A folsav, vagyis a B9-vitamin szintetikus formája azon kevés étrend-kiegészítők közé tartozik, amelynél egy jól meghatározott helyzetben nagyon erős bizonyíték áll rendelkezésre, más helyzetekben viszont a nagy vizsgálatok inkább cáfolták a hozzá fűzött reményeket. Ez a cikk ezt a két területet választja szét, mert a folsavról szóló szövegek gyakran a legerősebb bizonyítékot terjesztik ki olyan területekre, ahol az nem áll meg.
A téma alapvizsgálata egy 1991-ben közölt, hét országban, harminchárom központban végzett randomizált, kettős vak vizsgálat. Az 1817 bevont nő mindegyike magas kockázatú volt, mert korábban már volt velőcsőzáródási rendellenességgel érintett terhességük. A résztvevőket négy csoportba sorsolták: folsav, hét másik vitamin, mindkettő, vagy egyik sem. Az 1195 értékelhető terhesség közül huszonhét esetben fordult elő velőcsőzáródási rendellenesség, ebből hat a folsavat kapó csoportokban és huszonegy a másik kettőben, ami hetvenkét százalékos védőhatásnak felel meg. A többi vitamin nem mutatott szignifikáns védőhatást. A szerzők ekkor fogalmazták meg, hogy a fogamzás előtt megkezdett folsavpótlás határozottan ajánlható.
Az azóta eltelt évtizedek nem gyengítették ezt a képet. Egy 2023-as bizonyítékösszefoglaló tizenkét megfigyeléses vizsgálatot dolgozott fel több mint egymillió-kétszázezer résztvevővel. A velőcsőzáródási rendellenességekre vonatkozó adatok a korábbi eredményeket erősítették meg, a károkat vizsgáló elemzések pedig nem találtak statisztikailag szignifikáns összefüggést a terhesség körüli folsavbevitel és az ikerterhesség, az autizmusspektrum-zavar vagy az anyai daganatos betegségek között.
Az erre épülő szakmai ajánlás megfogalmazása szűkszavú és világos. Az amerikai megelőző szolgálatok munkacsoportja 2023-ban megerősítette korábbi állásfoglalását: minden olyan személynek, aki terhességet tervez vagy teherbe eshet, napi 0,4 és 0,8 milligramm, azaz 400 és 800 mikrogramm közötti folsavat tartalmazó készítmény szedését javasolja. Az állásfoglalás szerint ennek nagy bizonyossággal jelentős a haszna a velőcsőzáródási rendellenességek megelőzésében. Ez általános ajánlás, nem egyéni előírás: a konkrét készítmény és adag megválasztása, különösen korábbi érintett terhesség, cukorbetegség, epilepszia elleni gyógyszeres kezelés vagy egyéb kockázati tényező esetén, a kezelőorvos feladata. Ilyen helyzetekben az orvos magasabb adagot is javasolhat, de ez orvosi döntés, nem önállóan meghozható.
A folsav esetében az időzítés éppen olyan fontos, mint az adag. A velőcső, amelyből a gerincvelő és az agy kialakul, a terhesség legelső heteiben záródik, jellemzően még azelőtt, hogy sok nő tudná, hogy terhes. Ezért fogalmaz úgy a fenti szakmai állásfoglalás, hogy nemcsak a terhességet tervezőknek, hanem mindenkinek javasolja a szedést, aki teherbe eshet. Az alapvizsgálatban is a fogamzás előtt megkezdett szedés adta az eredményt. Ha valaki csak a pozitív teszt után kezdi el, azzal nem tesz rosszat, de a legfontosabb időablak egy részét már nem fedi le.
A két elnevezés között valós különbség van, és ez a címkék olvasásakor is előkerül. A folát a vitamin természetes formáinak gyűjtőneve, ahogy az élelmiszerekben előfordul. A folsav ennek a szintetikus, stabilabb változata, amelyet az étrend-kiegészítők tartalmaznak, és amellyel a lisztet és a gabonatermékeket dúsítják. A fent idézett vizsgálatok mindegyike folsavval készült, tehát a bizonyíték erre a formára vonatkozik. Léteznek olyan készítmények is, amelyek a vitamin egy már átalakított formáját tartalmazzák; ezek használatáról érdemes a kezelőorvossal vagy a gyógyszerésszel egyeztetni, mert a fenti ajánlás nem rájuk épül.
A folsav másik gyakran emlegetett szerepe a homocisztein szintjének csökkentése és ezen keresztül a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése. A homociszteinszint valóban csökkenthető B-vitaminokkal, a kérdés az, hogy ebből következik-e klinikai haszon. Egy 2017-ben frissített szisztematikus áttekintés tizenöt randomizált vizsgálatot és 71 422 résztvevőt dolgozott fel. A homociszteinszint-csökkentő kezelés a placebóhoz képest nem különbözött a szívinfarktus gyakoriságában, a bármely okból bekövetkező halálozásban és a súlyos nemkívánatos események számában sem. Egyetlen ponton mutatkozott kisebb különbség: a stroke gyakorisága valamivel alacsonyabb volt a kezelt csoportban. Az áttekintés szerzői ezt magas minőségű bizonyítéknak minősítették, és arra jutottak, hogy további vizsgálatok valószínűleg már nem változtatnának a képen. A folsav tehát a szívinfarktus megelőzésére nem javasolható.
Van egy kevéssé ismert kockázat, amely elsősorban az idősebb korosztályt érinti. A nagy adagú folsav képes rendezni a B12-vitamin-hiány okozta vérszegénységet, miközben a hiány idegrendszeri következményei tovább súlyosbodhatnak. Egy 2024-es áttekintés összegzi az erről szóló bizonyítékokat: azoknál, akiknél alacsony a B12-szint és egyben magas a folátszint, rosszabbak a kognitív tesztek eredményei, és magasabb a homocisztein, valamint a metilmalonsav szintje. A szerzők maguk jelzik, hogy a bizonyítékok többsége összefüggésen alapul, a jelenség magyarázatára felállított feltevést pedig még nem tesztelték. A gyakorlati következtetésük mégis határozott: fokozott figyelem szükséges a B12-hiány felismerésére azoknál, akik nagy adagú folsavat szednek vagy kapnak, különösen idősebbeknél, vegán vagy vegetáriánus étrendet követőknél, valamint felszívódási zavarral élőknél.
Természetes formában, folát néven a vitamin megtalálható a zöld leveles zöldségekben, a hüvelyesekben, a májban és számos gyümölcsben. Sok országban a liszthez és a gabonatermékekhez folsavat adnak, hogy a lakosság átlagos bevitele emelkedjen; ez az intézkedés éppen a velőcsőzáródási rendellenességek megelőzését célozza. Fontos tudni, hogy a terhesség tervezésekor ajánlott bevitelt az étrend önmagában nehezen fedezi, éppen ezért javasolják a készítményt. A folát a hőkezelés során részben elbomlik, ezért a nyers vagy rövid ideig párolt zöldségek jobb forrásnak számítanak, mint a hosszan főzöttek.
A folsav egyetlen területen bír kiemelkedően erős bizonyítékkal: a fogamzás előtt megkezdett szedés csökkenti a velőcsőzáródási rendellenességek kockázatát, a magas kockázatú nőknél végzett alapvizsgálatban hetvenkét százalékos védőhatással. Erre épül az az általános ajánlás, amely napi 400 és 800 mikrogramm közötti folsavat javasol mindenkinek, aki terhességet tervez vagy teherbe eshet. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére a folsav nem javasolható: a nagy összefoglaló elemzés a szívinfarktus és a halálozás tekintetében nem talált különbséget. A nagy adagú folsav ráadásul elfedheti a B12-vitamin-hiány vérképi jeleit, ezért idősebb korban és felszívódási zavar esetén erre külön figyelni kell.