Az argánolaj a Marokkóban őshonos argánfa (Argania spinosa) magjából sajtolt olaj, és a boltokban két, egymástól jól elkülönülő változata kapható. A kozmetikai célú változat pörköletlen magból készül, világosabb és enyhébb illatú. Az étkezési változat pörkölt magból, ez sötétebb, diós illatú, és a marokkói konyhában használatos. A kettőt nem szabad összekeverni, mert a rájuk vonatkozó vizsgálatok is más kérdésekre válaszolnak: a kozmetikai használatnál a bőr állapota, az étkezési használatnál a vérzsírok a mért végpont. Ez a cikk ezért végig jelzi, melyik felhasználásról van szó.
Az argánolaj bőrre gyakorolt hatásáról egy hatvan, menopauza utáni nő bevonásával végzett vizsgálat készült. A résztvevők egy stabilizáló szakaszban vajat fogyasztottak, majd két csoportra osztották őket: az egyik csoport étkezési argánolajat, a másik olívaolajat kapott a következő hatvan napra, és mindkét csoport ugyanezen idő alatt kozmetikai argánolajat kent a bal alkarja belső felére. A bőr rugalmasságát műszerrel mérték, három rugalmassági paraméterrel és egy rezonanciás mutatóval.
Az eredmény mindkét irányban javulást mutatott: az argánolaj fogyasztása és a bőrre kenése is szignifikánsan javította a mért rugalmassági paramétereket, és csökkentette a rezonanciás futásidőt. Két megszorítást azonban érdemes hozzátenni. A helyi alkalmazás esetében a vizsgálat felépítése nem tartalmazott olyan összehasonlítást, amely elkülönítené az argánolaj sajátos hatását bármely más olaj vagy hidratáló bőrre gyakorolt hatásától. A vizsgálat ráadásul egy meghatározott csoportot, menopauza utáni nőket vizsgált, hatvan napon át, tehát az eredmény más életkorra és hosszabb távra nem vihető át automatikusan.
Az étkezési felhasználásról egy marokkói vizsgálat szolgáltat adatot, amelyben kilencvenhat egészséges felnőttet hasonlítottak össze: hatvankettő rendszeresen fogyasztott argánolajat, harmincnégy nem. Az argánolajat fogyasztók étrendjében magasabb volt a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya, és náluk a plazma LDL-koleszterin szintje 12,7 százalékkal, egy másik vérzsírmutató, a lipoprotein(a) szintje pedig 25,3 százalékkal volt alacsonyabb, mint a nem fogyasztóknál. Az alfa-tokoferol, vagyis az E-vitamin szintje magasabb, a lipidperoxidok szintje alacsonyabb volt náluk.
Ez azonban megfigyeléses összehasonlítás, nem beavatkozásos vizsgálat: a két csoport nem sorsolással alakult ki, ezért az étrend és az életmód más különbségei is szerepet játszhatnak az eredményben. Az argánolaj tehát ígéretes az étkezési zsiradékok között, de a fenti számokat nem szabad úgy olvasni, mintha egy sorsolásos vizsgálat bizonyította volna a koleszterincsökkentő hatását.
Az argánolajhoz gyakran kapcsolnak olyan állításokat, amelyekre a fenti két vizsgálat nem ad alapot. Ilyen az akné, az ekcéma és a pikkelysömör kezelése, a hajhullás csökkentése, a hajnövekedés serkentése és a ráncok mérséklése. A bőr rugalmasságát mérő vizsgálat egyik végpontja sem a ránc mélysége vagy egy bőrbetegség súlyossága volt, a hajra vonatkozóan pedig nem készült ilyen vizsgálat. Ez nem azt jelenti, hogy az olaj használhatatlan lenne: a növényi olajok általában puhítják a bőrt és csökkentik a felszíni vízvesztést, ez a hatás azonban a legtöbb hasonló olajnál is jelentkezik, és nem az argánolaj egyedi tulajdonsága.
Az argánolaj összetételének két rétege van. A nagyobb részt a zsírsavak adják, ezen belül a telítetlen zsírsavak vannak túlsúlyban; a vérzsírokat vizsgáló közlemény éppen ezzel magyarázza, hogy a rendszeres fogyasztók étrendjében magasabb volt a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya. A kisebb rész az úgynevezett kísérő vegyületeké: tokoferolok, vagyis E-vitamin-formák, növényi szterolok és polifenolok. Ugyanez a közlemény laboratóriumi kísérletben azt is megnézte, hogy ezek a kísérő vegyületek hogyan befolyásolják az LDL oxidációját, és növekvő koncentrációjuk mellett a folyamat késleltetése erősödött.
Az ár magyarázata a feldolgozás: a mag kinyerése és sajtolása munkaigényes, ezért a valóban tiszta argánolaj drága termék. Ebből következik a leggyakoribb vásárlói csapda is, a hígítás olcsóbb olajokkal. Segít, ha az összetevők között egyetlen tétel szerepel, ha a származási hely fel van tüntetve, és ha az ár nem tér el feltűnően lefelé a piaci átlagtól. A kozmetikai és az étkezési változat illata és színe eltér, ezt már a felbontáskor érdemes ellenőrizni.
Az argánolaj nem allergénmentes, és ez a téma egyetlen, komolyabb biztonsági kérdése. A szakirodalomban leírtak anafilaxiás reakciót argánolaj fogyasztása után, valamint egy másik esetben argánolaj bőrre kenését követően is. Ismert továbbá argánolaj okozta allergiás kontakt bőrgyulladás. Ezek egyedi esetleírások, tehát nem gyakori jelenségről van szó, de mutatják, hogy a reakció lehetséges, és hogy a bőrön át történő alkalmazás sem zárja ki a súlyosabb választ. Diófélékre vagy magvakra ismerten érzékeny embereknél ezért az óvatosság indokolt. Ha az olaj használata után csalánkiütés, ajakduzzanat, nehézlégzés vagy általános rosszullét jelentkezik, a használatot azonnal abba kell hagyni, és orvoshoz kell fordulni; a bőrön jelentkező, körülírt viszketés és pirosság önmagában is elég ok arra, hogy a terméket ne használjuk tovább.
Kozmetikai célra hidegen sajtolt, pörköletlen magból készült, adalékmentes olajat érdemes keresni, sötét üvegben, mert a fény és a hő gyorsítja az avasodást. Első használat előtt érdemes egy kis mennyiséget a könyökhajlatba kenni, és egy napot várni, mielőtt az arcra kerülne. Az arcon kevés is elegendő: néhány csepp, enyhén nedves bőrre. Hajra a hajvégekre érdemes vinni, nem a fejbőrre, mert ott hajlamosít a zsírosodásra. Étkezési célra a pörkölt magból készült változat való, hidegen, például salátára vagy pirítósra; hevítésre nem alkalmas. Felbontás után hűvös helyen tárolva néhány hónapon belül érdemes felhasználni, és az avas szagú olajat ki kell dobni.
Az argánolajról két, egymástól független vizsgálat ad érdemi adatot. A menopauza utáni nőknél végzett vizsgálatban mind a fogyasztása, mind a bőrre kenése javította a bőr műszerrel mért rugalmasságát, de a helyi alkalmazás hatása nem volt elkülönítve más olajok hidratáló hatásától. Egy megfigyeléses összehasonlításban a rendszeres fogyasztóknál alacsonyabb LDL-koleszterin- és lipoprotein(a)-szintet mértek. Az aknéra, az ekcémára, a pikkelysömörre és a hajra vonatkozó állításokat klinikai vizsgálat nem támasztja alá. Az argánolaj ritkán, de okozhat allergiás reakciót, bőrre kenve is.