Az alma az egyik legnépszerűbb gyümölcs, a magját viszont sokszor kidobjuk anélkül, hogy tudnánk, mi is van benne. Az interneten terjed egy félrevezető történet, amely szerint az almamag "B17-vitamint" tartalmaz, és rákellenes hatása van. Ez a történet nem támasztható alá elsődleges tudományos forrással. Az almamag valódi, dokumentált tulajdonsága ennél egyszerűbb és komolyabban veendő: amigdalint tartalmaz, egy cianogén glikozidot, amiből a szervezetben hidrogén-cianid szabadulhat fel. Ez a cikk azt mutatja be, mit mond erről az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és a rendelkezésre álló orvosi szakirodalom.
Az alma húsa nem jelent kockázatot, a mag azonban igen. Az amigdalin önmagában nem mérgező, de rágás vagy aprítás hatására a magban lévő enzim lebontja, és ez a folyamat szabadítja fel a cianidot. Az EFSA Szennyezőanyag-testülete (CONTAM Panel) erre a mechanizmusra kifejezetten felhívja a figyelmet: az amigdalin "rágás vagy aprítás hatására bomlik cianiddá". Ez azt jelenti, hogy egy egészben lenyelt, sértetlen mag más kockázatot jelent, mint az összetört vagy turmixba aprított mag.
Az EFSA CONTAM Panel 2016-os szakvéleményében a cianidra 20 mikrogramm/testtömegkilogramm akut referenciadózist (ARfD) állapított meg. A testület 2019-es, más élelmiszerekre (nem csak a kajszibarackmagra) vonatkozó szakvéleményében megerősítette, hogy ez a küszöb "az élelmiszer forrásától függetlenül alkalmazandó" a cianid akut hatásaira. Ugyanez a 2019-es szakvélemény rögzíti, hogy a cianid akut, halálos szájon át bevitt dózisa embernél 0,5 és 3,5 mg/testtömegkilogramm között van - az ARfD tehát ennél jóval, több mint tízszeresen alacsonyabb biztonsági küszöb.
Az EFSA korábban kifejezetten a kajszibarackmagra is adott konkrét számot: eszerint felnőtteknél három kisebb kajszibarackmag (összesen körülbelül 370 mg) még a biztonságos határon belül marad, kisgyermekeknél viszont már körülbelül 60 mg - nagyjából fél kisebb mag - is elérheti a küszöböt. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a szám kajszibarackmagra vonatkozik, nem almamagra: az EFSA nyilvános szakvéleményei között nincs almamagra vonatkozó, hasonlóan konkrét, hivatalosan közzétett darabszám vagy mennyiség. Emiatt ez a cikk sem ad meg olyan "ennyi almamag biztonságos" számot, aminek nincs elsődleges forrása.
Azt viszont mérték, hogy a mag feldolgozási módja számít. Egy 2018-as vizsgálat (European Journal of Nutrition & Food Safety) friss turmixokban és lekészített gyümölcslevekben mérte a cianidszintet. Az egészben, maggal együtt turmixolt alma esetében 2,7-9,6 mikrogramm/liter cianidot mértek a kész turmixban - alacsony, de kimutatható mennyiséget. Ugyanabban a vizsgálatban a nyers, megőrölt lenmagból készült turmix ennél jóval magasabb cianidszintet adott, ami megerősíti, hogy az aprítás mértéke, nem csupán a mag típusa, önmagában is növeli a felszabaduló cianid mennyiségét. A szerzők külön figyelmeztetnek arra, hogy a rendszeres, gyakori fogyasztás - főleg terhes nőknél és kisgyermekeknél - hosszabb távon halmozódó cianidexpozícióhoz vezethet. Egy korábbi, 1984-es vizsgálat (Journal of Toxicology, Clinical Toxicology) kifejezetten az almamag cianidtartalmát is mérte kajszibarack- és őszibarackmaggal összehasonlítva, ami azt mutatja, hogy a téma évtizedek óta a toxikológiai szakirodalom tárgya, nem új felismerés.
A "B17-vitamin" elnevezés félrevezető: az amigdalin (és szintetikus rokona, a laetril) nem vitamin, egyetlen elismert táplálkozástudományi szervezet sem sorolja a vitaminok közé, és a szervezet számára nem esszenciális tápanyag - hiánya nem okoz betegséget, ellentétben a valódi vitaminokkal. A rákmegelőző vagy rákgyógyító hatást állító elmélet az 1970-es években terjedt el, amikor tízezrek próbálták ki alternatív rákkezelésként, jellemzően a hagyományos onkológiai kezelés helyett vagy mellett.
Ezt a feltevést egy 1982-ben, a New England Journal of Medicine-ben közölt, az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI) által támogatott klinikai vizsgálat tesztelte 178 rákbetegen. A vizsgálat szerzői szerint "nem mutatkozott érdemi haszon" a betegség gyógyulása, javulása, stabilizálódása vagy a túlélés meghosszabbodása szempontjából, ugyanakkor egyes betegeknél a halálos tartományt megközelítő vércianidszintet vagy cianidmérgezésre utaló tüneteket észleltek. A tanulmány végkövetkeztetése szerint az amigdalin (laetril) "mérgező szer, amely nem hatásos rákkezelésként".
A tévhit nem csak elméleti kockázat. Egy 2013-as lengyel esetismertetés (Przegląd Lekarski) két olyan nőről számol be, akik rákkezelés reményében őszibarackmagot fogyasztottak, és emiatt mérgezéses tüneteket produkáltak, amelyek akár 5 órán át is fennálltak. Az eset enyhe lefolyású volt, de jól mutatja, hogy a "természetes rákellenes szer" narratíva valós, dokumentált mérgezési kockázattal jár.
A testtömeghez viszonyított ARfD miatt kisgyermekeknél ugyanaz az abszolút mennyiség arányosan nagyobb dózisnak számít, mint egy felnőttnél - ez a kajszibarackmagra megadott, jóval alacsonyabb gyermek-küszöbből is látszik. A 2018-as turmixvizsgálat kifejezetten a terhes nőket és a kisgyermekeket nevezi meg kockázati csoportként a rendszeres, magvakkal együtt turmixolt gyümölcsfogyasztásnál.
A kockázat szempontjából az sem mindegy, hogyan kerül a mag a szervezetbe. Az EFSA által leírt mechanizmus szerint az amigdalinból csak rágás vagy aprítás után szabadul fel cianid; egy alma evése közben véletlenül lenyelt, sértetlen mag ezért más helyzetet jelent, mint a tudatosan összegyűjtött, majd megőrölt vagy turmixgépben rendszeresen feldarabolt nagyobb mennyiség. Ez utóbbi az, amit a szakirodalomban vizsgált esetek - a turmixtanulmány, valamint a "természetes rákkezelésként" magvakat fogyasztó betegek esetismertetése - ténylegesen lefednek.
Fontos különbség, hogy a klinikai vizsgálat nem az almamagot, hanem közvetlenül az amigdalint (laetrilt) tesztelte rákbetegeken - az eredmény azonban ugyanarra a vegyületre vonatkozik, amely az almamagban is megtalálható, csak jóval kisebb koncentrációban, mint a tisztított készítményekben.
Az almamag amigdalint tartalmaz, amiből rágás vagy aprítás után cianid szabadulhat fel - ez az EFSA által megerősített, dokumentált tény, nem feltételezés. Az EFSA a cianidra 20 mikrogramm/testtömegkilogramm akut referenciadózist határozott meg, és ez a küszöb az élelmiszer forrásától függetlenül érvényes, almamagra is. Almamagra vonatkozó, hivatalosan közzétett "ennyi darab biztonságos" számot azonban az EFSA nem publikált, ezért egy ilyen számot ez a cikk sem ad meg. A "B17-vitamin" néven terjesztett rákellenes hatást egy 178 beteget vizsgáló klinikai vizsgálat cáfolta, miközben cianidmérgezés kockázatát igazolta - ez a kettő együtt, nem külön-külön, adja a témáról a valós képet.