A nyers fokhagyma erős íze és szaga sokakat elriaszt, ezért a kereskedelmi forgalomban inkább a szabványosított készítmények terjedtek el: az allicin-tartalomra kalibrált fokhagymapor-kapszula és az öregített fokhagymakivonat (aged garlic extract, AGE), amelyet hosszú, alacsony hőmérsékletű érlelési eljárással állítanak elő. A két forma nem azonos, és a gyártási eljárás jelentősen befolyásolja, milyen hatóanyag-mennyiség jut a szervezetbe. Az allicin keletkezésének biokémiájáról és a nyers fokhagymával végzett nagy metaanalízisekről külön cikkünkben írtunk részletesen: A fokhagyma jótékony hatásai. Az alábbiakban kizárólag a kapszulás és kivonat formájú készítményekkel végzett vizsgálatokat mutatjuk be.
Fontos különbség: a lenti vizsgálatokban használt napi dózis 250 milligrammtól 3,6 grammig terjedt, és a készítmények különböző S-allilcisztein- vagy allicin-tartalomra voltak szabványosítva. Emiatt a "fokhagyma kapszula" elnevezés mögött a gyakorlatban sok, egymástól eltérő összetételű termék áll, és egyik vizsgálat eredménye sem vetíthető ki automatikusan egy másik gyártó másik dózisú készítményére.
Egy 2022-es, spanyol kutatók által végzett vizsgálatban 67, közepesen magas koleszterinszintű felnőtt vett részt egy keresztezett elrendezésű, kettős vak, placebókontrollos kísérletben. A résztvevők napi 250 milligramm, 1,25 milligramm S-allil-cisztein-tartalomra szabványosított öregített fekete fokhagymakivonat-tablettát szedtek 6 héten át. A diasztolés vérnyomás átlagosan 5,85 Hgmm-rel csökkent a placebóhoz képest (95%-os konfidenciaintervallum: -10,5 és -1,3 Hgmm között), leginkább azoknál a férfiaknál, akiknek a kiindulási diasztolés értéke 75 Hgmm felett volt.
Egy másik, ausztrál kutatócsoport 12 hetes, kettős vak, placebókontrollos vizsgálatában 88, nem kellően kezelt magas vérnyomású beteg vett részt. A napi 1,2 gramm öregített fokhagymakivonatot (1,2 milligramm S-allilcisztein-tartalommal) szedők szisztolés vérnyomása átlagosan 5,0±2,1 Hgmm-rel csökkent a placebóhoz képest (p=0,016), a jól reagálóknál pedig 11,5 Hgmm szisztolés és 6,3 Hgmm diasztolés csökkenést mértek. A koleszterin- és gyulladásos markerek javulása ebben a vizsgálatban csak tendencia szintű maradt, mert az alcsoportok mérete kicsi volt a statisztikai szignifikanciához.
Mindkét vizsgálat kis mintaszámú, és egyik sem bizonyítja, hogy a fokhagymakivonat helyettesítené a vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelést.
Egy 2018-as amerikai vizsgálatban 51, elhízásban érintett felnőtt szedett napi 3,6 gramm öregített fokhagymakivonatot 6 héten át, elosztott adagban, kettős vak, placebókontrollos elrendezésben. A vizsgálat végén az LDL-koleszterin szintje alacsonyabb volt a kivonatot szedőknél (p=0,05, statisztikailag épphogy szignifikáns), az összkoleszterin és a nem-HDL-koleszterin csak tendenciaszerűen különbözött a csoportok között.
Egy 2020-as, cukorbetegeken végzett kettős vak vizsgálatban 65 résztvevő szedett napi 2400 milligramm öregített fokhagymakivonatot vagy placebót egy éven át. A bal kamrai szívizomtömeg csökkenő tendenciát mutatott a kivonatot szedőknél a kiinduláshoz képest (p=0,059), ez azonban nem érte el a statisztikai szignifikancia küszöbét, a placebocsoportban pedig egyáltalán nem változott az érték. A szerzők maguk is hangsúlyozzák, hogy nagyobb mintás, hosszabb utánkövetésű vizsgálat kellene a kérdés eldöntéséhez.
Ugyanabban a 2018-as, elhízott felnőtteken végzett vizsgálatban az öregített fokhagymakivonatot szedőknél a vizsgálat végére alacsonyabb volt a szérum IL-6 (p=0,04) és TNF-alfa (p=0,05) szintje, mint a placebocsoportban. A vérből izolált immunsejtek vizsgálata szerint a kivonatot szedőknél magasabb volt a gamma-delta T-sejtek aránya (p=0,03) és alacsonyabb az NKT-sejtek aránya (p=0,02) a limfociták között, míg az NK-sejtek arányában nem volt különbség a két csoport közt. Ez egyetlen, 6 hetes, kifejezetten elhízott felnőtteken végzett vizsgálat eredménye, más népességre nem vetíthető ki automatikusan.
Egy 2018-as amerikai bioekvivalencia-vizsgálat 13, kereskedelmi forgalomban kapható fokhagyma-készítményt hasonlított össze úgy, hogy a résztvevők kilégzett levegőjében mérte az allicin fő lebomlási termékét, az allil-metil-szulfidot, és ezt vetette össze a nyers, homogenizált fokhagyma fogyasztása utáni referenciaértékkel. A bélben oldódó (enteric coated) tabletták felszívódása éhgyomorra 36-104% között szórt, fehérjedús étkezéssel együtt fogyasztva viszont a lassabb gyomorürülés miatt 22-57%-ra csökkent. A nem bélben oldódó tabletták felszívódása magasabb és stabilabb volt (80-111%), a fokhagymapor-kapszuláké viszont 26-109% között szórt készítménytől függően. A vizsgálat egyértelmű üzenete: a címkén feltüntetett allicin-mennyiség önmagában nem garantálja, hogy azonos mennyiség jut ténylegesen a szervezetbe, ez gyártónként és formulánként jelentősen eltérhet.
A fokhagyma-kiegészítők vérlemezke-gátló hatásúak lehetnek, ezért véralvadásgátlót vagy vérlemezke-gátlót szedőknél, illetve tervezett műtét előtt fokozott óvatosság indokolt. A fent idézett ausztrál vérnyomás-vizsgálatban az öregített fokhagymakivonat nem növelte a vérzési kockázatot a vérhígítót szedő résztvevőknél, ez azonban másodlagos végpont volt egy kis mintás vizsgálatban. Egy 2006-os amerikai vizsgálatban 48, warfarint szedő beteg kapott napi kétszer 5 milliliter öregített fokhagymakivonatot vagy placebót 12 héten át, kettős vak elrendezésben: nem találtak fokozott vérzést egyik csoportban sem, a szerzők ugyanakkor kifejezetten hangsúlyozzák, hogy warfarin-terápia mellett a kockázat-haszon mérleget egyedileg kell megítélni. Egy 2011-es indiai vizsgálatban napi 600 milligramm öregített fokhagymakivonatot kombináltak cilostazol nevű vérlemezke-gátló gyógyszerrel cukorbetegeknél: a kombináció nem fokozta tovább a cilostazol önmagában mért vérlemezke-gátló hatását, de a szerzők nagyobb mintás vizsgálatot javasolnak magasabb dózisokra és más gyógyszer-kombinációkra.
Ezek a vizsgálatok mind kis mintaszámúak és rövid távúak, ezért nem zárják ki a vérzési kockázatot minden helyzetben. Véralvadásgátló vagy vérlemezke-gátló gyógyszer mellett, illetve műtét előtt a fokhagyma-kiegészítő szedését mindenképp egyeztetni kell a kezelőorvossal. Vérnyomás- vagy koleszterincsökkentő gyógyszeres kezelés mellett is érdemes szólni a fokhagyma-kiegészítő szedéséről a kezelőorvosnak, mert a fenti vizsgálatok szerint a hatóanyag additív módon erősítheti a gyógyszeres hatást.
A fokhagymakivonattal és -kapszulával végzett klinikai vizsgálatok főleg a vérnyomásra és néhány gyulladásos markerre mutatnak ki mérhető, de szerény hatást, kis mintaszámú vizsgálatokban. A koleszterin- és szívizomtömeg-adatok gyengébbek, több esetben csak tendencia szintűek. A készítmények közötti allicin-felszívódási különbségek azt jelentik, hogy a címkén szereplő adag nem feltétlenül tükrözi a ténylegesen felszívódó hatóanyag-mennyiséget. Aki fokhagyma-kapszulát vagy -kivonatot választ, érdemes olyan terméket keresnie, amelynek gyártója konkrét, mérhető hatóanyag-tartalomra (allicin vagy S-allilcisztein) hivatkozik, nem csupán a nyers fokhagyma-egyenértékre. A fokhagyma-kiegészítő nem helyettesíti az orvosi kezelést, és véralvadásgátlót szedőknek, illetve műtét előtt állóknak a szedés előtt egyeztetniük kell kezelőorvosukkal.