A gyertyaállás - mit érdemes tudni róla, mielőtt kipróbáljuk?

Mi a gyertyaállás

A gyertyaállás (szanszkritül Sarvangasana) a jóga egyik fordított testhelyzete: a gyakorló a vállára és a nyaka hátsó részére támaszkodva, a lábát a magasba nyújtva egyensúlyoz, a testsúly nagy része a nyaki gerincre és a vállakra nehezedik. Ez a cikk nem azt állítja, hogy a gyertyaállás veszélyes mindenki számára - tapasztalt gyakorlóknál, megfelelő technikával rutinszerűen, biztonságosan végezhető testhelyzet -, hanem azt mutatja be, mit érdemes tudni a kockázatairól és a valóban igazolt hatásairól, mielőtt valaki elkezdi gyakorolni.

A legfontosabb kockázat: a nyaki gerincre nehezedő terhelés

A gyertyaállás a testsúly jelentős részét a nyaki gerinc alsó szakaszára (jellemzően a C5-C6 csigolyák környékére) helyezi, ami a gerinc legkevésbé erre kialakított, legérzékenyebb szakasza. Egy, a jógához köthető nemkívánatos eseményeket összefoglaló szisztematikus áttekintés 76, publikált esetleírásból és esetsorozatból származó esetet elemzett, és négy technikát azonosított, amelyek a legtöbb szövődménnyel jártak együtt: a fejenállást, a gyertyaállást, a lótuszülést és az erőltetett légzéstechnikákat. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a technikák gyakoriak okai a sérülésnek a jógázók teljes populációjában - az esetleírások természetükből adódóan nem adnak pontos gyakorisági adatot -, hanem azt, hogy amikor komoly szövődmény történik, aránytalanul gyakran ez a négy technika áll a háttérben.

Súlyos, dokumentált esetek: ritkák, de valósak

A gyertyaállással összefüggésbe hozható legsúlyosabb, dokumentált szövődmények a nyaki verőerek sérülését és a gerincvelő károsodását érintik. Egy esetleírás egy 63 éves férfiról számol be, akinél jógázás közben egyidejűleg alakult ki nyaki gerincvelő-károsodás (myelopathia), valamint a jobb oldali csigolyaközti verőér és a bal oldali nyaki verőér disszekciója (rétegszétválása) - a beteget műtétileg kellett ellátni, majd vérlemezkegátló kezelést kapott, és csak fokozatos, részleges javulást ért el 6 hetes utánkövetéskor. Egy másik esetleírás a rokon fejenállás-pózzal kapcsolatban dokumentált nyomási gerincvelő-károsodást (myelopathiát) lágyulásos szövetkárosodással (myelomalaciával). Ezek az esetek ritkák - a jógázók túlnyomó többsége soha nem tapasztal ilyen szövődményt -, de amikor bekövetkeznek, súlyosak és maradandó károsodást is okozhatnak, ezért a kockázatot nem szabad elbagatellizálni.

A szem nyomására gyakorolt hatás: releváns szempont glaukómánál

A fordított testhelyzetek, köztük a gyertyaállással rokon Halasana (eke-póz) és a Viparita Karani, mérhetően megemelik a szemnyomást. Egy 20 főt (10 zöldhályogos, 10 egészséges) bevonó vizsgálatban mind a négy vizsgált jógapóz - köztük a Halasana és a Viparita Karani - szignifikáns szemnyomás-emelkedést okozott egy percen belül a testhelyzet felvétele után, a nyomás pedig a póz feladása utáni két percen belül tért vissza a kiindulási értékre. A szemnyomás-emelkedés mind a glaukómás, mind az egészséges résztvevőknél megjelent, tehát nem kizárólag a már diagnosztizált betegeknél releváns szempont, bár náluk a kockázat nagyobb súlyú lehet.

Ami valóban mérhető: a szívritmus-variabilitásra gyakorolt szerény hatás

Nem minden hatás megalapozatlan - van egy terület, ahol a fordított testhelyzeteket is tartalmazó jógagyakorlásnak valós, bár szerény, mérhető hatása igazolódott. Egy 12 főt bevonó, 8 hetes pilot-vizsgálatban a heti egyszeri, 60 perces hatha jóga-program (amely fordított testhelyzeteket is tartalmazott) nem változtatta meg érdemben a vérnyomást, ugyanakkor a résztvevők 12-ből 9-énél szignifikánsan javult az éjszakai szívritmus-variabilitás egyik mutatója (pNN50%, 12,7-ről 18,2 százalékra) - ez a paraszimpatikus idegrendszeri aktivitás, vagyis a stressz-válasz csökkenésének egyik jelzője. Ez egy kis mintás, nem kifejezetten a gyertyaállásra, hanem egy teljes jógaprogramra vonatkozó eredmény, tehát nem különíthető el belőle, hogy pontosan mekkora részt vállalt ebben maga a fordított testhelyzet - de legalább jelzi, hogy a jóga stresszcsökkentő hatásának van mérhető, objektív (nem csak szubjektív beszámolón alapuló) nyoma.

Amit a keringésre, emésztésre és pajzsmirigyre gyakorolt hatásról tudni érdemes

A régi cikkváltozat a gyertyaállást vénás visszaáramlást segítő, emésztést és "méregtelenítést" elősegítő, valamint pajzsmirigy-működést serkentő testhelyzetként írta le. A gravitáció fordított irányú hatása a vénás visszaáramlásra elméletileg valóban hat, ez azonban nem jelenti azt, hogy ennek klinikailag mérhető, tartós egészségügyi haszna volna igazoltan dokumentálva. A pajzsmirigy-stimuláló hatásra (miszerint a testhelyzet a nyaki behajlás miatt fokozná a pajzsmirigy vérellátását és szabályozná a hormontermelést) a keresés során nem került elő megbízható, elsődleges forrásból származó humán vizsgálat - ez egy régóta terjedő, hagyományból eredő állítás, amit a jelenleg elérhető szakirodalom nem támaszt alá kontrollos adattal. A "méregtelenítő", nyirokrendszert tisztító hatásra vonatkozóan hasonlóan nincs közvetlen humán bizonyíték.

Kinek nem ajánlott, mire kell figyelni

Magas vérnyomás, glaukóma vagy más szembetegség, nyaki gerincbetegség (például porckorongsérv, degeneratív ízületi elváltozás), korábbi nyaki sérülés, csontritkulás vagy terhesség esetén a gyertyaállás kifejezetten nem ajánlott, vagy csak szakképzett oktató felügyeletével, megfelelő technikával (a vállak alátámasztásával, a nyak tehermentesítésével) végezhető. Kezdőknek érdemes fokozatosan, oktató felügyelete mellett, megfelelő technikával elsajátítani a testhelyzetet, és soha nem szabad erőből, fájdalom ellenére kitartani benne - a nyaki gerincre ható túlzott vagy hosszan tartó terhelés a fent bemutatott esetek szerint súlyos, akár maradandó károsodáshoz is vezethet.

Összefoglalás

A gyertyaállás megfelelő technikával, tapasztalt gyakorlóknál rutinszerűen biztonságos testhelyzet lehet, de a nyaki gerincre nehezedő terhelés miatt dokumentáltan a legtöbb súlyos jóga-szövődménnyel járó technikák egyike. A legsúlyosabb, bár ritka esetek nyaki verőér-sérülést és gerincvelő-károsodást érintenek. A szemnyomás mérhetően emelkedik fordított testhelyzetben, ami glaukómásoknál külön óvatosságot igényel. Egy kis mintás vizsgálat szerint a fordított testhelyzeteket is tartalmazó jógagyakorlás javíthatja a szívritmus-variabilitást, ami a stresszválasz csökkenésére utal - ez a legkonkrétabb, objektíven mért pozitív eredmény, amit a téma jelenleg felmutat. A pajzsmirigyre és a méregtelenítésre gyakorolt, hagyományosan hangoztatott hatásokra nincs megbízható humán bizonyíték. Nyaki gerincbetegség, magas vérnyomás, szembetegség vagy terhesség esetén a gyakorlás megkezdése előtt érdemes orvossal és képzett jógaoktatóval egyeztetni. Aki a stresszcsökkentés miatt fontolgatja a gyertyaállást, annak érdemes tudnia, hogy a jelenlegi bizonyíték szerint hasonló, mérhető nyugtató hatás más, a nyakat nem terhelő jógapózzal és relaxációs technikával is elérhető - a gyertyaállás tehát nem az egyetlen vagy nélkülözhetetlen útja ennek a haszonnak.

Források
  1. Cramer H, Krucoff C, Dobos G: Adverse events associated with yoga: a systematic review of published case reports and case series (76 eset). PLoS One, 2013. PubMed: — forrás
  2. Nayar G. et al.: Cervical arterial dissection and traumatic myelopathy following yoga: surgical case report. Spinal Cord Ser Cases, 2022. PubMed: — forrás
  3. Ferreira MA, Galvez-Jimenez N: Sirsasana (headstand) pose causing compressive myelopathy with myelomalacia. JAMA Neurol, 2013. PubMed: — forrás
  4. Jasien JV. et al.: Intraocular Pressure Rise in Subjects with and without Glaucoma during Four Common Yoga Positions (20 fő). PLoS One, 2015. PubMed: — forrás
  5. Increased heart rate variability but no effect on blood pressure from 8 weeks of hatha yoga - a pilot study (12 fő). BMC Res Notes, 2013. PubMed: — forrás

Hirdetés
Gyógygomba készítmények egy helyen
Reishi, cordyceps és Hunza barack a gyogygomba.eu kínálatában. Nézd meg a termékeket és az összetevőket.

Kínálat megtekintése