A méz jótékony hatásairól szóló szakirodalom nagy része fajtaspecifikus: az erdei méz és az édesharmat méz antioxidáns- és antibakteriális adatairól az erdei méz jótékony hatásai és az édesharmat méz jótékony hatásai cikk ad részletes képet, a facélia méz összetételéről és a torokfájásra vonatkozó korlátozott bizonyítékról pedig a facélia méz jótékony hatásai cikk ír. Ez az írás azokra a kérdésekre koncentrál, amelyek fajtától függetlenül merülnek fel: mit mutatnak az összesített klinikai vizsgálatok a köhögéscsillapításról és a sebkezelésről, mi történik a mézzel hőkezelés és tárolás közben, és miért nem adható 1 év alatti gyermeknek semmilyen méz.
A méz köhögéscsillapító hatásáról a legátfogóbb bizonyítékot egy 2018-as Cochrane-áttekintés adja, amely hat randomizált kontrollos vizsgálatot, összesen 899, 1-18 éves gyermeket vont be - ebből hármat, 331 gyermekkel, az áttekintés akkori frissítése tett hozzá a korábbi verzióhoz. A vizsgálatok mézet hasonlítottak össze dextrometorfánnal, difenhidraminnal, szalbutamollal, bromelinnel (egy, az ananászfélékből származó enzim), placebóval és kezeletlen kontrollcsoporttal, jellemzően hétfokú Likert-skálán mérve a köhögés súlyosságát. Közepes bizonyossági szintű eredmény szerint a méz jobban csökkentette a köhögés gyakoriságát, mint a kezeletlen kontroll (2 vizsgálat, 154 gyermek) és mint a placebo (2 vizsgálat, 402 gyermek). Alacsony bizonyossági szintű eredmény szerint a méz és a dextrometorfán között nem volt egyértelmű különbség, míg a difenhidraminnál a méz valamivel jobbnak bizonyult (1 vizsgálat, 80 gyermek). Az áttekintés azt is jelzi, hogy három napig adva a méz valószínűleg hatékonyabb a köhögés enyhítésében, mint a placebo vagy a szalbutamol, három napon túl viszont nem mutatkozott egyértelmű előnye ezekkel szemben. A mellékhatások (idegesség, alvászavar, hiperaktivitás) gyakorisága a mézcsoportban és a dextrometorfán-csoportban nem különbözött szignifikánsan, a placebóval összehasonlítva viszont a mézet kapó gyermekeknél gyakrabban jelentkezett emésztőrendszeri panasz (közepes bizonyosság, 2 vizsgálat, 402 gyermek). A szerzők végkövetkeztetése óvatos: a méz valószínűleg jobban enyhíti a köhögést, mint a kezeletlenség, a difenhidramin vagy a placebo, de nincs erős bizonyíték sem mellette, sem ellene, és a legtöbb vizsgálat csak egyetlen éjszakára szólt.
A méz sebkezelési hatásáról a legátfogóbb összesítés egy 2015-ös Cochrane-áttekintés, amely 26 vizsgálatot, összesen 3011 résztvevőt elemzett: köztük égési sérüléseket, akut kisebb sebeket és krónikus sebeket (vénás lábszárfekély, cukorbeteg lábfekély, fertőzött műtéti seb, decubitus, Fournier-gangréna). Magas bizonyossági szintű eredmény szerint a mézkötés gyorsabban gyógyította a részleges vastagságú égési sérüléseket, mint a hagyományos kötszer (2 vizsgálat, 992 résztvevő). Ezüst-szulfadiazinnal összehasonlítva a méz nem különbözött a 6 héten belüli gyógyulási aránytól (magas bizonyosság, 6 vizsgálat, 462 résztvevő), de kevesebb mellékhatással járt; korai sebészi kimetszéssel és bőrátültetéssel szemben viszont a méz lassabbnak bizonyult (1 vizsgálat, 50 résztvevő, gyenge bizonyosság). Fertőzött műtéti sebeknél a méz gyorsabban gyógyított, mint az antiszeptikus mosás és géz (1 vizsgálat, 50 résztvevő, közepes bizonyosság), decubitusnál pedig gyorsabban, mint a sóoldatos áztatás (1 vizsgálat, 40 résztvevő, nagyon gyenge bizonyosság). Krónikus sebeknél - vénás lábszárfekély, cukorbeteg lábfekély, kevert eredetű krónikus sebek - a bizonyíték gyenge vagy nagyon gyenge minőségű, és nem mutat egyértelmű különbséget a méz javára vagy ellenére. Fontos korlát: ezekben a vizsgálatokban - az erdei méz cikkben tárgyalt kutatásokhoz hasonlóan - kizárólag sterilizált, orvosi minőségű mézkötéseket teszteltek, nem a boltban kapható étkezési mézet. Nyílt sebre otthon kent, nem sterilizált méz fertőzésveszélyt hordozhat.
A hidroxi-metil-furfurol (HMF) a méz cukrainak hő hatására bekövetkező bomlástermékéből keletkezik, és a frissen pergetett, hidegen kezelt mézben gyakorlatilag nem mérhető. Egy 2024-es szisztematikus áttekintés, amely 2001 és 2023 között megjelent 43 tanulmányt dolgozott fel, megállapította, hogy a HMF-tartalom a méz elhúzódó tárolása és hőkezelése során szisztematikusan emelkedik, és emellett a diasztáz- és invertázaktivitás, a prolintartalom és a cukörprofil is romlik. Ezért a HMF-szintet a szakirodalom a méz frissességének és minőségének egyik jelzőjeként használja: minél magasabb egy mézmintában, annál valószínűbb, hogy hőkezelésen esett át, vagy hosszú ideje, esetleg melegben tárolták. Egy 2024-es, magyar egyetemi kutatócsoport (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) által jegyzett élelmiszerbiztonsági áttekintés a magas hőmérsékletnek vagy hosszú tárolásnak kitett mézet potenciálisan toxikus HMF-tartalom kialakulásának kockázati tényezőjeként nevezi meg. A két forrás együtt azt jelzi, hogy a HMF-képződés valós, mérhető folyamat, amely a méz feldolgozásának és tárolásának módjától függ - azt viszont egyik idézett áttekintés sem számszerűsíti, hogy a boltban kapható méz jellemző HMF-szintje milyen tényleges egészségügyi kockázatot jelent normál fogyasztás mellett. Emiatt a méz jellemző HMF-tartalmára (mg/kg) sem friss, sem hosszan tárolt mintákra vonatkozóan nem közlünk itt konkrét számot.
Ez a szabály fajtától függetlenül minden mézre vonatkozik, a facélia és az erdei méz cikkben leírtakkal megegyezően: a méz az egyetlen következetesen igazolt táplálékforrása a csecsemőkori botulizmusnak, ezért 1 éves kor alatti gyermeknek semmilyen formában - önmagában, sütiben vagy teában - nem adható.
A méz fajtától független, általános hatásairól a bizonyíték vegyes képet mutat. A köhögéscsillapításra vonatkozó Cochrane-áttekintés szerint a méz valószínűleg jobb, mint a kezeletlenség vagy a placebo, de nem jobb egyértelműen a dextrometorfánnál, és a vizsgált időtartam jellemzően egyetlen éjszaka volt. A sebkezelésre vonatkozó Cochrane-áttekintés magas bizonyosságú előnyt talált égési sérüléseknél, de a krónikus sebekre vonatkozó adat gyenge - és mindkét terület kizárólag orvosi, sterilizált mézkészítményekre vonatkozik, nem az otthoni, étkezési mézre. A HMF-képződés valós, mérhető jele a hőkezelésnek és a hosszú tárolásnak, de a jelenlegi szakirodalom nem ad egységes küszöbértéket a fogyasztói kockázatra. Az egyetlen fajtától és vizsgálattól független, kivétel nélküli szabály a csecsemőkori tilalom: 1 év alatt semmilyen méz nem adható a gyermeknek.