szempont: fényérzékenység és furanokumarinok

Az angyalgyökér gyökere furanokumarinokat, köztük bergaptent és xantotoxint (8-metoxipszoralen) tartalmaz. Ezek a vegyületek UV-fény hatására fényérzékenyítő, fototoxikus bőrreakciót okozhatnak. Az EMA HMPC 2007-ben elfogadott, kifejezetten erre a kockázatra összpontosító dokumentuma (EMEA/HMPC/317913/2006) ezt a hatásmechanizmust írja le, és azt javasolja, hogy az érintett készítmények alkalmazása után kerülni kell a napozást és a szolárium használatát (European Medicines Agency, HMPC, 2007). Ez a figyelmeztetés elsősorban a töményített, magas furanokumarin-tartalmú készítményekre (például illóolajra) vonatkozik, nem a hígított teára, de a kockázat elve minden furanokumarin-tartalmú felhasználásnál fennáll. Az angyalgyökér terhesség alatti biztonságosságáról a kutatás során elsődleges tudományos forrást (EMA-dokumentumot vagy PubMed-indexelt vizsgálatot) nem sikerült találni; emiatt erre vonatkozó konkrét állítást ez a cikk nem tesz, csak jelzi a hiányt.

Mit jelent ez a gyakorlatban

Az angyalgyökér emésztésre, nyugtató hatásra, gyulladáscsökkentésre és antibakteriális hatásra vonatkozó pozitív jelei szinte kizárólag állatkísérletekből és laboratóriumi vizsgálatokból származnak, jelentős részük ráadásul kombinációs készítményben, illóolajra vagy szűk szerzői körtől érkezett. Emberi, kifejezetten erre a növényre és erre a felhasználási formára (például teára) vonatkozó klinikai vizsgálatot a kutatás nem talált, ezért a hagyományos felhasználás és a bizonyított emberi hatás között jelenleg nem tehető egyenlőségjel. Ami viszont dokumentált biztonsági kockázat: a gyökér furanokumarin-tartalma miatti fényérzékenyítő hatás, amelyre az EMA HMPC külön figyelmeztet, és amely elsősorban a töményített készítményeknél, illetve az illóolaj felhasználásánál releváns. Az angyalgyökér ezért érdekes, hagyományos felhasználású növény, amelynek hatásait a tudomány még csak részben, és főként állatkísérletekben igazolta; aki rendszeresen vagy koncentráltan fogyasztaná, érdemes figyelembe vennie a fényérzékenységi kockázatot, terhesség esetén különös óvatossággal eljárnia a bizonytalan adatok miatt, és bizonytalanság esetén szakemberrel egyeztetnie.

Források
  1. Khayyal MT, el-Ghazaly MA, Kenawy SA, et al. Antiulcerogenic effect of some gastrointestinally acting plant extracts and their combination. Arzneimittelforschung. 2001;51(7):545-53. — forrás
  2. Kumar D, Bhat ZA. Anti-anxiety activity of methanolic extracts of different parts of Angelica archangelica Linn. J Tradit Complement Med. 2012;2(3):235-41. — forrás
  3. Kumar D, Bhat ZA, Kumar V, Shah MY. Coumarins from Angelica archangelica Linn. and their effects on anxiety-like behavior. Prog Neuropsychopharmacol Biol Psychiatry. 2013;40:180-6. — forrás
  4. Kaur A, Singh N, Bhatti MS, Bhatti R. Optimization of extraction conditions of Angelica archangelica extract and activity evaluation in experimental fibromyalgia. J Food Sci. 2020;85(11):3700-3710. — forrás
  5. Kaur A, Bhatti R. Understanding the phytochemistry and molecular insights to the pharmacology of Angelica archangelica L. (garden angelica) and its bioactive components. Phytother Res. 2021;35(11):5961-5979. — forrás
  6. Aćimović MG, Pavlović SĐ, Varga AO, et al. Chemical Composition and Antibacterial Activity of Angelica archangelica Root Essential Oil. Nat Prod Commun. 2017;12(2):205-206. — forrás
  7. European Medicines Agency, Committee on Herbal Medicinal Products (HMPC). Final reflection paper on the risks associated with furocoumarins contained in preparations of Angelica archangelica L. EMEA/HMPC/317913/2006, 2007. — forrás

Hirdetés
Gyógygomba készítmények egy helyen
Reishi, cordyceps és Hunza barack a gyogygomba.eu kínálatában. Nézd meg a termékeket és az összetevőket.

Kínálat megtekintése