A borsmenta (Mentha piperita) levelének fő hatóanyaga a mentol, amely a gyomor-bél rendszer simaizomzatára görcsoldó hatással bír, és befolyásolja a nyelőcső alsó záróizmát, a gyomrot, a nyombelet és a vastagbelet is [1]. A forrázott tea és a bélben oldódó borsmentaolaj-kapszula ugyanabból a növényből származik, de a hatóanyag-koncentráció és a felszabadulás helye jelentősen eltér. A kapszula a vékonybélben oldódik és ott szabadítja fel a koncentrált olajat, a tea forrázása során viszont jóval kisebb és változó mennyiségű illóolaj kerül a vízbe, és az már a gyomorban felszívódik. Ez a különbség kulcsfontosságú, mert a legtöbb klinikai vizsgálat nem teával, hanem kapszulával dolgozik.
Az irritábilis bél szindróma (IBS) kezelésében a borsmenta a legjobban vizsgált növényi szerek egyike. Egy 2014-es szisztematikus áttekintés és metaanalízis 9 randomizált vizsgálat 726 résztvevőjének adatait összesítve azt találta, hogy a bélben oldódó borsmentaolaj-kapszula szedése mellett a globális IBS-tünetek javulásának relatív kockázata 2,23-szoros (95%-os megbízhatósági tartomány: 1,78-2,81), a hasi fájdalom javulásának relatív kockázata pedig 2,14-szeres (1,64-2,79) volt a placebóhoz képest [2]. Egy 2022-es, 10 vizsgálatot és 1030 beteget felölelő frissebb metaanalízis is megerősítette a hatást: a kapszulát szedők között 4 beteget kellett kezelni ahhoz, hogy egy további beteg tünetei javuljanak (NNT = 4), a hasi fájdalomnál pedig NNT = 7 volt - ugyanakkor a szerzők maguk is „nagyon alacsony" bizonyítékminőségről írnak, és további, jobb minőségű vizsgálatokat sürgetnek [3].
Ez a bizonyíték kizárólag bélben oldódó borsmentaolaj-kapszulákra vonatkozik. A forrázott borsmenta teával végzett, IBS-tüneteket vizsgáló közvetlen humán kutatást a fenti keresés nem talált. A tea tehát nem tekinthető ugyanolyan mértékben igazolt IBS-szernek, mint a kapszula - a hasonló növényi eredet nem jelenti automatikusan a hasonló hatáserősséget, hiszen a felszabaduló mentol mennyisége és helye eltér.
Közvetlen, teával végzett humán vizsgálatot egy témában találtunk, és ez éppen egy óvatosságra intő eredmény. Egy 2014-es lengyel eset-kontroll vizsgálat 800 fő adatait elemezte, és azt találta, hogy a napi rendszerességű borsmentatea-fogyasztás a gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) magasabb esélyével járt együtt: az esélyhányados 2,00 volt (95%-os megbízhatósági tartomány: 1,14-3,50 az egyváltozós, 1,08-3,70 a többváltozós elemzésben) [4]. A szerzők maguk is hangsúlyozzák, hogy a gyakori borsmentatea-fogyasztás és a GERD kialakulása közötti kapcsolat további vizsgálatot igényel - ez tehát megfigyeléses összefüggés, nem bizonyított okozati kapcsolat, de a mentol ismert simaizom-ellazító hatása biológiailag is összeegyeztethető vele [1].
A mechanizmus ugyanakkor a részleteiben nem egyértelmű: egy 2022-es élettani vizsgálat 18 egészséges felnőttnél, közvetlenül a nyelőcsőbe juttatott mentol hatását mérve, nem talált szignifikáns változást az alsó nyelőcső-záróizom nyomásában, bár a felső záróizom nyomását csökkentette, és a másodlagos perisztaltika gyakoriságát is mérsékelte [5]. Ez a vizsgálat nem tea fogyasztását, hanem közvetlen mentolbejuttatást vizsgált egészséges embereken, így a tea hatását önmagában nem igazolja és nem is cáfolja - de jelzi, hogy az „alsó záróizom ellazul, ezért reflux" magyarázat egyszerűbb, mint amit a friss élettani adatok mutatnak.
A borsmentaolaj gyomorra gyakorolt hatását vizsgáló, 13 egészséges önkéntes bevonásával végzett keresztezett elrendezésű vizsgálatban egyetlen 182 mg-os kapszula éhgyomri állapotban szignifikánsan csökkentette a gyomron belüli nyomást (p < 0,0001) és a gyomor felső részének mozgékonyságát, míg étkezés utáni teltségérzetre, tűrőképességre nézve nem volt kimutatható különbség a placebóhoz képest [6]. Ez a vizsgálat is kapszulával történt, és jól szemlélteti, hogy a mentol hatása koncentrációfüggő - a tea jóval hígabb mentol-expozíciót jelent, ezért a kapszulás eredmények mértéke nem vetíthető át egyenes arányban a teára.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Növényi Gyógyszerkészítmények Bizottsága (HMPC) 2020-ban frissített hivatalos monográfiát adott ki a borsmentalevélről, hagyományos használatú növényi termékként [7]. Ez a dokumentum kifejezetten a forrázott teára vonatkozik, nem kapszulára. Emésztési panaszok, például puffadás és dyspepsia tüneti enyhítésére javasolja, felnőtteknek alkalmanként 1,5-3,0 g szárított levelet 100-150 ml forró vízben, naponta háromszor; 4-11 éves gyermekeknek és serdülőknek 1,0-2,0 g-ot, szintén naponta háromszor. 4 év alatti gyermekeknél adathiány miatt nem javasolja a használatot. Ha a tünetek két hétnél tovább fennállnak, orvoshoz kell fordulni.
A monográfia figyelmeztetései a fent bemutatott kutatási eredményekkel összhangban állnak: refluxos, gyomorégésre hajlamos betegeknek kifejezetten azt javasolja, kerüljék a borsmentalevél-készítményeket, mert a gyomorégés fokozódhat [7] - ez megerősíti a lengyel megfigyeléses vizsgálat jelzését [4]. Epekövesség vagy más epeúti betegség esetén szintén óvatosságra int, a menthol és a mentol hatóanyag hypersensitivitása pedig kontraindikáció. Terhesség és szoptatás alatt elégséges biztonsági adat hiányában nem javasolja a használatot.
Refluxra, gyomorégésre hajlamos személyeknek az EU-monográfia és a lengyel megfigyeléses vizsgálat eredménye alapján is érdemes körültekintőnek lenniük a borsmenta teával [4][7]. Aki IBS-tüneteire keres megoldást, tudnia kell, hogy a klinikailag vizsgált forma a bélben oldódó kapszula, nem a tea - a tea fogyasztása kellemes, folyadékbeviteli szempontból hasznos szokás lehet, de tünetcsökkentő hatása emberi vizsgálattal nem igazolt. Terhesség, szoptatás és 4 év alatti gyermekkor esetén a hivatalos monográfia szerint elégséges adat hiányában a fogyasztás nem javasolt [7]. Fontos hangsúlyozni: a borsmenta tea nem gyógyszer, nem alkalmas betegség kezelésére vagy diagnosztizálására, tartós vagy súlyos panasz esetén orvosi kivizsgálás szükséges.
A borsmenta tea kellemes, illatos növényi ital, amelynek fő hatóanyaga, a mentol, igazoltan görcsoldó hatású a gyomor-bél rendszerben - de a legerősebb klinikai bizonyíték (a metaanalízisek NNT- és relatívkockázat-adatai) kizárólag bélben oldódó borsmentaolaj-kapszulákra vonatkozik, nem a forrázott teára. Az egyetlen közvetlenül teával végzett humán vizsgálat, amit találtunk, nem előnyt, hanem egy figyelmeztető, megfigyeléses összefüggést mutatott ki a napi teafogyasztás és a reflux magasabb esélye között. Ez nem jelenti azt, hogy mindenkinél gondot okoz, de indokolja az óvatosságot azoknál, akiknek amúgy is van reflux-hajlamuk.