Az ashwagandha (Withania somnifera) az ájurvédikus gyógyászat egyik legrégebb óta használt gyökere, amit adaptogénként, vagyis stresszre ható növényi szerként forgalmaznak. Az "adaptogén" kifejezés olyan növényi szert jelöl, amelyről feltételezik, hogy segít a szervezetnek alkalmazkodni a fizikai és pszichés stresszhez, anélkül, hogy önmagában serkentő vagy nyugtató hatása lenne - ez a fogalom a hagyományos gyógyászatból ered, és a modern klinikai kutatás csak részlegesen igazolta eddig. A kereskedelmi forgalomban kapszulaként, porként és kivonatként is elérhető, jellemzően a gyökérből, ritkábban a levélből vagy a teljes növényből készült kivonat formájában - a gyökér és a nem gyökér eredetű készítmények biztonsági profilja eltérő lehet, ezért a vásárlásnál érdemes odafigyelni arra, hogy a termék melyik növényi részből készült. Ez a cikk a szájon át szedett étrend-kiegészítő formára fókuszál, mert a klinikai vizsgálatok és a dokumentált biztonsági kockázatok is erre a felhasználási módra vonatkoznak.
Egy 2012-es, 64 krónikus stresszben szenvedő felnőttet bevonó, randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban a résztvevők 60 napon át napi kétszer 300 milligramm nagy koncentrációjú, teljes spektrumú ashwagandha-gyökérkivonatot vagy placebót kaptak. Az ashwagandha-csoportban a stressz-mérőskálák pontszáma szignifikánsan nagyobb mértékben csökkent a placebóhoz képest, és a szérum kortizolszint is jelentősen, statisztikailag igazolt mértékben visszaesett a placebocsoporthoz viszonyítva. Egy 2024-es, 9 randomizált kontrollos vizsgálatot, összesen 558 résztvevőt összesítő metaanalízis megerősítette ezt az irányt: az ashwagandha-készítmények a placebóhoz képest átlagosan 4,72 ponttal nagyobb csökkenést eredményeztek a percepciós stresszskálán, 2,19 ponttal a Hamilton-szorongásskálán, és a szérumkortizol-szintet átlagosan 2,58 mikrogramm/deciliterrel csökkentették. A metaanalízisben szereplő mellékhatások a szerzők szerint általában enyhék vagy közepesek voltak.
Fontos megjegyezni, hogy a stresszkutatásban vizsgált eredmények szubjektív, kérdőíves stressz- és szorongásmérésekre és laborban mért kortizolszintre vonatkoznak - nem azt jelentik, hogy az ashwagandha valamilyen konkrét, mérhető betegséget (például szorongásos zavart vagy klinikai depressziót) gyógyítana, hanem azt, hogy egészséges, krónikus stresszben élő felnőtteknél mérsékelte a stressz szubjektív terhét és egy hormonális markerét.
Az ashwagandha biztonsági profiljának legkomolyabb, viszonylag újonnan felismert kérdése a máj érintettsége. A National Institutes of Health LiverTox adatbázisa szerint az első ilyen esetet 2017-ben közölték, azóta pedig folyamatosan nő a dokumentált esetek száma - az adatbázis az ashwagandhát "B" valószínűségi kategóriába sorolja, ami azt jelenti, hogy klinikailag manifeszt májkárosodás valószínű okozójaként tartják számon. A sérülés jellemzően kolesztatikus vagy vegyes mintázatú, sárgasággal és viszketéssel, és a tünetek jellemzően a szedés megkezdése után 2-12 héttel jelentkeznek, bár néhány esetben ennél hamarabb, más esetekben csak fél év elteltével alakultak ki.
Egy 2023-as, indiai betegeken végzett esetsorozat és irodalmi áttekintés 8 beteget mutatott be részletesen, akiknél egyetlen összetevős ashwagandha-készítmény okozott igazolt májkárosodást. Az érintettek közül 5 betegnek már a kezelés megkezdése előtt is fennállt krónikus májbetegsége, és közülük 3-nál a máj állapota akut dekompenzációba (acute-on-chronic liver failure állapotba) fordult, ami mindhárom esetben halállal végződött a követés során. A fennmaradó betegeknél a májkárosodás elhúzódó volt, de önkorlátozó lefolyású, egy esetben krónikus májkárosodásba ment át. Egy másik, 2023-as tanulmány a frissített RUCAM-kauzalitási pontrendszerrel értékelte az ashwagandha-eredetű májkárosodás eseteit, és az ashwagandha-szedés és a májkárosodás közötti kapcsolatot valószínűnek találta. Fontos hangsúlyozni: a legsúlyosabb, halálos kimenetelű esetek mindegyike olyan betegeknél fordult elő, akiknek már előzőleg is károsodott volt a mája - ez nem jelenti azt, hogy egy egészséges májú felnőttnél ugyanilyen kockázattal kellene számolni, de azt igen, hogy fennálló májbetegség esetén a szer különösen kockázatos.
A LiverTox hivatalos ajánlása szerint cirrhosisban vagy előrehaladott krónikus májbetegségben szenvedőknek kerülniük kell az ashwagandha szedését - a bemutatott esetsorozat épp ennél a betegcsoportnál mutatta ki a legsúlyosabb, halálos kimenetelű lefolyást. Terhesség alatt szintén nem ajánlott, mert az ájurvédikus hagyomány és állatkísérletes adatok is méhösszehúzódást serkentő hatásra utalnak. Pajzsmirigybetegségben - különösen, ha valaki pajzsmirigyhormon-pótlást szed - orvosi egyeztetés szükséges, mert az ashwagandha befolyásolhatja a pajzsmirigyhormon-szintet. Mivel a szer nyugtató és vérnyomáscsökkentő hatású gyógyszerekkel is kölcsönhatásba léphet, valamint elméletileg fokozhatja a pajzsmirigyhormon-készítmények és az immunrendszert serkentő szerek hatását is, rendszeres gyógyszerszedés mellett a szedés megkezdése előtt kezelőorvossal érdemes egyeztetni. Bármilyen ismeretlen eredetű sárgaság, sötét vizelet vagy tartós viszketés esetén, ha valaki ashwagandhát szed, a szedést azonnal fel kell függeszteni és orvoshoz kell fordulni - a LiverTox adatai szerint a tünetek jellemzően néhány héttől néhány hónapig terjedő szedés után jelentkeznek, tehát nem csak a szedés első napjaiban kell rájuk figyelni.
A klinikai vizsgálatokban leggyakrabban használt forma a standardizált, nagy koncentrációjú gyökérkivonat volt, napi kétszer 300 milligrammos adagban, több héten át folyamatosan szedve - a fent idézett stresszvizsgálatban 60 napig tartott a kezelés. A kereskedelmi forgalomban kapható készítmények koncentrációja és standardizálása jelentősen eltérhet egymástól, ezért az adagolás a termék tényleges kivonat-koncentrációjától függ, és a csomagoláson feltüntetett gyártói ajánlást célszerű követni. Mivel a máj érintettsége jellemzően heteken-hónapokon át tartó, folyamatos szedés után jelentkezik, hosszabb távú, önállóan elkezdett szedés esetén megfontolandó, hogy valaki rendszeresen ellenőriztesse a májfunkciós értékeit, különösen akkor, ha egyéb, a májra ható tényező (alkoholfogyasztás, más gyógyszer, fennálló anyagcsere-betegség) is fennáll.
Az ashwagandha a legjobban dokumentált hatását a stresszcsökkentésben és a kortizolszint mérséklésében mutatja, több randomizált, placebokontrollos vizsgálat és egy 558 résztvevőt összesítő metaanalízis alapján. Ezzel párhuzamosan az elmúlt években egyre több dokumentált esete van a szerhez köthető, kolesztatikus mintázatú májkárosodásnak, amit a NIH LiverTox adatbázisa valószínű okozóként tart számon. A legsúlyosabb, halálos kimenetelű esetek kizárólag már fennálló krónikus májbetegségben szenvedőknél fordultak elő, ezért cirrhosisban vagy előrehaladott májbetegségben a szedés kerülendő, egészséges máj esetén pedig bármilyen sárgaság vagy tartós viszketés jelentkezésekor azonnal abba kell hagyni a szedést és orvoshoz kell fordulni.