A Bioptron egy polarizált, nem koherens, széles spektrumú fényt kibocsátó eszköz, amelyet fényterápiás (fototerápiás) célra fejlesztettek ki. A lézerektől eltérően a fénye nem egyetlen hullámhosszú, és otthoni, illetve klinikai környezetben egyaránt használják bőr- és mozgásszervi panaszok kiegészítő kezelésére. Fontos leszögezni: ez egy eszköz, nem gyógyszer, és az alábbiakban bemutatott vizsgálatok is kiegészítő (adjuváns) alkalmazásról szólnak, nem önálló gyógymódról.
A PubMed adatbázisban jelenleg 44 találat kapcsolódik közvetlenül a "Bioptron" kulcsszóhoz. Ez a cikk azokat a humán vizsgálatokat mutatja be, amelyek sebgyógyulásra, fájdalomcsillapításra és bőrgyógyászati indikációkra vonatkoznak, és amelyeket közvetlenül a PubMed/PMC adatbázisban ellenőriztünk.
A bemutatott vizsgálatokban a polarizált fényt jellemzően napi egy, néhány perces (10-20 perces) kezelésként, több héten át, a bőr közvetlen közelségéből alkalmazták, mindig standard orvosi kezelés kiegészítéseként, nem annak helyettesítőjeként. A vizsgálatok komoly mellékhatásról nem számoltak be, ami arra utal, hogy a módszer az itt bemutatott, orvosi felügyelet melletti alkalmazásokban jól tolerálható volt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden bőrállapotnál vagy minden testrészen egyformán biztonságos; szem közelében vagy nyílt, fertőzött sebnél mindig orvosi útmutatás szükséges.
Az egyik legrelevánsabb vizsgálatot 2022-ben közölték a Photobiomodulation, Photomedicine, and Laser Surgery folyóiratban (Taha és mtsai). A randomizált, kontrollált vizsgálatban 40, 2-es típusú cukorbetegséggel élő, lábfekéllyel küzdő beteg vett részt. A polarizált fénnyel kiegészített standard sebkezelés csoportjában a fekélyfelület átlagosan 51,44% (±23,76%) mértékben csökkent, míg a kizárólag standard ellátásban részesülő kontrollcsoportban 24,5% (±9,6%) volt a csökkenés (p<0,001). A minősítés ehhez a számhoz elengedhetetlen: ez egy 40 fős, egyetlen vizsgálat eredménye, a kivonatban nem szerepel finanszírozási vagy érdekeltségi nyilatkozat, tehát nem ellenőrizhető, hogy a kutatást a gyártóhoz köthető forrás támogatta-e. Egyetlen ilyen méretű vizsgálat nem elég ahhoz, hogy a módszert bevált, önálló kezelésként lehessen ajánlani; a szerzők is kiegészítő terápiaként pozicionálják, standard sebellátás mellett.
A Disability and Rehabilitation folyóiratban megjelent, párhuzamos elrendezésű, vakon értékelt vizsgálatban (Stasinopoulos és mtsai, 2017) 50 akut bokaficamos beteget osztottak két 25 fős csoportba. A polarizált fényterápia és krioterápia kombinációja szignifikánsan (p<0,0005) jobb eredményeket hozott a rehabilitációs idő és a funkcionális mutatók terén, mint az önálló krioterápia. A mintaméret itt is kicsi, és a kivonat nem tartalmaz finanszírozási nyilatkozatot.
Egy 2019-es, 22 fős pilot vizsgálatban (Petruzzi és mtsai) a polarizált fényt gyógyszeres kezelés mellé adva alkalmazták krónikus szájnyálkahártya-fájdalomra. A fájdalom VAS-skálán mért értéke a kezelés előtt 6,9, majd a követés során 3,9, végül 1,8 pontra csökkent a kombinált kezelést kapó csoportban. Ez egy nyílt elrendezésű, kis mintás pilot vizsgálat eredménye, nem vak, placebokontrollos RCT, ezért az eredmény inkább hipotézisgeneráló, mint megerősítő bizonyíték.
A Photobiomodulation, Photomedicine, and Laser Surgery-ben közölt vizsgálatban (Zlatkovic-Svenda és mtsai, 2019) 52 nőt (26-26 fős csoportokban) követtek 6 hónapon át csuklótörés után. A fényterápiában részesülő csoportban senkinél nem alakult ki CRPS, míg a kontrollcsoportban 4 betegnél (15,4%) igen. Ez egy ígéretes, de szintén kis mintás (52 fős) RCT eredménye egyetlen centrumból; megerősítéshez nagyobb, független utánvizsgálat kellene.
Egy 2017-es, nyílt, kontrollcsoport nélküli klinikai vizsgálatban (Aragona és mtsai) 30 beteg (19 nő, 11 férfi) krónikus bőr- és nyálkahártya-fekélyét kezelték polarizált fénnyel. Két hónap után a betegek 60%-ánál (18 fő) legalább 50%-os léziócsökkenést, három hónap után 43%-ánál (13 fő) teljes gyógyulást regisztráltak. Kontrollcsoport hiányában nem zárható ki, hogy a javulás részben a spontán gyógyulási folyamatnak vagy az egyidejűleg alkalmazott standard sebellátásnak tudható be - a vizsgálat elrendezése ezt nem tudja szétválasztani.
Egy másik, 2017-es nyílt, prospektív vizsgálatban (Dimitrios és Stasinopoulos) 46 terhes nő terhességi carpalis alagút szindrómáját kezelték polarizált fénnyel, biztonságosnak és a tünetekre kedvező hatásúnak találva a módszert. Kontrollcsoport itt sem volt, ami a fájdalomcsillapító hatás mértékének megítélését nehezíti.
A fenti hat vizsgálat mindegyike 20-52 fő közötti, egy-egy centrumban végzett kutatás. Egyik kivonat sem tartalmaz finanszírozási vagy érdekeltségi nyilatkozatot, így nem ellenőrizhető közvetlenül a PubMed-en keresztül, hogy független forrásból vagy a gyártóhoz köthető támogatásból származnak-e. Ez önmagában nem jelenti, hogy az eredmények hamisak, de azt jelenti, hogy egyikük sem tekinthető nagy mintás, több centrumos, megerősítő bizonyítéknak. Szisztematikus áttekintést vagy metaanalízist, amely az összes rendelkezésre álló RCT-t összegezné, ebben a keresésben nem találtunk.
Az is megfigyelhető, hogy a szerzői körök részben átfedik egymást: Nardi G. társszerzőként szerepel mind a krónikus szájnyálkahártya-fájdalomról szóló pilot vizsgálatban (Petruzzi és mtsai, 2019), mind a bőr- és nyálkahártya-fekélyekről szóló vizsgálatban (Aragona és mtsai, 2017). Ez nem teszi érvénytelenné az eredményeket, de azt jelenti, hogy a bőrgyógyászati indikációkra vonatkozó bizonyítékok jelentős része nem független kutatócsoportoktól származik, ami tovább szűkíti a megerősítő bizonyíték súlyát.
Fontos, hogy egyik vizsgálat sem igazol olyan tág, általános állítást, mint "gyógyítja a sebeket" vagy "megszünteti a gyulladást". A dokumentált hatások mindig egy adott, korlátozott indikációra, kis létszámú, meghatározott betegcsoportra és többnyire kiegészítő (nem önálló) alkalmazásra vonatkoznak.
A rendelkezésre álló vizsgálatok alapján a polarizált fényterápia biztonságos kiegészítő eszköznek tűnik bizonyos bőrgyógyászati és fájdalom-indikációkban, standard orvosi kezelés mellett alkalmazva. Önálló, orvosi ellátást helyettesítő kezelésre egyik vizsgálat sem ad alapot. Krónikus sebnél, cukorbetegséghez társuló lábfekélynél vagy tartós fájdalomnál mindenképpen orvosi diagnózis és kezelési terv szükséges; a fényterápia legfeljebb ennek kiegészítője lehet, nem helyettesítője.
Terhesség, aktív bőrdaganat-gyanú vagy fényérzékenységet okozó gyógyszeres kezelés esetén a bemutatott vizsgálatok köre nem elég széles ahhoz, hogy általános ajánlást lehessen adni; ilyenkor a kezelőorvossal érdemes egyeztetni az eszköz alkalmazásáról. Aki krónikus panasz miatt fontolgatja a polarizált fényterápiát, azt érdemes úgy tekintenie, mint egy dokumentáltan biztonságos, de korlátozott és jórészt kisméretű vizsgálatokkal alátámasztott kiegészítő lehetőséget, nem pedig bevált, önálló gyógymódot.