A chlorella egy édesvízi mikroalga, amelyet Kínában, Japánban és Tajvanon már évtizedek óta termesztenek élelmiszer-kiegészítőnek. Fontos tisztázni: a chlorella (Chlorella vulgaris vagy Chlorella pyrenoidosa) más faj, mint a spirulina (Arthrospira platensis) - a két kiegészítőt gyakran összemossák, pedig eltérő szervezetről van szó, és a rájuk vonatkozó kutatási eredmények nem cserélhetők fel egymással.
Tabletta, kapszula vagy por formájában kapható, magas fehérje-, B-vitamin- és klorofilltartalommal. Emellett tartalmaz esszenciális aminosavakat, valamint egyéb vitaminokat és ásványi anyagokat is, ami miatt gyakran ajánlják vegetáriánus vagy vegán étrend kiegészítésére. A chlorella sejtfala rendkívül rideg, ezért a gyártók jellemzően feltört sejtfalú ("cracked cell wall") változatot forgalmaznak - ez a nyers algával szemben jobban felszívódik. A táplálékkiegészítők piacán a chlorellát gyakran "szuperélelmiszerként" hirdetik, ez a kifejezés azonban marketingfogalom, nem tudományos kategória, és önmagában semmit nem mond a tényleges hatásosságról.
Egy 2012-es, 51 egészséges felnőtt bevonásával végzett randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálat 8 héten át napi 5 g chlorellát adott a résztvevőknek. A chlorella-csoportban szignifikánsan nőtt a természetes ölősejt (NK-sejt) aktivitása és bizonyos gyulladásos jelzőmolekulák (interferon-gamma, interleukin-1béta) szintje a placebóhoz képest. A szerzők ezt rövid távú immunstimuláló hatásnak nevezték - ez azonban egyetlen, kis mintás vizsgálat, nem jelenti azt, hogy a chlorella megelőzi vagy gyógyítja a fertőzéseket.
A koleszterinszintre gyakorolt hatást egy 2022-es szisztematikus áttekintés és metaanalízis vizsgálta, amely 10 randomizált vizsgálat összesen 539 felnőtt résztvevőjének adatait dolgozta fel. Az eredmény szerint a chlorella-kiegészítés csökkentette az összkoleszterin- és az LDL-koleszterin-szintet, a trigliceridre és a HDL-koleszterinre viszont nem volt kimutatható hatása. A szerzők napi 1500 mg alatti dózisnál találták a legkifejezettebb hatást, magasabb dózisoknál ez csökkent.
Egy 2026-ban közölt metaanalízis 7 vizsgálat, összesen 375, nem alkoholos zsírmájbetegségben (NAFLD) szenvedő résztvevő adatait összesítve testtömeg-, éhomi vércukor-, CRP- és LDL-koleszterin-csökkenést talált chlorella-kiegészítés mellett. A szerzők ugyanakkor maguk hívják fel a figyelmet arra, hogy az összes bevont vizsgálat Iránban készült, ez korlátozza az eredmények általánosíthatóságát, és a bizonyítékok megbízhatóságát összességében nagyon alacsonynak minősítették.
Nem minden vizsgálat talál pozitív hatást. Egy 2021-es, 84 kettes típusú cukorbeteget bevonó, kettős vak randomizált vizsgálatban napi 1500 mg chlorella 8 héten át nem javította sem a vércukorháztartást, sem a testösszetételt, sem a lipidprofilt a placebóhoz képest. A szerzők szerint a dózis vagy az időtartam lehetett elégtelen a hatás kimutatásához - ez a nyitott kérdés is jelzi, hogy a chlorella hatása dózis- és populációfüggő, nem garantált.
A chlorella sejtfala laboratóriumi körülmények között valóban képes megkötni bizonyos nehézfémeket - ez jól dokumentált tulajdonsága a mikroalgáknak. Ez azonban nem azonos azzal az állítással, hogy a chlorella-kiegészítő szedése megbízhatóan méregteleníti az emberi szervezetet: erre vonatkozóan nincs meggyőző klinikai bizonyíték. Emberi méregtelenítő hatást igazoló klinikai vizsgálatot az elsődleges irodalomban nem találtunk, ezért ilyen hatásról konkrét állítást nem közlünk.
Mivel a chlorella a termesztési környezetéből könnyen megköt szennyeződéseket, a végtermék minősége kritikus biztonsági kérdés - és ez nem elméleti aggály.
Egy 2025-ös esetismertetés egy 71 éves nő két éven át tartó, fokozatosan súlyosbodó kognitív hanyatlását, fáradtságát és testtömegvesztését írta le, amelynek hátterében - más okok kizárása után - arzénmérgezést azonosítottak. A beteg öt éven át rendszeresen szedett 26 féle étrend-kiegészítőt, ezek között algaalapú készítményeket is. A szerzők kifejezetten megnevezik, hogy a spirulina- és chlorella-alapú kiegészítők különösen hajlamosak arzénszennyeződésre, mert az alga a környezetéből képes fémeket felvenni.
Egy 2020-as vizsgálat kereskedelmi forgalomban kapható mikroalga-alapú (köztük chlorella-tartalmú) étrend-kiegészítőket elemzett, és három termékben mikrocisztin-LR vagy anatoxin-a toxint mutatott ki, valamint magas ólomkoncentrációt talált egyes mintákban. A szerzők szerint ezeknek a termékeknek a toxikológiai vizsgálata jelenleg nem kötelező, ami komoly szabályozási hiányosság.
Egy 2025-ös vizsgálat 23, kereskedelmi forgalomban lévő chlorella-készítményt elemzett. Az alumínium, mangán, stroncium és cink volt a leggyakrabban kimutatott fém, és az összes minta megfelelt az uniós toxikusfém-határértékeknek - ez a jó hír. Ugyanakkor egyes termékeknél az alumíniumbevitel a heti tolerálható bevitel csaknem 29 százalékát tette ki egyetlen adagból, és a mintákban gyógyszermaradványokat (leggyakrabban koffeint, ritkábban karbamazepint, metronidazolt és benzokaint) is kimutattak - ez keresztszennyeződésre utal a gyártási vagy csomagolási folyamatban. A szerzők nem találtak szisztematikus különbséget a bio és a hagyományos termesztésű chlorella-termékek szennyezettsége között.
A chlorella jódtartalma termesztési körülménytől és terméktől függően nagyon eltérő lehet, és a gyártók ezt nem mindig tüntetik fel pontosan a címkén. Mivel a magas jódbevitel pajzsmirigy-túlterhelést okozhat - különösen már fennálló pajzsmirigybetegség esetén -, pajzsmirigyproblémával élőknek célszerű a kezelőorvosukkal egyeztetni, mielőtt rendszeresen szednének chlorellát, és lehetőség szerint olyan terméket választani, amelynek gyártója laboratóriumi vizsgálattal igazolja az összetételt. Konkrét, chlorellára vonatkozó jódtartalom-adatot vagy klinikai esetleírást az elsődleges irodalomban nem találtunk, ezért számszerű értéket nem közlünk.
A chlorella magas K-vitamin-tartalma dokumentáltan kölcsönhatásba léphet a warfarinnal. Egy 1995-ös japán esetismertetés egy 75 éves, warfarinnal kezelt betegről számol be, akinél a korábban jól beállított alvadási érték (TT) a chlorella-fogyasztás megkezdése után a terápiás tartomány fölé emelkedett - vagyis a véralvadásgátló hatása csökkent. Az Egyesült Államok Nemzeti Gyermekegészségügyi és Humánfejlődési Intézete (NICHD) által fenntartott LactMed adatbázis is megerősíti: "a chlorella magas K-vitamin-tartalma csökkentheti a warfarin hatékonyságát." Aki véralvadásgátlót szed, ne kezdjen chlorella-szedésbe kezelőorvosa tudta nélkül.
A chlorella tápláló, fehérjében és B-vitaminokban gazdag mikroalga, amelynek immunrendszerre, koleszterinszintre és zsírmájra gyakorolt kedvező hatását kis mintás, rövid távú vizsgálatok jelezték - ezek biztató, de nem végleges eredmények, és legalább egy vizsgálat nem talált hatást cukorbetegségben. Méregtelenítő hatása embernél nem igazolt. A termék tisztasága - nehézfém-, toxin- és gyógyszermaradvány-szennyeződés - igazolt kockázat, ezért érdemes megbízható, laborvizsgálattal igazolt terméket választani. Pajzsmirigybetegség vagy véralvadásgátló szedése esetén a chlorella-szedés megkezdése előtt mindenképp egyeztessünk kezelőorvosunkkal. Terhesség, szoptatás és krónikus betegség esetén ugyanez az elővigyázatosság indokolt, mivel a rendelkezésre álló vizsgálatok jellemzően egészséges felnőtteken készültek, rövid időtávon.