Ez a cikk a gyöngyről és a belőle készült gyöngyporról szól - a kagylók és osztrigák által termelt, döntően kalcium-karbonátból álló anyagról. Nem tévesztendő össze a fagyöngygyel (Viscum album), amely egy teljesen más, fákon élő félélősködő növény, és amelyről a jotekonyhatas.hu külön cikke ír. A gyöngy és a fagyöngy magyarul hasonlóan hangzik, de sem a botanikai eredetük, sem a bennük vizsgált hatóanyagok nem közösek.
A gyöngyöt kagylók, elsősorban osztrigák és néhány édesvízi kagylófaj termeli, amikor egy idegen testet réteges kalcium-karbonáttal (aragonittal) vonnak be. A gyöngypor ezt az anyagot őrli finom porrá, jellemzően alacsonyabb minőségű vagy magvas gyöngyökből. Kémiailag a gyöngy nagy része szervetlen kalcium-karbonát, emellett kis arányban szerves fehérjemátrixot, úgynevezett conchiolint és néhány aminosavat tartalmaz. Ez a kettősség - ásványi váz és szerves fehérje - magyarázza, hogy a gyöngyport egyszerre vizsgálják kalciumforrásként és fehérje-eredetű bioaktív anyagként.
A kínai hagyományos orvoslás évezredek óta használja a gyöngyöt és a gyöngyanyát (nacre) bőrproblémákra, görcsökre és nyugtalanságra. Ez történelmi és kulturális tény, nem tudományos bizonyíték. A hagyományos használat azt jelenti, hogy egy anyagot sokáig alkalmaztak egy tünetre, nem azt, hogy kontrollált vizsgálatok igazolták a hatását. A jotekonyhatas.hu korábbi cikke a gyöngyök energia-kiegyensúlyozó és védő hatásáról írt: ezekre az állításokra emberi klinikai bizonyíték nem áll rendelkezésre, ezért ez a bővített változat nem ismétli meg őket tényként.
A PubMed adatbázisában a "gyöngypor" (pearl powder) kulcsszóra 2026 augusztusában 73 tudományos közlemény található. A találatok túlnyomó többsége azonban nem emberi egészségügyi hatást vizsgál, hanem anyagtudományi és biomérnöki alkalmazásokat: csontpótló szövetváz-anyagokat (Yang és mtsai, Advanced Science, 2023), nanorészecske-alapú sebgyógyító hordozókat, vagy a gyöngy kristályszerkezetének jellemzését. Ezek fontos kutatások, de laboratóriumi vagy állatkísérletes eredmények, amelyekből közvetlen emberi egészséghatásra nem lehet következtetni. Amikor egy forrás gyöngyporról "jótékony hatást" ír, mindig meg kell nézni, hogy az emberi szervezetben, sejttenyészetben vagy anyagtudományi kísérletben mérték-e.
A gyöngypor gyakorlatilag kalcium-karbonát, ugyanaz a vegyület, amely a legtöbb boltban kapható kalcium-kiegészítőben is megtalálható. Az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia (Institute of Medicine) 2011-es, kalciumra és D-vitaminra vonatkozó dietetikai referencia-jelentése szerint a kalcium-karbonát körülbelül 40 százalék elemi kalciumot tartalmaz, szemben a kalcium-citrát 21 százalékával. Ugyanez a jelentés szerint a kalcium-karbonát felszívódásához gyomorsav szükséges, és gyakrabban okoz emésztőrendszeri mellékhatást - székrekedést, puffadást, gázképződést -, mint a citrátforma. Ez a tulajdonság a gyöngyporra éppúgy vonatkozik, mint bármely más kalcium-karbonát-alapú kiegészítőre, függetlenül attól, hogy kagylóból vagy bányászott ásványból származik.
Egyetlen, kifejezetten gyöngyeredetű kalciumra vonatkozó kontrollos vizsgálatot találtunk. Egy 2009-es, szerb szerzők által közölt pilot vizsgálat 50 csökkent csonttömegű, menopauza utáni nőt vont be, és hat hónapon át hasonlította össze a gyöngyből nyert kalciumkapszulát (napi háromszor 260 milligramm elemi kalcium) a hagyományos kalcium-karbonáttal (napi 500 milligramm), mindkét csoportban D-vitamin-kiegészítés mellett (Vujasinović-Stupar és mtsai, Srpski arhiv za celokupno lekarstvo, 2009). A gyöngykalciumot kapó csoportban a csontsűrűség 0,901-ről 0,948 g/cm²-re emelkedett, de ez a különbség statisztikailag nem érte el a szignifikancia szintjét (p=0,067), a kontrollcsoportban pedig érdemi változás nem történt. A gyomor-bélrendszeri tűrhetőség mindkét formánál jónak bizonyult. A szerzők maguk is leszögezték, hogy a kis mintaszám és a rövid időtartam miatt a vizsgálat nem tudja megalapozottan alátámasztani a gyöngykalcium fölényét a hagyományos kalcium-karbonáttal szemben. Ez a jelenleg fellelhető legjobb minőségű emberi adat a gyöngypor csontokra gyakorolt hatásáról, és az eredménye bizonytalan, nem pozitív.
A gyöngypor antioxidáns hatásáról egyetlen randomizált, placebókontrollos emberi vizsgálatot azonosítottunk. A 2018-ban közölt tanulmányban 20 egészséges, középkorú felnőtt vett részt, 10 fő kapott napi 3 gramm gyöngyporból nyert fehérjekivonatot, 10 fő placebót, nyolc héten át (Chiu és mtsai, Journal of Food and Drug Analysis, 2018). A kezelt csoportban statisztikailag szignifikáns (p<0,05) javulás mutatkozott néhány vérből mért antioxidáns markerben: a teljes antioxidáns kapacitás 0,45-ről 0,69 mM-ra, a glutation-szint 5,89-ről 9,19 μM-ra nőtt, a lipidperoxidáció markere pedig 4,95-ről 3,27 μM-ra csökkent. Ez a vizsgálat valós, kontrollos emberi eredmény, de méretét és időtartamát tekintve előzetes jellegű: 20 fő nem elég egy megbízható következtetéshez, a vizsgált végpontok vérből mért biomarkerek, nem klinikai tünetek vagy betegségkimenetel, és a mai napig nem született független megismétlő vizsgálat. Egyetlen kis tanulmány eredménye önmagában nem elég ahhoz, hogy gyógyhatásként lehessen hivatkozni rá.
A gyöngypor bőrre gyakorolt hatásáról szóló újabb kutatások jellemzően nem emberi bőrön, hanem sejttenyészetben végzett kísérletek. Egy 2024-es vizsgálatban gyöngyből kinyert peptideket teszteltek mesterségesen öregített, tenyésztett emberi bőrfibroblasztokon (Zou és mtsai, Food Research International, 2024). A kísérletben a peptidek csökkentették a sejtek öregedési jeleit egy laboratóriumi csészében, ez azonban nem azonos azzal, hogy egy gyöngyport tartalmazó krém vagy étrend-kiegészítő emberi bőrön mérhető ránccsökkentő vagy feszesítő hatást fejtene ki. A szerzők maguk is jelezték, hogy az eredmény klinikai megerősítést igényel. Emberi bőrön végzett, kontrollos vizsgálatot a gyöngypor kozmetikai hatásáról a keresés nem talált.
A gyöngy és a gyöngyanya nyugtató, görcsoldó hagyományos használatát egyetlen releváns vizsgálat elemezte tudományos módszerrel, és az is állatmodellen (Zhang és mtsai, Journal of Ethnopharmacology, 2016). A kutatók egereken vizsgálták a gyöngy és a nacre kivonatainak hatását a mozgásaktivitásra és a görcsküszöbre, testtömeg-kilogrammonkénti dózisokban. A magasabb dózisoknál egyes állatoknál elhullást is megfigyeltek. Ez az eredmény nem ültethető át közvetlenül emberi adagolásra vagy biztonsági következtetésre: állatkísérletben mért hatás és mellékhatás nem azonos azzal, ami emberben történne. Emberi vizsgálat a gyöngypor nyugtató vagy stresszcsökkentő hatásáról nem áll rendelkezésre, ezért ez a cikk ilyen hatást nem állít.
A gyöngy és a gyöngypor összetétele jól ismert: túlnyomórészt kalcium-karbonát, kevés szerves fehérjével. Kalciumforrásként ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint bármely kalcium-karbonát-alapú kiegészítőre - gyomorsav-függő felszívódás, lehetséges emésztőrendszeri mellékhatás. A hagyományos kínai orvoslásban évszázadok óta használják bőrre, idegrendszerre és csontokra, de ez kulturális hagyomány, nem tudományos bizonyíték. A modern kutatás zöme anyagtudományi és laboratóriumi jellegű. Emberi vizsgálatból mindössze kettőt találtunk: egy kis létszámú, rövid távú antioxidáns-vizsgálatot, amely biztató, de előzetes jellegű eredményt hozott, és egy csontsűrűségre irányuló pilot vizsgálatot, amely statisztikailag nem igazolt előnyt mutatott ki. A bőrre és a nyugtató hatásra vonatkozó állítások mögött csak sejttenyészetes, illetve állatkísérletes adat áll, emberi bizonyíték nem. Aki kalciumpótlásra vagy csontritkulás kezelésére gondol, azt kezelőorvosával vagy dietetikusával kell egyeztetnie - a gyöngypor ehhez jelenleg nem rendelkezik olyan minőségű emberi bizonyítékkal, amely önálló ajánlást indokolna.