Az aszalt datolya a datolyapálma (Phoenix dactylifera) termése, amit frissen szüretelnek, majd a napon vagy szárítóban vízteleníttetnek. A növény évezredek óta része a Közel-Kelet és Észak-Afrika étrendjének, ma pedig a világ szinte minden pontján kapható. Ez a cikk azt nézi át, mit tud a datolya a tápérték, a rost, az ásványi anyagok és a vércukorhatás szempontjából, kizárólag ellenőrzött szakirodalom alapján.
Az aszalt datolya energiasűrű élelmiszer, mert a szárítás során a víztartalom nagy része eltávozik, a cukortartalom pedig koncentrálódik. Egy 2024-es szakirodalmi áttekintés szerint a datolya cukortartalma fajtától függően a szárazanyag 65-80 százaléka között mozog, a fehérjetartalom 1,22-3,30 százalék, a zsírtartalom pedig jellemzően 1 százalék alatti [Al-Karmadi és Okoh, 2024]. Az aszalt datolya pontos energiatartalmát (kcal/100g) és egyetlen fajtára vonatkozó, egységes tápértéktáblázatát ehhez a cikkhez nem sikerült elsődleges forrásból megerősíteni, ezért ezt itt nem közöljük.
A magas cukortartalom miatt a datolya nem alkalmas korlátlan mennyiségű fogyasztásra, különösen testsúlykontroll vagy vércukor-szabályozás mellett.
A datolya rosttartalma a szárazanyag 6,4-11,5 százaléka között van fajtától függően, ami 100 grammra vetítve is jelentős mennyiség [Al-Dashti és mtsai, 2021]. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2010-es szakvéleménye szerint felnőtteknek napi 25 gramm rostbevitel megfelelő a normális bélműködéshez [EFSA NDA Panel, 2010]. A datolya rendszeres, mértékletes fogyasztása így hozzájárulhat ehhez a napi mennyiséghez, más rostforrások mellett.
Ugyanez a 2021-es áttekintés fajtánként eltérő, de következetesen magas ásványianyag-tartalmat mutat ki. A kálium 525-864 milligramm, a magnézium 50-64 milligramm, a kalcium 50-71 milligramm 100 grammonként [Al-Dashti és mtsai, 2021]. A vastartalom fajtánként nagyon nagy szórást mutat, 0,3-6,03 milligramm között 100 grammonként, ezért egyetlen fajtára sem lehet pontos, általános értéket megadni [Al-Dashti és mtsai, 2021]. A folsavtartalom 15-19 mikrogramm 100 grammonként, a C-vitamin-tartalom pedig 3,9 milligramm [Al-Dashti és mtsai, 2021]. Ezek a számok fajtánkénti mérési tartományok, nem egyetlen konkrét termékre vonatkozó, hitelesített tápértékcímke-adatok.
A datolya polifenoltartalma a legmagasabbak közé tartozik az aszalt gyümölcsök között. Egy iraki fajtákon végzett vizsgálat 331-475 milligramm galluszsav-egyenérték (GAE) polifenolt mért 100 grammonként, ami meghaladja az alma, az áfonya és a gránátalma hasonló mérési módszerrel kapott értékeit [Al-Dashti és mtsai, 2021]. Fontos hangsúlyozni: a magas polifenoltartalom önmagában nem jelent igazolt gyógyhatást, csak azt, hogy a datolya jelentős antioxidáns-forrás lehet az étrendben.
A datolya magas cukortartalma miatt sokan feltételezik, hogy kerülendő vércukor-problémák esetén. A közvetlen humán vizsgálatok árnyaltabb képet adnak, de itt különösen fontos pontosan idézni az adatokat.
Egy Egyesült Arab Emírségekben végzett vizsgálat 13 egészséges és 10 cukorbeteg résztvevőn öt datolyafajta glikémiás indexét (GI) mérte, 50 gramm glükózt használva referenciaként. Az eredmény mind az öt fajtánál alacsony GI-t mutatott: egészséges résztvevőknél 46,3-55,1 közötti, cukorbeteg résztvevőknél 43,8-53,0 közötti értékeket mértek, szignifikáns különbség nélkül a két csoport között [Alkaabi és mtsai, 2011]. A szerzők következtetése szerint az öt vizsgált fajta fogyasztása a cukorbeteg résztvevőknél nem okozott jelentős vércukor-kilengést [Alkaabi és mtsai, 2011]. Ez a megállapítás kizárólag erre az öt fajtára és erre a kis mintára (n=10 cukorbeteg résztvevő) vonatkozik, nem általánosítható minden datolyafajtára vagy minden cukorbeteg emberre.
Egy 2023-as szaúd-arábiai vizsgálat azt nézte, hogyan változik a GI és a glikémiás terhelés (GL) az érési fokozattal. A GI a három érési fokozat között 53,09 és 71 között mozgott, statisztikailag szignifikáns különbség nélkül (p=0,48). A GL viszont szignifikánsan nőtt az éréssel és szárítással, 7,81-től 18,81-ig (p=0,001) [Alzahrani és mtsai, 2023]. Ez azért lényeges, mert a GL a tényleges elfogyasztott szénhidrátmennyiséget is figyelembe veszi: minél érettebb és szárazabb a datolya, annál töményebb szénhidrátforrás egy adott adagban, még ha a GI önmagában nem is változik jelentősen.
Ebből a két vizsgálatból együtt az a következtetés vonható le, hogy a datolya GI-je alacsony-közepes tartományba esik, de ez nem jelenti azt, hogy korlátlan mennyiség biztonságos. A glikémiás terhelést az adagméret is meghatározza, ezért cukorbetegségben vagy vércukor-szabályozási problémánál az adagolás és az orvosi tanács fontosabb, mint önmagában a GI-érték. Gyógyhatást vagy terápiás ajánlást ez a cikk nem fogalmaz meg.
A datolya szív- és érrendszeri hatásáról szóló emberi vizsgálatok száma kicsi, ezt maguk a kutatók is hangsúlyozzák. Egy 10 fős pilotvizsgálatban napi 100 gramm Hallawi datolya 4 hetes fogyasztása 15 százalékkal csökkentette a szérum trigliceridszintet a kiindulási értékhez képest, míg ugyanez Medjool datolyával nem jelentkezett [Al-Dashti és mtsai, 2021 áttekintése]. Egy nagyobb, 100 fős bahreini vizsgálatban 2-es típusú cukorbeteg felnőttek napi 3 datolyát fogyasztottak 16 héten át, ami a kiindulási értékhez képest körülbelül 5 százalékos összkoleszterin-csökkenéssel járt, míg az LDL-koleszterin csökkenése nem érte el a statisztikai szignifikanciát [Al-Dashti és mtsai, 2021 áttekintése].
A vizsgálatokat összefoglaló szerzők maguk írják, hogy "az emberi adat szűkös", és hogy a legtöbb megfigyelt hatás állatkísérletekből vagy in vitro vizsgálatokból származik, nem emberi klinikai vizsgálatokból [Al-Dashti és mtsai, 2021]. Funkcionális érrendszeri markereket - például az értágulási képességet - emberben eddig nem vizsgálták datolyafogyasztás kapcsán. Ezekből az adatokból tehát nem lehet kijelenteni, hogy a datolya bizonyítottan csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, csak azt, hogy néhány kis léptékű vizsgálat kedvező irányú változásokat mért.
A datolya mértékletes mennyiségben, változatos étrend részeként illeszthető be a napi táplálkozásba. Mivel energia- és cukorsűrű élelmiszer, néhány szem általában elég egy adaghoz. Zabkásába, salátába, süteménybe keverve is felhasználható, ez a fogyasztási mód nem változtat a tápérték-tartalmán, csak az adagméretet segít kordában tartani. Cukorbetegségben, inzulinrezisztenciában vagy egyéb vércukor-szabályozási problémánál a fogyasztás mennyiségéről érdemes kezelőorvossal vagy dietetikussal egyeztetni, mert a fent idézett vizsgálatok kis mintaszámúak, és nem minden datolyafajtára vonatkoznak egyformán.
Az aszalt datolya rostban, káliumban, magnéziumban és polifenolokban gazdag, ugyanakkor cukortartalma is magas. A jelenleg elérhető, ellenőrzött szakirodalom alapján a legtöbb fajta glikémiás indexe alacsony-közepes tartományba esik, de a glikémiás terhelés az adagmérettel nő. A szív- és érrendszeri hatásokról szóló emberi vizsgálatok biztatóak, de kis létszámúak és korai stádiumúak, így ezekből terápiás ígéretet nem lehet levonni. A datolya mértékletes fogyasztása egészséges étrend része lehet, gyógyszer vagy kezelés helyettesítője viszont nem.