A "ginzeng" néven forgalmazott termékek mögött két, botanikailag rokon, de eltérő faj állhat: az ázsiai ginzeng (Panax ginseng) és az amerikai ginzeng (Panax quinquefolius). A hagyományos kínai orvoslásban évezredek óta használt gyökér ma elsősorban szárított, őrölt vagy kivonatos, kapszulás formában kapható. Ez a cikk mindkét fajra vonatkozó humán vizsgálatokat bemutat, és mindenhol jelzi, melyik fajról van szó, mert a farmakológiai hatás fajonként eltérhet.
A ginzeng leggyakrabban hangoztatott állítása a fáradtság elleni hatás. Egy 2022-es, 12 randomizált kontrollos vizsgálatot, összesen 1298 beteget összesítő metaanalízis szerint a ginzeng-kiegészítők statisztikailag szignifikáns hatást mutattak a betegséghez köthető fáradtság csökkentésében (standardizált átlagkülönbség 0,33). Egy másik, szintén 2022-es, szűkebb szisztematikus áttekintés ugyanakkor óvatosabb következtetésre jutott: az összesített elemzésben a fáradtság súlyosságának csökkenése a ginzeng és a kontrollcsoport között nem volt statisztikailag szignifikáns. A két elemzés eltérő beválasztási kritériumokat és vizsgálattípusokat vont össze, ezért a jelenlegi bizonyíték a fáradtságra vonatkozóan inkább ígéretes, mint egyértelműen megalapozott - a hatás mértéke és megbízhatósága a pontos vizsgálati populációtól (például betegséghez kötött vagy egészséges fáradtság) is függ. A pozitív eredményt hozó metaanalízisben a hatásméret megbízhatósági tartománya 0,22-0,44 között mozgott - vagyis a hatás iránya következetesen pozitív volt, de a mérete vizsgálatonként jelentősen ingadozott.
A ginzeng kognitív hatását egy 90, enyhe kognitív zavarral élő koreai önkéntest bevonó, randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálat tesztelte, amelyben a résztvevők napi 3 gramm Panax ginseng port vagy placebót kaptak 6 hónapon át. A ginzenget szedő csoportban szignifikáns javulás mutatkozott a vizuális memóriát mérő teszt (Rey Complex Figure Test) azonnali és 20 perces késleltetett felidézési eredményeiben a placebóhoz képest, súlyos mellékhatás nem jelentkezett. Ez egy viszonylag hosszú, jól megtervezett vizsgálat, de egyetlen, enyhe kognitív zavarral élő populációra vonatkozó eredmény - nem jelenti azt, hogy egészséges, kognitív panasz nélküli felnőtteknél is hasonló mértékű hatás várható.
A ginzeng vércukorra gyakorolt hatását egy 16 randomizált kontrollos vizsgálatot összesítő metaanalízis vizsgálta: az eredmény szerint a ginzeng-szedés átlagosan 0,31 mmol/l-rel csökkentette az éhomi vércukorszintet a kontrollcsoporthoz képest. Ez egy statisztikailag szignifikáns, de klinikai szempontból szerény hatás - önmagában nem helyettesíti a cukorbetegség orvosi kezelését, inkább egy kiegészítő, kismértékű hatásról van szó. Ugyanez a metaanalízis a hosszabb távú vércukor-mutatóknál (HbA1c, éhomi inzulin, inzulinrezisztencia) összességében nem talált szignifikáns hatást, csak egy alcsoportban - a párhuzamos (nem keresztezett) elrendezésű vizsgálatokban - mutatkozott HbA1c-csökkenés; a bevont vizsgálatok kétharmada emellett 12 hétnél rövidebb volt. Ez azt jelenti, hogy a vércukorra gyakorolt hatás elsősorban rövid távú, éhomi mérésekre igazolt, a hosszabb távú anyagcsere-mutatókra vonatkozó bizonyíték gyengébb.
A ginzenget gyakran ajánlják az immunrendszer erősítésére és megfázás megelőzésére. Egy szisztematikus áttekintés 5 vizsgálatot, 747 főt összesített - fontos, hogy a címe mindkét fajt (ázsiai és amerikai ginzeng) említi, de a ténylegesen bevont mind az öt vizsgálat kizárólag az amerikai ginzenggel (Panax quinquefolius) készült, ázsiai ginzenggel végzett, hasonlóan megbízható vizsgálat nem került be. Az összesített eredmény szerint a megfázás előfordulási kockázata 0,70-es relatív kockázati arányt mutatott a placebóhoz képest, de ennek megbízhatósági tartománya (0,48-1,02) átfedi az 1,0-t, vagyis statisztikailag nem tekinthető megbízhatóan igazolt hatásnak. A szerzők végkövetkeztetése kifejezetten óvatos: a jelenlegi bizonyíték nem elegendő annak kijelentésére, hogy a ginzeng csökkentené a megfázás előfordulását vagy súlyosságát. Ez azt jelenti, hogy az "erősíti az immunrendszert" állítás - legalábbis a megfázás megelőzésére nézve - jelenleg nem tekinthető megalapozottnak, és kifejezetten csak az amerikai fajra vonatkozik, nem az ázsiaira.
A legtöbb, véralvadást befolyásoló gyógynövénnyel (például a korábban tárgyalt gojival) ellentétben a ginzeng esetében a dokumentált kölcsönhatás iránya fordított: nem fokozza, hanem GYENGÍTI a warfarin (véralvadásgátló gyógyszer) hatását. Egy 20 egészséges önkéntest bevonó, randomizált, kontrollos vizsgálatban az amerikai ginzeng szedése szignifikánsan csökkentette a warfarin hatására kialakuló csúcs-INR-értéket (a csökkenés mértéke -0,19 volt a placebóhoz képest), valamint a warfarin vérszintjét és annak hatásgörbe alatti területét is. Ez azt jelenti, hogy aki warfarint szed és emellett rendszeresen ginzenget is fogyaszt, annál a véralvadásgátló hatás nem kiszámíthatóan gyengülhet - ami a véralvadásgátló kezelés céljával (a vérrögképződés megelőzésével) ellentétes irányú, tehát önmagában is veszélyes, nem "biztonságosabb" kimenetel. Emiatt warfarin mellett a ginzeng rendszeres szedése csak szoros orvosi felügyelettel, gyakori INR-ellenőrzés mellett képzelhető el.
A ginzeng szív- és érrendszeri biztonságosságát egy vizsgálat kifejezetten energiaitalokkal összefüggésben tesztelte: 800 milligramm Panax ginseng egyszeri adagja egészséges önkénteseknél nem befolyásolta érdemben sem az EKG-paramétereket, sem a vérnyomást. Ez egy egyszeri adagra, egészséges felnőttekre vonatkozó, rövid távú eredmény - nem vonatkozik automatikusan a hosszú távú, rendszeres szedésre vagy a szív- és érrendszeri betegséggel élőkre.
A fentiek miatt véralvadásgátlót (különösen warfarint) szedőknek a ginzeng rendszeres fogyasztása csak orvosi felügyelettel, rendszeres INR-ellenőrzéssel ajánlott. A vércukorcsökkentő hatás miatt cukorbetegségre szedett gyógyszerek mellett is indokolt az óvatosság és az orvosi egyeztetés, mert a hatások összeadódhatnak. Magas vérnyomás, alvászavar vagy fokozott ingerlékenység esetén egyes felhasználók a ginzenget serkentő hatásúnak tapasztalják, ezért ilyenkor érdemes kis adaggal, a nap első felében kezdeni a szedést.
A ginzeng fáradtságra gyakorolt hatásáról a friss metaanalízisek nem egységesek, a kognitív hatás egy jól megtervezett, de egyetlen, kognitív zavarral élő populációra vonatkozó vizsgálatban igazolódott, a vércukorra gyakorolt hatás pedig szerény, de következetes. A legfontosabb, gyakran félreértett biztonsági szempont, hogy a ginzeng nem fokozza, hanem gyengíti a warfarin hatását - ez ellentétes sok más gyógynövény hatásirányával, és önmagában is veszélyes lehet, mert kiszámíthatatlanná teszi a véralvadásgátló kezelést. Véralvadásgátlót vagy vércukorcsökkentő gyógyszert szedőknek a rendszeres szedés megkezdése előtt mindenképp egyeztetniük kell kezelőorvosukkal.