A hónapos retek jótékony hatásai gyakran összemosódnak a fehér retekével, pedig a két zöldség mérete, íze és felhasználása is eltér. Ez a cikk kifejezetten a kis, kerek vagy hosszúkás, piros vagy rózsaszín héjú hónapos retekre összpontosít, és azt nézi meg, mit igazolnak róla a tápanyag-adatbázisok és a tudományos vizsgálatok, mi az, ami inkább hagyomány, és mi az, amit a jelenlegi bizonyítékok nem támasztanak alá.
A hónapos retek a magyar konyhakertek egyik legkorábban betakarítható zöldsége: vetés után néhány héten belül szedhető, innen kapta a nevét is. Ez a gyors növekedés az oka annak, hogy tavasszal az elsők között kerül asztalra a hazai termésből.
A hónapos retek (Raphanus sativus var. sativus) ugyanabba a fajba tartozik, mint a fehér retek vagy daikon, csak jóval kisebb gyökeret fejleszt, és íze rendszerint csípősebb. A gyökér héjának jellegzetes piros vagy rózsaszín színét pelargonidin-típusú antocianin pigmentek adják, ezeket a vegyületeket a gyökér külső rétegében mutatták ki. A hónapos retek Magyarországon az egyik legkorábban érő kerti zöldség, jellemzően nyersen, salátában vagy szendvicsen fogyasztjuk.
A jotekonyhatas.hu-n a fehér retekről (daikon) külön cikk szól, mert bár a két zöldség rokon, a tápanyagértékeik és a felhasználásuk is eltér. Ez a cikk kifejezetten a hónapos és a piros retekre vonatkozó adatokra épül, nem a fehér retekére.
A konyhában a hónapos retek elsősorban nyersen kerül elő: salátákba szeletelve, vajas kenyéren vagy önmagában, sóval fogyasztva. Levele is ehető, bár ezt Magyarországon ritkábban használják, mint magát a gyökeret.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) FoodData Central adatbázisa szerint, ahol a zöldség "Radishes, raw" néven szerepel, a nyers hónapos retek 100 grammja körülbelül 16 kilokalóriát tartalmaz, összetétele túlnyomórészt víz. Fehérjetartalma 0,7 gramm, szénhidráttartalma 3,4 gramm, ebből az élelmi rost 1,6 gramm 100 grammonként.
Ugyanez az adatbázis 100 grammra 14,8 milligramm C-vitamint közöl, ez a felnőttek napi ajánlott bevitelének nagyjából egyötöde. A kálium 233 milligramm, a kalcium 25 milligramm, a magnézium 10 milligramm 100 grammonként.
Ezek a számok cáfolják azt a gyakran hallott állítást, hogy a retek "kiemelkedően gazdag" káliumban, magnéziumban és kalciumban. A 233 milligramm kálium jóval elmarad a spenót vagy a burgonya 400-550 milligrammos tartományától, a magnézium 10 milligrammja pedig alacsonynak számít a rostosabb zöldségekhez képest. A hónapos retek tápanyagprofilja tehát mértéktartó, nem kiugró: alacsony kalóriatartalmú, vízben gazdag zöldség, amely C-vitaminhoz és kis mennyiségű káliumhoz is hozzájárul.
Fontos leszögezni: ezek tápanyag-adatbázisok mérései, a friss zöldségben ténylegesen jelen lévő mennyiség fajtától, termesztési körülményektől és frissességtől is függ, ezért nem tekinthetők minden egyes gyökérre érvényes, kötött értéknek.
A kálium szerepe a vérnyomás szabályozásában tudományosan jól dokumentált. Az NIH Étrend-kiegészítő Hivatalának (Office of Dietary Supplements) szakmai összefoglalója szerint a fokozott káliumbevitel csökkentheti a vérnyomást, ez a hatás azonban elsősorban a magas vérnyomással élőknél igazolt: egészséges, normál vérnyomású felnőtteknél a különbség a vizsgálatokban nem volt statisztikailag jelentős. A hónapos retek szerény káliumtartalma emiatt inkább kiegészítő szerepet játszhat a napi bevitelben, nem tekinthető önálló vérnyomáscsökkentő eljárásnak. Mivel a modern étrendben gyakori a magas nátrium- és viszonylag alacsony káliumbevitel, a hónapos retek legfeljebb egy a sok forrás közül, amellyel ez a hiány csökkenthető, önmagában nem old meg semmit.
A hónapos retek jellegzetes piros héjszíne a fehér retektől eltérő tulajdonság: a pigmentet adó acilezett pelargonidin-antocianinokat kémiailag azonosították a gyökér külső rétegében. Ezek a vegyületek elsősorban a szín kialakításáért felelősek, humán vizsgálat egyelőre nem igazolta, hogy fogyasztásuk mérhető élettani hatással járna, ezért ebből a jelenség önmagában gyógyhatás nem vezethető le.
A hónapos retek a keresztesvirágúak (Brassicaceae) családjába tartozik, és gyökerében a glükozinolátok közül a glükorafaszatin a domináns vegyület, amely a teljes glükozinolát-tartalom nagy részét adja. Egy 2023-as vizsgálat glükozinolátban dúsított piros retekkel végzett in vitro bélrendszeri és sejtes modelleken azt találta, hogy a kezelés befolyásolta a rövid szénláncú zsírsavak termelését, valamint néhány, az anyagcsere-szindrómához kapcsolt biomarker kifejeződését csökkentette. Ez a vizsgálat sejtes és in vitro emésztőrendszeri modelleken történt, nem embereken, ezért az eredmények emberi hatásként nem állíthatók.
A retéknek régóta tulajdonítanak emésztést segítő és vizelethajtó hatást a népi gyógyászatban. Egy 2019-es, a Nutrients folyóiratban megjelent összefoglaló tanulmány áttekinti, hogy a retek különböző részeiből készült kivonatokat a hagyományos gyógyászat évszázadok óta használja emésztési és húgyúti panaszokra, ezek az alkalmazások azonban klinikailag nem igazoltak, a rendelkezésre álló bizonyíték jellemzően sejtes vagy állatkísérletes vizsgálatokból származik. Embereken végzett, kontrollált vizsgálat a vízhajtó hatásra nem áll rendelkezésre, ezért ezt hagyományos használatként érdemes kezelni, nem igazolt élettani hatásként.
A hónapos retek egészséges felnőtteknek szokásos étkezési mennyiségben biztonságos. Akinek veseműködési problémája van, vagy olyan gyógyszert szed, amely befolyásolja a szervezet káliumháztartását, annak érdemes orvosával egyeztetnie a magas káliumtartalmú zöldségek fogyasztásáról, mert csökkent vesefunkció mellett a magas káliumbevitel kockázatot jelenthet. Nyersen, nagyobb mennyiségben fogyasztva egyeseknél emésztőrendszeri panaszt, puffadást okozhat, ez azonban nem kizárólag a hónapos retekre jellemző, hanem a keresztesvirágú zöldségek nyers fogyasztásánál általánosan előfordulhat. Ez a panasz jellemzően a magas rosttartalommal és a kén-tartalmú vegyületekkel függ össze, és nagyobb adag hirtelen bevezetésekor gyakoribb, mint fokozatos, megszokott fogyasztás mellett.
A hónapos retek mértéktartó, de valós tápanyagforrás: alacsony kalóriatartalmú, C-vitamint és kevés káliumot ad a napi bevitelhez, a "kiemelkedően gazdag" jelző azonban a mért értékek alapján nem indokolt. A jellegzetes piros színéért felelős antocianinok és a gyökérben domináns glükorafaszatin nevű glükozinolát kutatása folyamatban van, de az eddigi eredmények többsége sejtes vagy in vitro modellekből származik. Az emésztést segítő és vízhajtó hatásra vonatkozó hagyományos állításokat a jelenlegi bizonyíték nem támasztja alá egyértelműen. Aki a hónapos retket az étrendjébe építi, egy alacsony kalóriatartalmú, ropogós zöldséget fogyaszt, amelynek gyógyhatást tulajdonítani a mai bizonyítékok alapján nem indokolt.