A bodzaszörp a fekete bodza (Sambucus nigra) bogyójából készül: a nyers termést megfőzik, majd jellemzően cukorral tartósítják. Ez fontos különbség, mert a bodzabogyó nyersen, éretlenül vagy hőkezelés nélkül cianogén glikozidokat tartalmaz, amelyek hányingert, hányást és hasmenést okozhatnak. A főzés ezt a mérgező hatást megszünteti, így a feldolgozott szörp ebből a szempontból biztonságos. Fontos az is, hogy a bodzaszörp nem azonos a bodzavirág-teával: a kutatások nagy része, amit erről a formáról ismerünk, kifejezetten a bogyóból készült, szabványosított kivonatra vagy szörpre vonatkozik, gyakran a kereskedelemben Sambucol néven ismert termékkel azonos vagy ahhoz hasonló összetételben.
A legismertebb, gyakran hivatkozott vizsgálat 1995-ből származik: egy izraeli kibbutzban influenza B (Panama törzs) járvány idején 27 beteget vontak be, 15 fő kapott bodzakivonatot, 12 fő placebót, 3 napon át. A kivonatot szedők gyorsabban gyógyultak. A minta kicsi, és a vizsgálat a kereskedelmi forgalomban lévő Sambucol terméket tesztelte.
Ezt egy nagyobb, 2004-es vizsgálat követte: 60, 18-54 év közötti, legfeljebb 48 órája beteg influenzás páciens Norvégiában napi négyszer 15 ml bodzaszörpöt vagy placebót kapott 5 napon át. Az eredmény szerint a tünetek átlagosan 4 nappal korábban enyhültek a kivonatot szedőknél, és kevesebbet használtak tüneti gyógyszert. Ez a vizsgálat is a Sambucol márkanevű kivonatot tesztelte. Nem sikerült egyértelműen megállapítani, hogy a vizsgálatot finanszírozta-e a kivonat gyártója, de a téma későbbi, rendszerezett szakirodalmi áttekintései visszatérően felvetik az érdekeltségi torzítás kockázatát a korai, kis mintás bodzakivonat-vizsgálatoknál, ezért ezt az eredményt fenntartással érdemes kezelni.
2016-ban egy nagyobb, 312 fős, ausztrál légiutasokon végzett vizsgálat is született, de ez kapszulás bodzakivonatot tesztelt, nem szörpöt: a placebót kapók átlagosan 117, a kivonatot szedők 57 megfázásos napot jelentettek, a különbség p=0,05 mellett a határon volt szignifikáns. Ezt a vizsgálatot a kivonat gyártója, egy olasz-osztrák cég finanszírozta, bár a szerzők szerint a randomizálást és az elemzést nem befolyásolta.
A legfrissebb és legszigorúbb módszertanú vizsgálat 2020-ból való: egy Cleveland Clinic-hoz köthető kutatócsoport 87, 5 év feletti, influenzával sürgősségire kerülő beteget vizsgált. Az eredmény: a bodzakivonatot szedők és a placebót kapók között nem volt statisztikailag kimutatható különbség sem a tünetek enyhülésének idejében (5,3 nap versus 4,9 nap, p=0,57), sem a teljes gyógyulásig eltelt időben (8,6 nap versus 8,7 nap, p=0,87). Egy utólagos részelemzés szerint azoknál, akik kizárólag bodzakivonatot kaptak vírusellenes szer (oszeltamivir) nélkül, a tünetek átlagosan 2 nappal tovább tartottak, mint a placebocsoportban - ez a különbség nem bizonyítja, hogy a bodza árt, de azt sem támasztja alá, hogy segít.
Egy 2019-es meta-analízis, amely négy randomizált vizsgálat összesen 180 résztvevőjének adatát vonta össze, azt találta, hogy a bodzakivonat-kiegészítés lényegesen csökkentette a felső légúti tünetek időtartamát a kontrollcsoporthoz képest. A minta itt is kicsi, és a bevont vizsgálatok között ott van a fentebb említett, iparilag érintett 2004-es és 2016-os tanulmány is, ezért az összesített eredmény nem független megerősítés, hanem jórészt ugyanazon vizsgálatok újraszámolása.
Összességében a kép vegyes: a korábbi, kisebb, gyakran a gyártóhoz köthető vizsgálatok influenzánál és megfázásnál is gyorsabb gyógyulást mutattak, a legújabb és módszertanilag legerősebb, független vizsgálat viszont nem talált érdemi különbséget. Emiatt nem állítható, hogy a bodzaszörp bizonyítottan lerövidíti a megfázás vagy influenza lefolyását - legfeljebb annyi mondható, hogy néhány kisebb vizsgálat erre utalt, a legfrissebb nagyobb vizsgálat viszont nem erősítette meg.
Fontos különbség az is, hogy a pozitív eredményt hozó vizsgálatok mind a betegség legelső óráiban, legfeljebb 48 órán belül elkezdett, viszonylag magas, napi több adagos fogyasztást teszteltek, nem alkalmi vagy megelőző jellegű fogyasztást egészséges emberben. Ha valaki egy pohár bodzaszörpöt iszik tünetmentes állapotban, ez a fajta bizonyíték rá nem vonatkozik: a vizsgálatok kizárólag a már beteg, tüneteket mutató résztvevőkre és rövid, célzott kúrára vonatkoznak.
Az Európai Gyógyszerügynökség Növényi Gyógyszerkészítmények Bizottsága (HMPC) a bodzavirágra (Sambucus nigra flos) kiadott hagyományos használati monográfiát, amely a megfázás korai tüneteinek enyhítésére vonatkozik. A bodzabogyóra (Sambucus nigra fructus), tehát arra a nyersanyagra, amiből a szörp készül, ezzel szemben nem született uniós növényi monográfia: az EMA egy külön nyilatkozatban rögzítette, hogy a bogyókészítményekre nem dolgoztak ki közösségi monográfiát. Ez azt jelenti, hogy a bodzaszörpöt Európában nem hivatalosan elismert, meghatározott javallatú gyógynövénykészítményként, hanem élelmiszerként vagy étrend-kiegészítőként forgalmazzák, még ha a kiindulási növény rokona is a hivatalosan elismert bodzavirágnak.
A bodza bogyójában és virágában található flavonoidok és antocianinok antioxidáns tulajdonságúak, ez kémiailag jól dokumentált. Azt azonban, hogy ez a szörp elfogyasztása után a szervezetben mérhető, klinikailag releváns gyulladáscsökkentő vagy immunerősítő hatáshoz vezet, emberi vizsgálatok nem igazolták egyértelműen. Egy gyakran idézett, 2001-es laboratóriumi vizsgálat azt találta, hogy a Sambucol kivonat egészséges donoroktól származó vérsejteken fokozta bizonyos gyulladásos jelzőmolekulák termelődését - ez azonban sejtkultúrás kísérlet volt, nem azt mutatja meg, hogy a szörp elfogyasztása után a szervezetben ugyanez történik, ezért ebből nem vezethető le fogyasztói egészséghatás.
A kereskedelmi forgalomban kapható bodzaszörpök jelentős része hozzáadott cukrot vagy más édesítőt tartalmaz, hiszen a bogyó önmagában savanyú. Cukorbetegségben, inzulinrezisztenciában vagy testsúlykontroll mellett ez önmagában indokolja az óvatosságot, függetlenül attól, hogy a szörp bármilyen jótékony hatással is bír-e. Aki rendszeresen fogyasztja, érdemes megnézni a termék cukortartalmát, és cukorbetegség esetén orvossal egyeztetni az adagolásról.
A bodzaszörp régóta használt, kellemes ízű háztartási szer, aminek néhány kisebb, jórészt a gyártóhoz köthető vizsgálata a megfázás és influenza időtartamának rövidülését jelezte, a legfrissebb és legszigorúbb módszertanú, független vizsgálat viszont nem talált érdemi hatást. Az Európai Gyógyszerügynökség a bodzabogyó-készítményekre, így a szörpre sem adott ki hivatalos gyógynövény-monográfiát, ellentétben a bodzavirággal. A megfőzött szörp a nyers bogyóval ellentétben nem mérgező, de magas cukortartalma miatt cukorbetegségnél vagy testsúlykontroll mellett érdemes odafigyelni a mennyiségre. Gyógyhatás helyett inkább mint hagyományosan kedvelt, de tudományosan még nem egyértelműen alátámasztott téli frissítőt érdemes rá tekinteni.