A földicseresznye (Physalis peruviana), más néven aranymálna vagy perui alkékengi, az andesi vidékekről származó, a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növény. A kis, narancssárga bogyó egy papírszerű, felfújt hüvelyben (a virág megnagyobbodott csészéjében, azaz calyxban) érik. Kereskedelmi forgalomba jellemzően az érett bogyó kerül, a hüvely önmagában nem étel-alkotórész.
A növényt ma is elsősorban az Andok térségében termesztik: a tápérték- és összetételvizsgálatok jelentős része Peruból, Kolumbiából és Argentína északi, andesi régióiból származó mintákon készült. Ez azt is jelenti, hogy a földicseresznye összetétele régiónként, fajtánként és érettségi állapottól függően eltérhet, ezért egy-egy mért szám nem tekinthető univerzális, minden termésre érvényes értéknek.
A cikk témájáról két kutatási irány érdemel figyelmet: a gyümölcs tápértéke (elsősorban C-vitamin, rost és karotinoidok), valamint a withanolid nevű vegyületcsoport gyulladáscsökkentő hatását vizsgáló laboratóriumi kutatás. Ez utóbbinál fontos elöljáróban tisztázni, hogy a fellelt vizsgálatok sejttenyészeten (in vitro) folytak, nem embereken.
Egy 2025-ös spanyol-portugál kutatócsoport vizsgálata szerint a friss földicseresznye-bogyó 100 grammja 32,0 mg C-vitamint és 5,16 g rostot tartalmaz (Añibarro-Ortega és mtsai, 2025, Plants). Ez a szám a nyers, érett gyümölcshúsra vonatkozik, nem a hüvelyre.
A gyümölcs karotinoid-összetételét egy kínai kutatócsoport vizsgálta LC-MS/MS módszerrel, a növény különböző érési stádiumaiban. A fő karotinoidnak a lutein bizonyult, amelynek mennyisége félérett állapotban 64,61 µg/g volt; emellett béta-karotin és zeaxantin is kimutatható a gyümölcsben (Yu és mtsai, 2019, Journal of Food Science). Ez az érték kifejezetten a félérett fázisra vonatkozik, a teljesen érett bogyóra a vizsgálat külön számot nem közöl, ezért erre a lépésre vonatkozóan konkrét, éretlen vagy teljesen érett állapotot elkülönítő adat nem áll rendelkezésre ebből a forrásból.
A földicseresznye 100 grammra vetített A-vitamin-tartalmát ehhez a cikkhez nem sikerült hiteles, elsődleges forrásból megerősíteni, ezért ezt a számot itt nem közöljük becslésből.
A Physalis-fajok jellegzetes vegyületcsoportja a withanolidok, szteroidvázas molekulák, amelyeket elsősorban gyulladáscsökkentő hatásuk miatt kutatnak. Egy 2025-ös vizsgálat a földicseresznye ehető gyümölcséből izolálta a physaperuvin K nevű, korábban ismeretlen withanolidot, a föld feletti növényi részekből (levél, szár) pedig további hét withanolidot, köztük egy ritka, klórozott származékot. A kutatók azt találták, hogy három izolált vegyület gátolta a TNF-alfa által kiváltott NF-kB aktivációt, és csökkentette a nitrogén-monoxid termelését lipopoliszachariddal aktivált egér makrofág sejteken (RAW 264.7 sejtvonal) (Sang-Ngern és mtsai, 2025, Pharmaceutical Biology). A kísérlet tehát sejttenyészeten zajlott, egérből származó immunsejteken, nem élő szervezetben és nem embereken.
Egy másik, 2023-as japán vizsgálat a földicseresznye levélkivonatát tesztelte HeLa sejteken (emberi méhnyakrák-sejtvonal), amelyeket TNF-alfával és IL-17-tel gyulladásos állapotba hoztak. A metanolos levélkivonat gátolta az IL-6 nevű gyulladásos jelmolekula túltermelését, a kivonatból izolált withanolid E hatóanyag IC50 értéke 65,1 nanomol volt (Yano és mtsai, 2023, Bioscience, Biotechnology, and Biochemistry). Ez is sejttenyészetes kísérlet, emberi sejtvonalon, de nem humán klinikai vizsgálat: a kivonat hatását nem élő emberben, hanem laboratóriumi körülmények között tesztelték.
Ezekből az eredményekből nem következik, hogy a földicseresznye elfogyasztása mérhető gyulladáscsökkentő hatással járna az emberi szervezetben. A sejttenyészetes kísérlet és a szájon át történő fogyasztás között nagy a távolság: nem ismert, hogy a withanolidok milyen mennyiségben szívódnak fel emésztés után, és milyen koncentrációban jutnak el a szövetekhez. Humán vizsgálat egyik forrásban sem szerepel.
Ugyanaz a 2025-ös tanulmány, amely a C-vitamin- és rosttartalmat mérte, a gyümölcs és a hüvely kivonatainak antioxidáns és antiproliferatív hatását is vizsgálta sejtvonalakon, vastagbél-adenokarcinóma (Caco-2) és nem-kissejtes tüdőrák (NCI-H460) sejteken, valamint a fehérje-glikációt (AGE-képződést) gátló hatását is mérte (Añibarro-Ortega és mtsai, 2025, Plants). A hüvelykivonatban három fenolsavat és négy flavonoidot azonosítottak. Ez is in vitro eredmény: rákos sejtvonalon mért antiproliferatív hatás nem jelenti azt, hogy a gyümölcs fogyasztása daganatos betegséget előzne meg vagy kezelne, ilyen következtetést a forrás sem von le.
A hagyomány szerint a földicseresznyének csak az érett, narancssárga bogyóját fogyasztják, a papírszerű hüvelyt nem. Közvetlen, elsődleges forrást arra, hogy a Physalis peruviana éretlen (zöld) bogyója vagy levele emberi mérgezést okozna, ebben a kutatásban nem sikerült találni.
Két közvetett adatpont van, amelyeket érdemes egymástól élesen elválasztani. Egy németországi méregközpont-adatbázis 2010 és 2019 közötti elemzése szerint a lampionvirág (Physalis alkekengi) - amely a földicseresznyével azonos nemzetségbe, de más fajba tartozó, dísznövényként termesztett rokon - azok között a növények között szerepelt, amelyekről a leggyakrabban érkezett megkeresés a méregközpontokhoz (Wendt és mtsai, 2023, Bundesgesundheitsblatt). Ez a földicseresznyétől eltérő fajra vonatkozik, ezért közvetlenül nem ültethető át rá.
Ezzel szemben egy 2022-es vizsgálat kifejezetten a földicseresznye levélkivonatát tesztelte Wistar patkányokon: 2000 mg/ttkg dózisban sem a vizes, sem a metanolos levélkivonat nem okozott mérgezési tünetet vagy elhullást a 14 napos megfigyelés alatt (Kasali és mtsai, 2022, Journal of Experimental Pharmacology). Ez a vizsgálat egy konkrét kivonatra és akut, rövid távú megfigyelésre vonatkozik, nem a nyers levél vagy az éretlen bogyó közvetlen elfogyasztására, és nem zár ki hosszabb távú vagy más típusú kockázatot.
Összefoglalva: a rendelkezésre álló elsődleges források nem erősítik meg egyértelműen, de nem is zárják ki a földicseresznye éretlen bogyójának vagy levelének kockázatát. A biztonságos gyakorlat ezért az, hogy kizárólag az érett bogyót fogyasszuk, a hüvelyt és a leveleket ne.
A jelenlegi bizonyítékok alapján a földicseresznye egy tápértékben (C-vitamin, rost, karotinoidok) igazoltan gazdag gyümölcs, amit érdemes ugyanúgy kezelni, mint más friss gyümölcsöt: az étrend része lehet, de nem gyógyszer és nem helyettesíti az orvosi kezelést. A withanolid-kutatás ígéretes molekulákat azonosított, ám ezek egyelőre laboratóriumi, sejtszintű megfigyelések, nem igazolt, embereken kipróbált hatások. Amíg nincs humán vizsgálat, addig egyetlen konkrét gyulladáscsökkentő vagy betegségmegelőző hatás sem állítható a gyümölcs elfogyasztásáról felelősen.
A földicseresznye C-vitaminban és rostban mérhetően gazdag gyümölcs, karotinoid-tartalma (elsősorban lutein) szintén dokumentált. A withanolid-tartalmához kötött gyulladáscsökkentő hatás valós kutatási terület, de eddig kizárólag sejttenyészetes kísérletekben igazolt, humán vizsgálat nélkül. A hüvely és az éretlen bogyó fogyasztásának kockázatáról nincs közvetlen, a fajra vonatkozó elsődleges forrás, ezért itt az óvatos, hagyományos gyakorlat követése - csak az érett bogyó fogyasztása - az ésszerű választás.