A gyertyaállás (szanszkritül Sarvangasana) a jóga egyik fordított testhelyzete: a gyakorló a vállára és a nyaka hátsó részére támaszkodva, a lábát a magasba nyújtva egyensúlyoz, a testsúly nagy része a nyaki gerincre és a vállakra nehezedik. Ez a cikk nem azt állítja, hogy a gyertyaállás veszélyes mindenki számára - tapasztalt gyakorlóknál, megfelelő technikával rutinszerűen, biztonságosan végezhető testhelyzet -, hanem azt mutatja be, mit érdemes tudni a kockázatairól és a valóban igazolt hatásairól, mielőtt valaki elkezdi gyakorolni.
A gyertyaállás a testsúly jelentős részét a nyaki gerinc alsó szakaszára (jellemzően a C5-C6 csigolyák környékére) helyezi, ami a gerinc legkevésbé erre kialakított, legérzékenyebb szakasza. Egy, a jógához köthető nemkívánatos eseményeket összefoglaló szisztematikus áttekintés 76, publikált esetleírásból és esetsorozatból származó esetet elemzett, és négy technikát azonosított, amelyek a legtöbb szövődménnyel jártak együtt: a fejenállást, a gyertyaállást, a lótuszülést és az erőltetett légzéstechnikákat. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a technikák gyakoriak okai a sérülésnek a jógázók teljes populációjában - az esetleírások természetükből adódóan nem adnak pontos gyakorisági adatot -, hanem azt, hogy amikor komoly szövődmény történik, aránytalanul gyakran ez a négy technika áll a háttérben.
A gyertyaállással összefüggésbe hozható legsúlyosabb, dokumentált szövődmények a nyaki verőerek sérülését és a gerincvelő károsodását érintik. Egy esetleírás egy 63 éves férfiról számol be, akinél jógázás közben egyidejűleg alakult ki nyaki gerincvelő-károsodás (myelopathia), valamint a jobb oldali csigolyaközti verőér és a bal oldali nyaki verőér disszekciója (rétegszétválása) - a beteget műtétileg kellett ellátni, majd vérlemezkegátló kezelést kapott, és csak fokozatos, részleges javulást ért el 6 hetes utánkövetéskor. Egy másik esetleírás a rokon fejenállás-pózzal kapcsolatban dokumentált nyomási gerincvelő-károsodást (myelopathiát) lágyulásos szövetkárosodással (myelomalaciával). Ezek az esetek ritkák - a jógázók túlnyomó többsége soha nem tapasztal ilyen szövődményt -, de amikor bekövetkeznek, súlyosak és maradandó károsodást is okozhatnak, ezért a kockázatot nem szabad elbagatellizálni.
A fordított testhelyzetek, köztük a gyertyaállással rokon Halasana (eke-póz) és a Viparita Karani, mérhetően megemelik a szemnyomást. Egy 20 főt (10 zöldhályogos, 10 egészséges) bevonó vizsgálatban mind a négy vizsgált jógapóz - köztük a Halasana és a Viparita Karani - szignifikáns szemnyomás-emelkedést okozott egy percen belül a testhelyzet felvétele után, a nyomás pedig a póz feladása utáni két percen belül tért vissza a kiindulási értékre. A szemnyomás-emelkedés mind a glaukómás, mind az egészséges résztvevőknél megjelent, tehát nem kizárólag a már diagnosztizált betegeknél releváns szempont, bár náluk a kockázat nagyobb súlyú lehet.
Nem minden hatás megalapozatlan - van egy terület, ahol a fordított testhelyzeteket is tartalmazó jógagyakorlásnak valós, bár szerény, mérhető hatása igazolódott. Egy 12 főt bevonó, 8 hetes pilot-vizsgálatban a heti egyszeri, 60 perces hatha jóga-program (amely fordított testhelyzeteket is tartalmazott) nem változtatta meg érdemben a vérnyomást, ugyanakkor a résztvevők 12-ből 9-énél szignifikánsan javult az éjszakai szívritmus-variabilitás egyik mutatója (pNN50%, 12,7-ről 18,2 százalékra) - ez a paraszimpatikus idegrendszeri aktivitás, vagyis a stressz-válasz csökkenésének egyik jelzője. Ez egy kis mintás, nem kifejezetten a gyertyaállásra, hanem egy teljes jógaprogramra vonatkozó eredmény, tehát nem különíthető el belőle, hogy pontosan mekkora részt vállalt ebben maga a fordított testhelyzet - de legalább jelzi, hogy a jóga stresszcsökkentő hatásának van mérhető, objektív (nem csak szubjektív beszámolón alapuló) nyoma.
A régi cikkváltozat a gyertyaállást vénás visszaáramlást segítő, emésztést és "méregtelenítést" elősegítő, valamint pajzsmirigy-működést serkentő testhelyzetként írta le. A gravitáció fordított irányú hatása a vénás visszaáramlásra elméletileg valóban hat, ez azonban nem jelenti azt, hogy ennek klinikailag mérhető, tartós egészségügyi haszna volna igazoltan dokumentálva. A pajzsmirigy-stimuláló hatásra (miszerint a testhelyzet a nyaki behajlás miatt fokozná a pajzsmirigy vérellátását és szabályozná a hormontermelést) a keresés során nem került elő megbízható, elsődleges forrásból származó humán vizsgálat - ez egy régóta terjedő, hagyományból eredő állítás, amit a jelenleg elérhető szakirodalom nem támaszt alá kontrollos adattal. A "méregtelenítő", nyirokrendszert tisztító hatásra vonatkozóan hasonlóan nincs közvetlen humán bizonyíték.
Magas vérnyomás, glaukóma vagy más szembetegség, nyaki gerincbetegség (például porckorongsérv, degeneratív ízületi elváltozás), korábbi nyaki sérülés, csontritkulás vagy terhesség esetén a gyertyaállás kifejezetten nem ajánlott, vagy csak szakképzett oktató felügyeletével, megfelelő technikával (a vállak alátámasztásával, a nyak tehermentesítésével) végezhető. Kezdőknek érdemes fokozatosan, oktató felügyelete mellett, megfelelő technikával elsajátítani a testhelyzetet, és soha nem szabad erőből, fájdalom ellenére kitartani benne - a nyaki gerincre ható túlzott vagy hosszan tartó terhelés a fent bemutatott esetek szerint súlyos, akár maradandó károsodáshoz is vezethet.
A gyertyaállás megfelelő technikával, tapasztalt gyakorlóknál rutinszerűen biztonságos testhelyzet lehet, de a nyaki gerincre nehezedő terhelés miatt dokumentáltan a legtöbb súlyos jóga-szövődménnyel járó technikák egyike. A legsúlyosabb, bár ritka esetek nyaki verőér-sérülést és gerincvelő-károsodást érintenek. A szemnyomás mérhetően emelkedik fordított testhelyzetben, ami glaukómásoknál külön óvatosságot igényel. Egy kis mintás vizsgálat szerint a fordított testhelyzeteket is tartalmazó jógagyakorlás javíthatja a szívritmus-variabilitást, ami a stresszválasz csökkenésére utal - ez a legkonkrétabb, objektíven mért pozitív eredmény, amit a téma jelenleg felmutat. A pajzsmirigyre és a méregtelenítésre gyakorolt, hagyományosan hangoztatott hatásokra nincs megbízható humán bizonyíték. Nyaki gerincbetegség, magas vérnyomás, szembetegség vagy terhesség esetén a gyakorlás megkezdése előtt érdemes orvossal és képzett jógaoktatóval egyeztetni. Aki a stresszcsökkentés miatt fontolgatja a gyertyaállást, annak érdemes tudnia, hogy a jelenlegi bizonyíték szerint hasonló, mérhető nyugtató hatás más, a nyakat nem terhelő jógapózzal és relaxációs technikával is elérhető - a gyertyaállás tehát nem az egyetlen vagy nélkülözhetetlen útja ennek a haszonnak.