Ezt tudtad róla? A babamasszázs jótékony hatásai

A babamasszázs jótékony hatásai

A babamasszázs a szülő gyengéd érintésével végzett, csecsemőknek szóló masszázsforma. Nem tévesztendő össze a felnőtteknek szóló arc- vagy testmasszázzsal: más korosztályról, más technikáról és más kutatási háttérről van szó. A csecsemőkori masszázst leggyakrabban koraszülöttek fejlődésének támogatására, kólikás panaszok enyhítésére és a szülő-gyerek kötődés erősítésére vizsgálták tudományosan.

A módszer sokféle kultúrában hagyomány - Dél-Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában egyaránt évszázadok óta része az újszülöttgondozásnak -, a nyugati klinikai kutatás viszont csak az 1980-as évektől kezdte rendszeresen vizsgálni a hatásait, elsőször koraszülött-osztályokon. Ez a kettősség fontos: a hagyomány önmagában nem bizonyítja a biztonságot vagy a hatásosságot, ahogy azt a mustárolajról szóló kutatások is megmutatják lentebb.

Koraszülöttek súlygyarapodása

A legrégebbi és legtöbbet idézett kutatási terület a koraszülöttek masszázsa. A Cochrane-adatbázis 2004-es, koraszülött és alacsony születési súlyú csecsemőkre vonatkozó szisztematikus áttekintése azt találta, hogy a masszázs napi 5,1 grammal (95%-os konfidenciaintervallum: 3,5-6,7 gramm) növelte a súlygyarapodást a kontrollcsoporthoz képest. Ugyanez az áttekintés viszont óvatosságra int: a bevont vizsgálatok módszertani minősége gyenge volt, ezért a szerzők szerint a bizonyíték nem elég erős ahhoz, hogy a koraszülött-masszázs széles körű klinikai bevezetését indokolja. A masszázst a vizsgálatokban jellemzően kórházi, felügyelt körülmények között, kiképzett személyzet vagy erre felkészített szülő végezte, és csak stabil állapotú, oxigénpótlást már nem igénylő koraszülötteknél alkalmazták - ezt a korlátozást egy 2016-os, nagyon koraszülötteket vizsgáló kutatási protokoll (PREMM) is rögzítette belépési feltételként.

Kólika és sírás

A csecsemőkori kólikáról szóló vizsgálatok vegyesebb képet mutatnak. Egy 2000-ben publikált tanulmány kólikás csecsemőknél hasonlította össze a masszázst egy bölcsőrezgető eszközzel: mindkét módszer mellett csökkent a sírásidő - a masszázscsoportban a teljes napi sírás 48%-kal, a kólikás sírás 64%-kal esett vissza -, de a kutatók szerint ez inkább a kólika természetes lefolyását tükrözte, nem a beavatkozások specifikus hatását, mert a két módszer között nem volt érdemi különbség. Egy 2016-os iráni vizsgálat, amely a masszázst hintáztatással hasonlította össze, már szignifikáns különbséget talált: a masszázscsoportban a napi sírási epizódok száma egy hét alatt átlagosan 4,26-ra csökkent, a hintáztatott csoportban 6,9-re maradt. Mivel ez utóbbi egyetlen, kisebb mintás vizsgálat, az eredményt óvatosan kell kezelni, és a masszázs nem helyettesíti a kólika hátterének orvosi kivizsgálását, ha a sírás szokatlanul erős vagy tartós.

Kötődés és érzelmi hatások

A szülő-gyerek kötődésre vonatkozó kutatás egyik példája egy 2018-as iráni vizsgálat, amelyben koraszülött csecsemők édesanyjai öt napon át naponta 15 perces masszázst adtak gyermeküknek. A masszázst végző anyák kötődési viselkedése a vizsgálat végére szignifikánsan jobban javult, mint a kontrollcsoporté. Fontos ugyanakkor, hogy a Cochrane-adatbázis 2013-as, egészséges, hat hónaposnál fiatalabb csecsemőkre vonatkozó átfogó áttekintése - amely 34 vizsgálatot elemzett, ezek közül 20-at magas torzítási kockázatúnak minősítve - a sírás/nyűgösködés csökkenését és a napi alvásidő növekedését találta, de a szülő-gyerek interakcióban és a csecsemő temperamentumában nem talált érdemi különbséget, és a bizonyítékok minőségét összességében gyengének értékelte. A szerzők konklúziója szerint a jelenlegi eredmények nem támasztják alá kellő erővel a babamasszázs rutinszerű alkalmazását alacsony kockázatú, egészséges csecsemőknél - ez nem azt jelenti, hogy a masszázs ártalmas, hanem hogy a jótékony hatás mértéke tudományosan még nem igazolt kellő biztonsággal.

Biztonsági szempontok: az olaj kiválasztása

YMYL-szempontból a legfontosabb figyelmeztetés az alkalmazott olajra vonatkozik. Egyes hagyományos kultúrákban - például Dél-Ázsiában - mustárolajjal masszírozzák az újszülötteket. Egy 2002-es, Acta Paediatricában megjelent vizsgálat kimutatta, hogy a mustárolaj - az olívaolajjal és a szójaolajjal együtt - jelentősen lassítja az újszülöttkori bőrbarrier helyreállását, ismételt alkalmazás mellett pedig tartós barrierkárosodást és a bőrsejtek szerkezeti károsodását (keratinfilamentumok, mitokondriumok) okozta mikroszkópos vizsgálattal kimutathatóan. Ezzel szemben a napraforgóolaj egyetlen alkalmazása is gyorsította a barrier helyreállását. Egy 2018-as, vidéki Nepálban végzett vizsgálat 500 újszülöttnél azt találta, hogy a hagyományos mustárolajos masszázs mellett az első két hétben romlott a bőr állapota (fokozódó bőrpír és kiütés), a bőr pH-ja csökkent, a szaruréteg fehérjetartalma esett, a transzepidermális vízveszteség pedig nőtt a negyedik hétre. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy nem minden növényi olaj alkalmas újszülöttek bőrére, és a mustárolaj kifejezetten kerülendő csecsemőmasszázshoz. Illatmentes, ásványiolaj- és illóolaj-mentes, kifejezetten csecsemőknek ajánlott olaj vagy krém a biztonságosabb választás.

Koraszülött és beteg csecsemő: szakember bevonása szükséges

Koraszülötteknél, alacsony születési súlyú vagy egészségügyi problémával küzdő csecsemőknél a masszázst csak orvos vagy védőnő útmutatása, illetve felügyelete mellett érdemes elkezdeni. A fent idézett kutatásokban is csak stabil állapotú, oxigénpótlást már nem igénylő koraszülötteket vontak be, a masszázst pedig kiképzett szülő vagy szakszemélyzet végezte. Ez a korlátozás egészséges, időre született csecsemőknél nem feltétlenül szükséges, de kétség esetén mindig kérdezzük meg a gyermek kezelőorvosát vagy védőnőjét.

Hogyan kezdjünk hozzá

A gyakorlati ajánlások a kutatásokban használt protokollokra épülnek: nyugodt, meleg helyiség, jóllakott, de nem éppen etetés utáni állapot, gyengéd mozdulatok, és folyamatos figyelem a baba jelzéseire. Ha a csecsemő nyugtalanná válik, elfordítja a fejét vagy sír, a masszázst abba kell hagyni. Néhány perces, rövid munkamenetekkel érdemes kezdeni, és csak akkor hosszabbítani, ha a baba jól tűri - az idézett vizsgálatokban a tipikus munkamenet 10-20 perc volt, naponta egyszer vagy kétszer.

Lázas, beteg vagy frissen oltott csecsemőnél halasszuk el a masszázst, amíg az állapota rendeződik - ez az általános gyermekgondozási óvatosság, nem a masszázs specifikus tulajdonsága. Sérült, irritált vagy sebes bőrfelületet ne masszírozzunk, és mindig tiszta kézzel, levágott körömmel kezdjünk hozzá.

Összefoglalás

A babamasszázsról szóló kutatások vegyes, de értékelhető képet adnak. Koraszülötteknél mérhető, bár gyenge bizonyítékú súlygyarapodási előny mutatkozott, kólikánál az eredmények vizsgálatonként eltérnek, a kötődésre vonatkozó egyedi vizsgálatok biztatóak, de a legátfogóbb Cochrane-elemzés szerint egészséges csecsemőknél a rutinszerű alkalmazást ma még nem támasztja alá elég erős bizonyíték. A gyakorlati biztonság szempontjából a legfontosabb tényező nem a technika, hanem az olaj megválasztása - a mustárolaj kerülendő -, valamint az, hogy koraszülött vagy beteg csecsemőnél a masszázst szakember bevonásával kezdjük.

Források
  1. Vickers A, Ohlsson A, Lacy JB, Horsley A. Massage for promoting growth and development of preterm and/or low birth-weight infants. Cochrane Database Syst Rev. 2004. — forrás
  2. Bennett C, Underdown A, Barlow J. Massage for promoting mental and physical health in typically developing infants under the age of six months. Cochrane Database Syst Rev. 2013. — forrás
  3. Darmstadt GL, Mao-Qiang M, Chi E, et al. Impact of topical oils on the skin barrier: possible implications for neonatal health in developing countries. Acta Paediatr. 2002. — forrás
  4. Indicators of skin barrier integrity among newborns massaged with mustard oil in rural Nepal. J Perinatol. 2018. — forrás
  5. Infant massage compared with crib vibrator in the treatment of colicky infants. Pediatrics. 2000. — forrás
  6. The effectiveness of massage therapy in the treatment of infantile colic symptoms: a randomized controlled trial. Med J Islam Repub Iran. 2016. — forrás
  7. Shoghi M, Sohrabi S, Rasouli M. The Effects of Massage by Mothers on Mother-Infant Attachment. Altern Ther Health Med. 2018. — forrás
  8. PREMM: preterm early massage by the mother - protocol of a randomised controlled trial of massage therapy in very preterm infants. BMC Pediatr. 2016. — forrás

Hirdetés
Gyógygomba készítmények egy helyen
Reishi, cordyceps és Hunza barack a gyogygomba.eu kínálatában. Nézd meg a termékeket és az összetevőket.

Kínálat megtekintése