A barackmag (a kajszibarack vagy az őszibarack magbele) elsősorban zsírokból áll. Az olajtartalma édes fajtáknál 53,4 g/100 g, keserű fajtáknál 45,2 g/100 g volt egy tokoferol-összetételt vizsgáló kutatásban. A domináns zsírsav az olajsav (édes fajtánál 68,3 g/100 g, keserűnél 57,8 g/100 g az olajban), emellett linolsav is jelen van (23,1, illetve 31,4 g/100 g). Az olaj E-vitamin-aktivitású vegyületekben (tokoferolokban) is gazdag: a mért összérték édes barackmagolajnál 72,3 mg/100 g, keserűnél 86,6 mg/100 g volt, túlnyomórészt gamma-tokoferol formájában (Matthäus és Özcan, 2015, Antioxidants).
Ez az összetétel önmagában magyarázza, miért kerül elő a barackmag olaj formájában kozmetikumokban és konyhai olajként. Fontos különbség: ezek az adatok a magból préselt OLAJRA vonatkoznak, nem a nyers, egészben elfogyasztott magbélre - a nyers magbél emellett egy veszélyes vegyületet is tartalmaz, amiről alább részletesen írunk.
A barackmaggal kapcsolatban terjedő legelterjedtebb állítás, hogy az amigdalin nevű vegyület "B17-vitaminként" a rák ellen hatna. Ez az állítás tudományosan cáfolt, és fontos egyértelműen leszögezni: az amigdalin NEM vitamin, az emberi szervezetnek nincs rá szüksége, hiánybetegség sem ismert utána.
A Cochrane szisztematikus áttekintése (Milazzo, Horneber és Ernst, 2015, Cochrane Database of Systematic Reviews, CD005476.pub4) a rákbetegeken alkalmazott laetril (az amigdalin tisztított, félszintetikus formája) hatását vizsgálta. A szerzők nem találtak egyetlen olyan randomizált vagy kvázi-randomizált vizsgálatot sem, amely alátámasztaná a szert. Szó szerint így fogalmaznak: "a laetril vagy amigdalin rákbetegekre gyakorolt jótékony hatására vonatkozó állításokat jelenleg nem támasztják alá megbízható klinikai adatok." A review azt is kimondja, hogy a laetril vagy amigdalin szedése, különösen szájon át, "jelentős kockázatot jelent a cianidmérgezésből eredő súlyos mellékhatásokra", a kockázatot pedig C-vitamin egyidejű szedése tovább növelheti. A végkövetkeztetés: "a laetril vagy amigdalin rákkezelésként való alkalmazásának kockázat-haszon mérlege egyértelműen negatív." A cikk azt is megjegyzi, hogy emiatt tiltotta be a szer használatát az amerikai FDA és az Európai Bizottság is.
Egy 2021-es összefoglaló közlemény (Jaszczak-Wilke és mtsai, Molecules, 26(8):2253) ugyanerre a következtetésre jut: bár laboratóriumi sejtkultúrás kísérletekben az amigdalin hatással volt egyes fehérjékre, nincs szilárd klinikai bizonyíték a hatékonyságára, és nincs dokumentált eset arra, hogy valakit amigdalint tartalmazó magvak fogyasztásával sikerült volna meggyógyítani rákból.
Ha tehát egy forrás a barackmagot vagy a "B17-vitamint" rákgyógyító szerként mutatja be, az állítás nem a tudomány jelenlegi állását tükrözi, hanem egy megcáfolt, potenciálisan veszélyes tévhitet ismétel.
A nyers barackmag amigdalint tartalmaz, ami egy cianogén glikozid. Rágás vagy aprítás közben a magban lévő béta-glükozidáz enzim (és a bélflóra hasonló enzimjei) elhasítják az amigdalint, ami során hidrogén-cianid szabadul fel (Jaszczak-Wilke és mtsai, 2021). A cianid a sejtlégzésért felelős enzimet gátolja, ami oxigénhiányos állapotot okoz a szövetekben - ez a mérgezés mechanizmusa.
Tunéziai barackmagminták vizsgálata átlagosan 851,04 mg/kg (540-1193 mg/kg) cianidtartalmat mért szárazanyagra vetítve, ami az idézett szabályozói iránymutatás szerint hozzávetőleg 0,5 mg cianidnak felel meg magonként (Chaouali és mtsai, 2013, ISRN Toxicology). A halálos dózis 0,5-3,5 mg/ttkg között van felnőtteknél, testtömegtől függően.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2016-ban külön tudományos véleményben vizsgálta a nyers kajszibarackmag cianidkockázatát. A testület 20 mikrogramm/ttkg-ban határozta meg az akut referenciadózist (ARfD), ami a legalacsonyabban jelentett halálos dózisnál is 25-szörös biztonsági ráhagyást tartalmaz.
Az EFSA konkrét, gyakorlati küszöbértékeket is közölt: felnőtteknél már három kis magnál több, vagy fél nagy magnál kevesebb elfogyasztása is meghaladhatja a biztonságosnak tartott szintet egyetlen alkalommal. Kisgyermekeknél (kisdedeknél) már EGYETLEN kis mag elfogyasztása is átlépheti ezt a határt (EFSA sajtóközlemény, 2016. április 27., és EFSA Journal, 2019, 17(4):e05662, amely megerősítette és kiterjesztette a 20 µg/ttkg-os ARfD-t). A 2019-es EFSA-vélemény azt is közli, hogy a piacon elérhető, magasabb fogyasztású termékeknél a becsült cianidexpozíció a kisdedeknél és serdülőknél 17-413-szorosan, felnőtteknél 3-71-szeresen haladhatja meg az ARfD-t - a testület ugyanakkor megjegyzi, hogy ezek a legmagasabb fogyasztási forgatókönyvek valószínűleg túlbecslik a tényleges kitettséget.
Az EFSA sajtóközleménye a cianidmérgezés lehetséges tüneteit is felsorolja: hányinger, láz, fejfájás, alvászavar, szomjúságérzet, letargia, ideges nyugtalanság, ízületi és izomfájdalmak, valamint vérnyomásesés; súlyos esetben a mérgezés halálos is lehet.
Ez azt jelenti, hogy a barackmag NEM tekinthető biztonságosan, korlátlanul fogyasztható étkezési kiegészítőnek - sem porított, sem egészben fogyasztott formában.
A cianidmérgezés nem elméleti kockázat. Egy 2011-ben publikált esetleírás (Cigolini és mtsai, BMJ Case Reports) egy 35 éves nő esetét mutatja be, aki 20-30 barackmagot evett meg (kb. 10-15 gramm). A tünetek - fejfájás, hányinger, légszomj, vérnyomásesés, oxigénhiány - már 70 perccel a fogyasztás után jelentkeztek, és a beteget hidroxokobalaminnal (a cianidmérgezés ellenszerével) kellett kezelni. A beteg 24 órán belül felépült, de a kórházi ellátás nélkül az eset kimenetele bizonytalan lett volna.
A nyers, keserű barackmag rendszeres vagy nagyobb mennyiségű fogyasztása bizonyított mérgezési kockázattal jár, a kockázat pedig gyermekeknél lényegesen kisebb mennyiségnél is fennáll, mint felnőtteknél. Étrend-kiegészítőként reklámozott "B17-vitamin" vagy amigdalinkivonat rákmegelőzésre vagy -kezelésre való szedésének nincs tudományos alapja, ezzel szemben a mérgezés kockázata dokumentált. A barackmagolaj (nem a nyers magbél) összetétele miatt kozmetikai és konyhai felhasználásban ismert, ez azonban nem azonos a nyers mag biztonságos, korlátlan fogyasztásával.
Amit a fenti források alapján érdemes szem előtt tartani: